DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! A törvényjavaslat szakmai tartalmát Mátrai Márta képviselő asszony nagyon részletesen és alaposan bemutatta. Az alkotmányügyi bizottságban is a szocialista képviselőcsoport nevében elmondtam és itt a plenáris ülésen is szeretném megerősíteni, hogy összességében azt a szabályozási célt és nagy vonalaiban azt a szabályozási eszközt, amelyet a kormány itt szándékozik alkalmazni, a Magyar Szocialista Párt helyesli és támogatja.
Kritikai észrevételeink nem is arra vonatkoznak, ami ebben a szabályozásban benne van, hiszen ez egy összetett szabályozás, több törvényt is módosít: az illetékekről, a jogi segítségnyújtásról szóló törvényt, a nemzetközi magánjogról szóló törvényt, az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról szóló törvényt, a polgári perrendtartásról szóló törvényt, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényt, a fizetési meghagyási eljárásról szóló törvényt, valamint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényt is módosítja. Mindezt azért soroltam fel, mert fontosnak tartom azt, hogy a téma iránt érdeklődő közvélemény lássa, hogy egy összetett szabályozásról van szó, amikor körültekintően kell eljárni. Szeretném még egyszer megerősíteni, hogy az a szabályozási cél, azok a célkitűzések és az a tartalom, amelyről az államtitkár úr is, Mátrai Márta képviselő asszony is beszélt, összességében támogatható.
Mégis, amit kritizálnunk kell, ezt a bizottságban is elmondtuk, most is szeretném megerősíteni, az az, hogy a törvényjavaslattal módosított törvény egy jelentős részének semmiféle köze nincs a határon átnyúló tartási ügyekhez. Ennek a módosításnak az a célja, hogy eltoljon bizonyos határidőket, amelyeket az előző kormány az elektronizálás elterjesztése érdekében egyes eljárásokban szabályozott. Az elektronikus alapítványi nyilvántartás 2011. július 1-je helyett csak 2011. december 5-étől működik majd, a polgári perekben a Pp. elektronikus kommunikációra vonatkozó szabályainak jó részét 2011. július 1-je helyett egy évvel később lehet majd alkalmazni. A fizetési meghagyásos eljárásban hasonlóan eltolódik egyes elektronikus okiratok alkalmazásának lehetősége. Márpedig azt tudnia kell az államtitkár úrnak is, az érintetteknek is, hogy a jogalkalmazásban nagyon sokan várnak ezekre a szabályokra, mert pontosan azt lehetne ezzel elérni, amire önök a kormányoldalon olyan szívesen hivatkoznak, hogy az ügyfeleket jobban kiszolgálják, és ügyfélbarátabbá tegyék a rendszert. Mindez most itt meggyőződésünk szerint indokolatlanul csorbát szenved.
De folytathatom tovább. Csődeljárásban 2011. július 1-jétől a bíróság és a felek közötti írásbeli közlésekre a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényben foglaltakat kellett volna alkalmazni. Ezt a határidőt is 2011. december 5-ig tolja ki a javaslat. Gyakorlatilag ezzel a beterjesztéssel a kormány folytatja azt a gyakorlatot, amelyet a közigazgatási hatósági eljárásoknál kezdett meg a közigazgatási eljárási törvény módosításával, azzal, hogy a hatóságok közötti elektronikus kapcsolattartás 2011. január 1-jére tervezett hatálybalépését meghiúsította. Az elektronikus eljárási szabályok bevezetésétől a kellő felkészülési idő ellenére visszalép a kormány.
Ahogyan már említettem, a határon átnyúló tartási ügyekben a törvényjavaslattal bevezetni szándékozott eljárás megfelel az uniós követelményeknek és a nemzetközi gyakorlatnak, erre képviselőtársam is részletesen kitért. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben helyi bíróság jár el, valamennyi eljárási cselekményt bírósági titkár és bírósági ügyintéző is végezhet. A törvényjavaslat szerint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium jár el központi hatóságként, azonban az eljáró hatóság kijelölésére jogszabályban nem került sor, és ilyen jogszabály megalkotására a törvényjavaslat nem tartalmaz felhatalmazást. Nemzetközi szerződés esetén ez elfogadható, de a közösségi jogi aktus végrehajtása helyesen jogszabállyal történik.
A törvényjavaslat tervezetét néhány napig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján egyeztetésre bocsátották, ahogyan ezt a törvény előírja. Az előkészítő tárca honlapján közzétett előzetes hatásvizsgálati összefoglaló szerint a kormány 2010 októberében kijelölte a központi hatóságot. A hatásvizsgálati összefoglaló azt jelzi, hogy a törvényjavaslatban foglaltak végrehajtásához az szükséges, hogy a szabályok végrehajtására a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium mint központi hatóság készen álljon, illetve a még érintett jogalkalmazók, a bíróságok, gyámhatóságok, jogi segítségnyújtó szolgálatok arra szintén felkészüljenek. Ez aligha lehetséges úgy, hogy a törvény hatálybalépésének tervezett napjaként a törvény legtöbb rendelkezése tekintetében a kihirdetést követő 15. nap van megjelölve, azaz alig áll a hatóság és a bíróság rendelkezésére megfelelő felkészülési idő.
