DR. MÁTRAI MÁRTA
DR. MÁTRAI MÁRTA
DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ahogy Répássy Róbert államtitkár úr említette, a törvényjavaslat közvetlen előzményét képezi, hogy Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter 2011. április 6-án Hágában, az Európai Unió nevében aláírta a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló 2007. november 23-i hágai egyezményt.
Az egyezményben részes államok fontos feladata, hogy olyan központi hatóságot hozzanak létre és működtessenek, amely képes a kérelmek gyors feldolgozására, fel tud lépni a kérelmezők érdekében. Az egyezmény magyar központi hatósága a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyi együttműködési és nemzetközi magánjogi főosztálya. Az egyezmény kidolgozásában az Európai Unió kezdetektől fogva részt vett, és számos rendelkezését átvette tartási ügyekben az Európai Unión belüli együttműködést szabályozó 4/2009/EK tanácsi rendeletében. Az egyezmény tehát ilyen vonatkozásban kiegészíti a rendeletet, és az Európai Unión kívüli államokat érintő tartási ügyekben alkalmazzák majd. Az egyezmény közös jogi keretet alakít ki az uniós és a nem uniós országok között, hogy a hatóságok együttműködhessenek a tartási keresetek érvényesítésében, és az adósok az Unió területének elhagyásával ne bújhassanak ki a kötelezettségvállalásuk alól.
A törvényjavaslat másik közvetlen előzménye a hivatkozott 4/2009/EK tanácsi rendelet, amelyet 2011. június 18-tól kell alkalmazni, és többek között ezért tartjuk szükségesnek a törvényjavaslat mielőbbi elfogadását. Az Unión belül a tanácsi rendelet alapját az Európai Tanács 2004. november 4-én és 5-én Brüsszelben tartott ülésén elfogadott új program képezte, melynek címe “Hágai program a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének erősítésére az Európai Unióban”.
A legfontosabb szabályozási elvek: a tartásra jogosultak számára lehetővé kell tenni, hogy ügyükben a tagállamokban nehézség nélkül kerüljön sor határozathozatalra, és a határozat a többi tagállamban további alaki követelmények nélkül automatikusan végrehajthatók legyenek. E cél elérése érdekében célszerű a tartási kötelezettségekre vonatkozó olyan közösségi eszköz létrehozása, amely a joghatósági összeütközésekre, a kollíziós szabályokra, az elismerésre, a végrehajthatóságra, a végrehajtásra, a költségmentességre, valamint a központi hatóságok közötti együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket foglalja magában. A javaslat harmadik nemzetközi pillére a viszonosságon alapuló nemzetközi együttműködés, tartási ügyekben jelenleg az Amerikai Egyesült Államokkal van ilyen érvényben.
Az uniós előírásoknak megfelelően került sor a nemzeti keretek közötti törvényi szabályozás elkészítésére. A javaslat általános indokolása szerint az elmúlt években nemzetközi és európai uniós viszonylatban is több olyan norma született, amelyek értelmében a részes államok központi hatóságainak segítséget kell nyújtaniuk a határon átnyúló tartási igényeket érvényesítő ügyfelek számára, hiszen a külföldi bíróságok, hatóságok előtti eljárás számos nehézséggel jár. Ezek alapján a központi hatóságként kijelölt hazai szervnek a határon átnyúló tartási ügyekben rendkívül összetett, sokrétű feladatot kell ellátnia. Többek között foglalkoznia kell a Magyarországon lakó ügyfelek kérelmével, el kell bírálni, és el kell látni őket a szükséges tájékoztatással, segítséget kell nyújtani a különböző iratok, igazolások beszerzésében és lefordításában, gondoskodni kell a kérelmeknek a külföldi központi hatóságokhoz történő továbbításáról, illetve a külföldről érkező hasonló megkeresések teljesítését elő kell mozdítani részben saját intézkedésekkel, részben az illetékes hatóságok megkeresésével. A javaslat mindezeknek megfelelve a határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásához egy egységes, letisztult eljárásrendet teremt. Egyértelműen meghatározza többek között, hogy a központi hatósághoz mely kérelmezők, milyen ügyekben, milyen módon fordulhatnak, valamint rögzíti a központi hatóság egyéb hatóságokkal és bíróságokkal folytatott együttműködésének szabályait is.
(16.00)
Az összetett feladatellátás szabályozása mellett a javaslat célja, hogy a kérelmezők lehetőség szerint a lakóhelyükhöz közel intézhessék az ügyeiket. A javaslat hatálya a 4/2009. EK-tanácsi rendelet, a hágai egyezmény, valamint a tartási ügyekre vonatkozóan az igazságügyért felelős miniszter által közzétett viszonossági nyilatkozat alapján előterjesztett tartási igénnyel kapcsolatos olyan kérelmekre terjed ki, amelyek intézése a hivatkozott szabályok értelmében a központi hatóságként kijelölt szerv hatáskörébe tartozik. A javaslat hatálya ugyanakkor nem érinti a tartásdíj külföldön való behajtásáról szóló 1956. évi New York-i ENSZ-egyezményt.
