DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Végre egy olyan törvényjavaslat, amit, reméljük, hogy újra átéljük azt a nagyon ritka pillanatot, hogy mindenki fog itt a Házban támogatni, és reméljük, hogy a Szocialista Párt is, ezzel a kicsit salátatörvény-szerű megfogalmazással. Egyébként, valljuk be, igaza volt Lamperth Mónika képviselőtársamnak, amikor elmondta ezt a kifogását, de összességében végre ez egy olyan törvény, amely alapvetően szakmai, és ezért azt gondolom, ezt minden képviselőcsoport támogatni fogja, illetve támogatja.
Ráadásul egy olyan kérdéskörről van szó, amely egyrészt a társadalomnak azt a részét érinti, amely leginkább rászorul arra, hogy támogatva legyen, itt a gyermekekről, a származás megállapításról, a gyermektartásdíjról van szó. Ez különösen méltánylandó, és különösen fontos, hogy az állam ezen a területen minden támogatást megadjon. Tudjuk nagyon jól, hogy ez az a terület, amikor külföldi állam joghatósága is belekerül az ügybe, hogy ez az a terület, ahol nemcsak az ügyfelek, hanem az ügyvédek is valamennyien frászt kapnak, amikor kiderül, hogy egy olyan ügybe keveredtek bele, ahol külföldi állammal is kapcsolatba kell lépni, az ottani bíróságokra is szükség van, és bizony a megfelelő állami szerveket, igazságügyi minisztériumot és más szerveket kell segítségül hívni. Tudjuk jól, hogy ezek hogyan működnek, 6 hónapos határidőkkel küldték tovább, ott újabb 6 hónapig ültek rajta, majd 1-2 év után az első levél meg is fordult, és visszaérkezett az illetékes bíróságra. Úgyhogy mindenki már ügyvédként is készült arra, hogy majd a gyermekeinek is átadja azt az ügyet, amibe így belefogott, mert majd szép lassan elintézésre fog kerülni egy-két évtized alatt, úgy, ahogy a jó ügyvédekről szóló régi kis anekdota tartalmazza.
És bizony ez egy olyan kérdéskör, amiben gyakorlatilag nincs, nem lenne helye időhúzásnak, nem lenne helye annak, hogy elfeküdjenek valamely állam valamelyik hatóságának valamelyik íróasztalán 6 hónapig, aztán újabb 6 hónapig. Hiszen amikor a gyermek származását kell megállapítani, azt, hogy ki a gyermek édesapja, amikor azt kell megállapítani, hogy jogos-e a gyermek tartásdíja, amikor arról kell dönteni, hogy annak a gyermeknek lesz-e betevő falatja, tudják-e ruházni, tudják-e iskolába járatni, mert meglesz a megfelelő anyagi támogatása, akkor bizony nagyon fontos az, hogy megfelelő jogszabályok álljanak rendelkezésre, amelyek megfelelő határidőn belül eredményt tudnak produkálni. Nagyon örülök annak, hogy az itt felsorolt eddigi nemzetközi egyezményeket figyelembe véve a kormány kidolgozott egy olyan egységes javaslatot, amely valóban sokkal könnyebbé teszi, egységessé teszi, átláthatóbbá, követhetővé, nyomon követhetővé teszi azt az eljárást, amellyel a külföldön hozott ítéletek, illetve magyarországi ítéletek külföldi végrehajtása fog bekövetkezni. Tehát leszögezhetjük, hogy mindenféleképpen egy nagyon jelentős kérdés, és nagyon örülök annak, hogy ez így sikerült.