A hatásvizsgálat azt tartalmazza, hogy a törvény végrehajtása semmiféle költséggel, adminisztratív tehernövekedéssel nem jár. Az előterjesztő ugyanakkor már az egyeztetés szakaszában jelezte a kormány számára, hogy bár a rendelet, a hágai egyezmény és maga a törvény számos, a központi költségvetés számára megtakarítást eredményező rendelkezést tartalmaz - ezt ugyan mi kimutatva nem látjuk, de a szövegben ez szerepel -, de számolni kell a központi hatóság feladatellátására szolgáló költségvetési forrásigénnyel is. Így a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyi együttműködési és nemzetközi magánjogi főosztályának nemzetközi magánjogi osztályán további öt jogász végzettségű kormánytisztviselő alkalmazásával kell számolni. Ezt a létszámigényt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a kormányhivatalok bevonásával, belső átcsoportosítással oldja meg. Ezt a hatálybalépés időpontjára tekintettel a tárcának a második félévben kell végrehajtania. Kérdés, hogy ezt a tárca megtette-e.
Növekednek a gyámhatóság feladatai is. A hatásvizsgálat azt jelzi, hogy a gyámhatóságoknál a törvény előreláthatóan nem fog számottevő költségnövekedést okozni. A bíróság költségeinek esetleges növekedéséről említést sem tesz a hatásvizsgálat, bár a meglévő feladatok esetén is ki kellene mutatni, hogy a költségek tekintetében a szabályozás milyen változásokkal jár.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslattal módosított törvények egy részének nincsen köze a határon átnyúló tartási ügyekhez, ezt tehát nyugodtan megállapíthatjuk. E törvénymódosítás célja azoknak a határidőknek az eltolása, amelyeket az előző kormány az elektronizálás elterjesztése érdekében egyes eljárásokban szabályozott. Most erre a részre mondom, amit nem ide tartozónak érzek. Gyakorlatilag a kormány folytatja azt a gyakorlatot, amelyet a közigazgatási hatósági eljárásoknál kezdett meg, amikor a kormányhivatalokról szóló törvényben a közigazgatási eljárási törvényt módosította, azzal, hogy a hatóságok közötti elektronikus kapcsolattartás 2011. január 1-jére tervezett hatálybalépését meghiúsította. Az elektronikus eljárási szabályok bevezetésétől a kellő felkészülési idő ellenére visszalép a kormány, tehát ebben a törvényi előterjesztésben vannak olyan részek, amelyek támogathatóak, amelyek szabályozására szükség volt, de ugyanakkor a Magyar Szocialista Párt álláspontja szerint teljesen indokolatlan az, hogy ebbe a törvénybe belecsomagolva olyan határidő-módosításokra kerüljön sor, amelyek egyébként pontosan azt célozták, amit az előző kormány készített elő, hogy gyorsabb legyen az ügymenet, az ügyfeleket, az állampolgárokat gyorsabban és magasabb színvonalon tudják a különböző hatóságok kiszolgálni.
(16.20)
Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi bizottságban megkérdeztem államtitkár urat, hogy mi az oka ezeknek a határidő-módosításoknak, miért nem tudtak az egyébként kellő módon előkészített átalakításoknak érvényt szerezni az egy évvel ezelőtt hivatalba lépő kormány, illetve miniszterek. Ott államtitkár úr megbízásából egy olyan szakember válaszolt, aki ennek a területnek a szervezője, végrehajtója a minisztériumi apparátusban. Ő azt mondta, hogy az informatikai főosztály - elnézést, államtitkár úr, ha nem pontosan nevezem meg a szervezeti egységet (Dr. Répássy Róbert: Így van.) - a különböző informatikai megoldásokat aggályosnak tartja, ezt teljesen át kívánják vizsgálni, és addig nem kerül sor ezeknek a határidőknek a bevezetésére.
Én azt szeretném kérni az államtitkár úrtól, a minisztériumtól, hogy ha valóban szükség van ilyen átvizsgálásra, én ugyan megmondom őszintén, hogy informatikai megoldások tekintetében nem érzem magam kompetensnek, tehát én nem tudom megítélni, lévén jogász, hogy egy konkrét informatikai megoldás jó vagy nem jó, ezért aztán ugyanúgy, mint minden kormány, amikor hasonló felelősséget viseltem, rá kellett hagyatkozzak az informatikai szakemberekre. Egy biztos, hogy jó megoldást kell választani, ha ez valamiért önöknek nem jó, akkor nagyon gyorsan végezzék el ezt az átvilágítást, és nagyon gyorsan hozzanak intézkedést arra nézve, hogy ezek a megoldások a gyakorlatban érvényesüljenek, mert ezek valóban XXI. századi megoldások, valóban szolgálják az ügyfelek, az állampolgárok szakszerű és gyors kiszolgálásának ügyét. Márpedig a közigazgatásnak ez a legfontosabb feladata, és ezt várják önöktől, valamennyi, a végrehajtásban dolgozó szakembertől a magyar állampolgárok.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.)