A külföldre irányuló kérelmek intézése akként történik, hogy az ügyfelek vagy a lakóhelyükhöz legközelebbi bíróságon, vagy néhány ügyben közvetlenül a központi hatóságnál terjeszthetik elő a kérelmüket. Ezt követően minden olyan bírósági irat, igazolás is csatolásra kerül a kérelemhez, ami a külföldi eljáráshoz szükséges. Az iratok további ügyintézés és a szükséges fordítások elkészítése céljából a központi hatósághoz kerülnek. A központi hatóság a teljes iratanyagot átnézi, értékeli, a hiányzó iratok pótlása iránt intézkedik, és elkészítteti mindazokat a fordításokat, amelyek szükségesek a külföldi hatóságok számára. A központi hatóság tartja a kapcsolatot a külföldi központi hatósággal, folyamatosan tájékoztatja a kérelmezőt az ügy állásáról, és megteszi a szükséges intézkedéseket a külföldi eljárás eredményes lefolytatása érdekében.
A kérelem benyújtásához szükséges iratok fordíttatásáról a központi hatóság gondoskodik, amely költségekkel jár, s amit utólag nehéz behajtani, ezért a fordítási költségek vonatkozásában a javaslat a szakértői díjak megállapítására, megfizetésére és előlegezésére vonatkozó szabályokat tartalmazza. Ha a kérelem központi hatóság részére történő továbbítása elutasításának vagy az eljárás megszüntetésének nincs helye, a bíróság a hiánytalan kérelmet és mellékleteit megküldi a központi hatóságnak, egyúttal tájékoztatja arról, hogy a felet költségmentességben részesítette, vagy a fordítás költségeinek letétbe helyezésére került sor.
A külföldre irányuló kérelmek intézésével kapcsolatos bírósági eljárás olyan polgári nemperes eljárás, amelynek háttérjogszabálya a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény. Ezen nemperes eljárásban mind a bírósági titkárok, mind a bírósági ügyintézők a bíróság hatáskörébe utalt bármely cselekményt elvégezhetik. Ennek az az oka, hogy az eljárás nem jelent tényleges ítélkező tevékenységet, amely azt indokolná, hogy az amúgy is jelentős ügyteherrel bíró bíróságokon csak hivatalos bírák járhassanak el.
A külföldre irányuló kérelmek vonatkozásában a bíróság eljárását a központi hatósági ügyintézés követi. A javaslat több lehetséges módot is biztosít a hiányok pótlására, mivel ezzel tovább gyorsítható az eljárás, és csökkenthetők az azzal járó adminisztrációs költségek. A központi hatóság nem hívhatja fel azonban a kérelmezőt olyan adatok pótlására, amelyek nyilvánosak, vagy amelyek a bíróság, a közjegyző, a hatóság vagy az Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában szerepelnek. A központi hatóság az iratokat előzetesen megvizsgálja, de az eljárása ezzel nem ér véget, hiszen ezt követően is figyelemmel kell kísérnie a kérelem, illetve a különleges intézkedés megtétele iránti megkeresés teljesítését, és ezzel összefüggésben a kérelmező felé a tájékoztatási kötelezettsége továbbra is fennáll. A külföldről beérkező kérelmeket, megkereséseket kizárólag a központi hatóság fogadja, és azok vizsgálatát követően vagy saját hatáskörben, vagy egyéb társhatóságok megkeresése útján intézkedik azok teljesítéséről.
Az olyan kérelmeket, amelyek tartásdíj megállapítására, megváltoztatására vagy megszüntetésére irányulnak, elsősorban peren kívüli úton, az önkéntes teljesítés előmozdításával kell teljesíteni. Ebben a gyámhatóságok működnek közre, értesítik a kérelemmel érintett ellenérdekű feleket, tájékoztatással látják el őket, és jegyzőkönyvbe foglalják az esetleges kötelezettségvállaló vagy egyéb nyilatkozatokat. Ha a kérelmek alapján bírósághoz kell fordulni, úgy a központi hatóságnak az a feladata, hogy az ügyfelet a perindításban és a perképviseletben segítse, ebben a szakaszban ezért a jogi segítségnyújtó szolgálat bevonására is sor kerülhet, amely gondoskodik a pártfogó ügyvédi képviseletről.