Az, hogy ez a törvény nem egyszerű és első pillanatra nem könnyen átlátható, annak köszönhető, annak tudható be, hogy maga az eljárási rend sem lehet egyszerű, amikor legalább két állam joghatósága fog fölmerülni egy kérdésben. Amikor elsőre végigolvastam ezt, akkor különösen a külföldi ítéletek magyarországi végrehajtását találtam bonyolultnak. Hiszen több olyan rendszert, hatóságot segítő rendszert kell bevonni ebbe, illetve közigazgatási szervet, ami első pillanatra bonyolultnak tűnik. Azonban, ha végignézzük ezt, és megnézzük a kialakult gyakorlatot, akkor azt látjuk, hogy ezen tulajdonképpen nem nagyon tudunk javítani, nem nagyon tudjuk ezt a rendszert jobbá tenni. Illetve amennyiben nyilván fogjuk látni, hogy ez a rendszer az új törvény alapján működni fog, akkor esetleg meg fogjuk látni, hogy hol lehet ezen még a későbbiek során gyorsítani.
Amikor olvastam, örültem annak, hogy akkor, amikor külföldre irányuló kérelmet nyújtunk be, a helyileg illetékes bíróság, tehát helyi bíróság jár el, amely talán a legrövidebb időn belül, talán az ügyfélhez legközelebb eső módon, a legkönnyebben megkereshető módon, tehát a legegyszerűbben fog tudni eljárni. Illetve nagyon üdvözlendőnek tartottam azt, hogy a nemperes eljárás keretében a helyi bíróságoknak saját maguknak kell beszerezniük a bizonyítékokat, bizonyítási eszközöket, amelyekre a bíróságnak lehetősége van, tehát ő fogja megkeresni a hatóságokat. Ahogy Mátrai Márta nagyon szépen kifejtette, arra figyel a törvény, hogy az ügyfélnek viszonylag legkevesebb tevőleges magatartására legyen szükség, hogy az eljárás befejeződhessen. Ez is azt jelenti, ez a nemperes eljárás a helyi bíróság előtt, hogy viszonylag egyszerűen fog tudni intéződni.
Az is teljesen természetes, hogy ezáltal majd a bíróság fogja megkeresni a központi hatóságot, amennyiben már minden iratot beszerzett és összeállt az anyag, és tudja ezt felküldeni. Tehát itt biztosítva van az, hogy amikor a külföldi hatóság részére előkészítünk egy anyagot, illetve a központi hatóság majd ezt lefordíttatja, akkor ez az anyag már szakszerűen lett összeállítva, tehát nem nagyon fordulhat elő elméletileg az a kérdés, hogy majd a külföldi társhatóság, amelyet bevonunk ebbe, amelynek a területén a végrehajtást kell eszközölni, az amiatt adná vissza az anyagot, hogy nem megfelelő az előkészítése, hiszen itt a legszakszerűbb terület, maga a bíróság fogja ezt előkészíteni.
Szépen nyilván azt is felsorolja a törvény, hogy mikor van helye elutasításnak. Ha ez nem tartozik a rendelet hatálya alá, illetve aki nem költségmentes, ezeket a költségeket, nyilván fordítási és egyéb költségeket nem előlegezte, ebben az esetben van helye elutasításnak. Minden más esetben az anyag átkerül a központi hatósághoz, a központi hatóság pedig meg fogja keresni a külföldi társhatóságot. Üdvözlendő, hogy központilag történik ennek a lefordítása; valószínűleg a megfelelő szakintézet bevonásával egységes irányvonalban, korrektül fog ez megtörténni.
(16.40)
Mint már mondtam, egy picit bonyolultabb a rendszere a külföldről történő kérelmek intézésének, de ennek is megvan a maga logikája. És ahogy államtitkár úr elmondta az előterjesztésben és az ismertetésben, örülök annak, hogy kezd bekerülni a magyar jogrendszerbe, ami eddig idegen volt itt Magyarországon, a mediációs eljárás, amit államtitkár úr ismertetett is, hogy elsősorban az az érdek, hogy amikor a központi hatóság megkapja külföldről a végrehajtás iránt ideérkező iratanyagot, akkor az az első, hogy megkísérli - mintegy mediációs eljárás keretében - az önkéntes teljesítésre rábírni a feleket. Azaz, hogy tegyen akár elismerő nyilatkozatot, akár a tartásdíjat, akár más formában fizesse, vállalja be, és egy ilyenfajta eljárás fog legelső körben történni. Amit a régebbi joggyakorlat alapján az ember kicsit kétségekkel kezelne, de nagyon bízom benne, a nyugati példák elsősorban azt mutatják, hogy ezek az úgynevezett önkéntes teljesítésre irányuló eljárások nagyon sok esetben vezetnek eredményre.