A külföldről Magyarországra érkező kérelmek intézésénél már jóval összetettebb feladatsort kell ellátnia a központi hatóságnak, hiszen azok az adatbeszerzéstől kezdve a tartásdíj megállapításán, megváltoztatásán, megszüntetésén át a tartásdíj végrehajtására vagy akár a származás megállapításához való segítségnyújtásra is irányulhatnak. Az értelmező rendelkezések szerint a kérelmező fogalmi körébe nem csupán a tartási igény jogosultja vagy kötelezettje, illetve az ő törvényes képviselője, hanem olyan közintézmény is beletartozik, amely a tartásra jogosult személy helyett jár el, vagy amely a tartás helyett nyújtott ellátások után visszatérítésre jogosult. Ehhez kapcsolódva rendelkezik a javaslat a tartásdíjat Magyarországon megelőlegező gyámhatóságról mint kérelmezőről is. A különleges intézkedéseket a magyar-amerikai viszonosságon alapuló ügyekben is alkalmazza a központi hatóság.
A törvényjavaslat szerinti ügyekben, mivel leggyakrabban kiskorú az érintett, és a mindennapi megélhetéssel kapcsolatos kiadások fedezésére szolgáló összegek érvényesítését elősegítő eljárásról van szó, gyakori a költségmentesség engedélyezése. A tartással, különösen annak végrehajtásával kapcsolatos ügyekben pedig előfordul, hogy az eredeti kérelem továbbítását követően évek telnek el, amelyek ugyancsak költségekkel járnak.
A külföldről érkező kérelmek egy része magyarországi perindításra irányul. Sok esetben viszont el lehet kerülni a pert. Ebben a szakaszban a központi hatóság a gyámhatóságot kéri fel közreműködésre, az ő feladata a kötelezettek tájékoztatása és annak elősegítése, hogy a tartásdíjról peren kívül szülessen megállapodás. Ha létrejön az önkéntes kötelezettségvállalás vagy a tartásdíjfizetésre kötelezett kérelmével kapcsolatos egyéb nyilatkozattétel, az azt tartalmazó jegyzőkönyvet a gyámhatóság megküldi a központi hatóságnak, amelyről az tájékoztatást ad a külföldi központi hatóságnak, és felkéri a kérelmezőt nyilatkozatának a beszerzésére. A központi hatóság ezt követően a kérelmező nyilatkozata alapján jár el, azaz ha a kérelmező elfogadja a tartásdíj önkéntes megfizetésére vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozatban vagy egyéb tartalmú nyilatkozatban foglaltakat, úgy nem kell feltétlenül a bírósági eljárást lefolytatni. A központi hatóságnak a kérelemmel érintett személyt csak arról kell tájékoztatnia, hogy nyilatkozatát a kérelmező elfogadta.
A tartásdíj végrehajtása iránti kérelem intézése a tartásdíj iránti kérelmekhez hasonlóan történik azzal a különbséggel, hogy itt az önkéntes teljesítés elősegítésére már nem kerül sor külön hatósági beavatkozásra, annak a központi hatóság maga tesz eleget. Mivel az adós jövedelmével, vagyonával kapcsolatos adatgyűjtést a követelés behajtása céljára a hazai jog alapján a bírósági végrehajtói szervezet bírósági végrehajtási eljárás keretében látja el, így ha a külföldi megkeresés a tartásra kötelezett jövedelmére, munkáltatójára, vagyonára vonatkozó adatok beszerzésére irányul, a központi hatóság ennek foganatosítása érdekében az illetékes bírósági végrehajtót fogja megkeresni.
Külön eljárási szabályok vonatkoznak a származás megállapítására vonatkozó határozat hozatalára irányuló kérelem elintézésére. Ebben az esetben a gyámhatóság bevonására kerül sor. Amennyiben a gyámhatóságnak a per megelőlegezését szolgáló eljárása nem jár sikerrel, vagy az eredményes ugyan, de a kérelmező annak ellenére is fenntartja eredeti kérelmét, a központi hatóság intézkedik a szükséges bírósági eljárás megindításának előkészítése iránt, és értesíti a kérelem előterjesztéséről a perre hatáskörrel rendelkező illetékes bíróság székhelye szerinti fővárosi, megyei kormányhivatal igazságügyi szolgálatát, amely kirendeléssel gondoskodik a kérelmező pártfogó ügyvédi képviseletének biztosításáról. Az ügyvéd feladata lesz a továbbiakban a pervitel.
A javaslat tartalmazza a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet módosítását is a házasság felbontására és különválásra alkalmazandó, a jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló 1259/2010. európai uniós rendeletet. Ez a III. rendelet.
(16.10)
Mivel látjuk, tisztelt Országgyűlés, hogy ez a javaslat rendkívül széles körű és mindenre kiterjedő, éppen ezért tisztelettel kérem a támogatásukat és ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