Ez viszont egyrészt költségkímélő is, hiszen megelőzi egy bírósági eljárás megindulását, másrészt sokkal gyorsabb is, hiszen 30 napos időkeretben lehet ezeket lefuttatni. Hiszen ebben az esetben - mint ahogy a törvényjavaslatból megismertük - a gyámhatóság lesz az, amely ilyen esetekben el fog járni, fogja meghallgatni a feleket, jegyzőkönyvet vesz fel, nyilatkoztatja őket arról, hogy elismerik-e ezt a tartozást, elismerik-e, nyilatkoznak az apaságról és a többi. Tehát mindez a gyámhatóság keretében történik. Azt gondolom, ennek a hatóságnak a bevonása teljesen természetes, hiszen a gyámhatóság egyébként is hasonló ügyekkel foglalkozik rendszeresen.
Ha már megnézzük ezt a rendszert, ami elég szépen nyomon követhető, abban az esetben, amikor ez az úgynevezett mediációs - vagy önkéntes teljesítésre bíró - eljárás nem vezet eredményre, ekkor lép be a második lépcsőfok. Ha nincs önkéntes teljesítés, akkor jön be a bírósági eljárás, és bizony itt a megfelelő garanciális szabályok is beépítésre kerültek, amikor a jogi segítségnyújtó szolgálat automatikusan megkeresésre kerül, és pártfogó ügyvéd kerül kirendelésre, éppen azért, hogy az az ügyfél, aki a kötelezettje lehet ennek a dolognak, ő is a megfelelő jogi segítséget megkapja, aminek a magyar állam, illetve jogszabály biztosítja ebben az esetben a lehetőségét. Illetve megfelelő esetben, különleges intézkedések, illetve a tartásdíj megfizetése esetén pedig a bírósági végrehajtó kap bizonyos feladatokat ezzel kapcsolatban.
Tehát amennyiben végignézzük a törvény teljes szerkezetét, azt állapíthatjuk meg, hogy egyelőre úgy tűnik az eddigi eljárás alapján, hogy lefedi azt a területet, amelyet lefedni szándékozik. Nyilván a gyakorlati élet fogja azt beváltani, hogy valóban maradtak-e rések, avagy sem. Egyelőre úgy látszik, hogy a törvényjavaslat jó, és jól lesz követhető.
Egyetlen módosító indítványt adtunk be Szávay István kollégámmal, képviselőtársammal egyetemben ehhez a törvényjavaslathoz, mégpedig azt, ami abból adódik, és büszke is vagyok arra, hogy ebben a parlamenti ciklusban, mióta a Jobbik Magyarországért Mozgalom itt van, fogadtuk el - nagyjából közösen, a tisztelt Ház - a határon túl élő magyarok állampolgárságának megadásáról szóló törvényt, és hogy ebben közreműködtünk. Mi ebben adnánk egy kis könnyítést, amelyet megfontolásra érdemesnek tartunk a kormányzat, illetve államtitkár úr felé. Ebben a határon túl élő olyan magyar állampolgárok, akik Magyarországon nem rendelkeznek állandó lakhellyel - tehát most kapják meg az állampolgárságot -, feléjük legyen egy kis könnyítés, hogy nekik ne a saját állami joghatóságaikat kelljen megkeresni, hanem a magyar külképviseleti szerveken keresztül úgymond egy egyszerűsített eljárásban tudják ezeket a kérelmeket Magyarország irányába elküldeni. Hiszen ez külföldi végrehajtás az ő szempontjukból, de talán ez egy könnyebb és egyszerűsített eljárás lenne. Ennek a megfontolását kérjük a kormányzat részéről.
Egyébként magát a törvényjavaslatot támogatjuk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
