DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Gyüre Csaba képviselőtársam nagyon markánsan és határozottan összefoglalta a Jobbik álláspontját az országgyűlési határozati javaslattal kapcsolatban, azonban néhány dologgal még ki szeretném egészíteni kritikai észrevételeinket ezen javaslattal kapcsolatban.
Az egyik az, hogy kezemben tartom megint csak a húsvéti alkotmányt, az alaptörvényt, tényleg egy hosszú és kemény munka során állt össze abban a formában, hogy végül is egy pártszövetség ezt így elfogadta. Az Alkotmánybíróságról szóló rész szabályozása szól arról, hogy 2012. január 1-jétől egy 15 tagból álló testületként működik a szervezet, 12 évre választott tagokkal. És igazából nem hallottunk egyetlenegy mondatot sem arról az alkotmányozás vitájában, hogy ezt a koncepciót már most, tehát 2012. január 1-je előtt szeretné megvalósítani a kormánytöbbség. Igazából nem tudjuk ennek az igazi okát, ezzel valahogy adósak maradtak. Sokféle verziót hallottunk, például nagy az ügyhátralék, le kell dolgozni. Egyetértünk egyébként ezzel, nagy az ügyhátralék, és le kell dolgozni. Ennek egy törvényi garanciáját egyértelműen az adná meg, ha végre az Országgyűlés elé kerülne az Alkotmánybíróság ügyrendje, és abban végre határidőkkel és egyértelmű számonkérhetőséggel végezhetné munkáját az Alkotmánybíróság.
Így nem fordulhatna elő az, hogy olyan, a jogállamiság elveit súlyosan sértő, az elmúlt 8 évben hozott, alapvető jogokat, mondjuk az egyesülési vagy gyülekezési jogot sértő jogszabályok maradhassanak hatályban, és az Alkotmánybíróság előtt legyenek már 4 éve, mint például a passzív engedetlenségről szóló lex március 15, amit a Gyurcsány-kormány hozott, direkt a 2006 őszi tüntetések folytatásának megakadályozására, és amelyet a Nemzeti Jogvédő Szolgálatunk már akkor Alkotmánybíróság elé vitt. Négy éve nem született döntés ebben az ügyben, ami, azt gondolom, példátlan és megengedhetetlen. Erre egyébként lenne a kormánytöbbségnek egy frappáns megoldási lehetősége, saját kormánya révén hatályon kívül tudná helyezni ezt a rendelkezést, vagy akár a lex tojás törvény számos alkotmányellenes kitételét. Miért kell várnunk az Alkotmánybíróság döntésére, ha mindannyian demokráciában, jogállamiságban gondolkodunk, akkor ez egy jogos elvárás.
Viszont visszatérve a kérdésünkre, hogy miért most kerül bevezetésre, nekem az a feltételezésem, hogy itt azért más ok is meghúzódhat. Tehát nagyon határozottan szeretném kérni az előterjesztőket, hogy oszlassák el az esetleges ilyen felvetéseket, már csírájában fojtsák el azzal, hogy vajon miért nem az eredeti koncepció szerint január 1-jétől, miért most lép ez a rendszer hatályba. Vajon esetleg nem az az oka, hogy az elkövetkezendő időszakban olyan törvények meghozatalára készülnek, amelyek alkotmányosságában adott esetben nem bíznak? És ezért ezen időszakban már szükséges volna a létszámnövekedés, jelenleg 10 fővel működik a törvény szerint 11 fős Alkotmánybíróság, és itt 5 fő megválasztásával, az elmondott rendszer szerint, ahogy Gyüre Csaba képviselőtársam jelezte, mind a jelölésben, mind pedig a megválasztásban lényegében korlátlan, mindenfajta fékkel ellensúlyozatlan lehetősége van a kormánytöbbségnek, hogy saját színezetű, vagy saját értékrendjének, vagy felfogásának, vagy érdekeinek megfelelő alkotmánybírókat válasszon. Bizony, ez a veszély fennáll. Ezért lenne jó, ha már magában a jelölési rendszerben tényleges, normatív lehetőséget kapna az ellenzék arra, hogy a jelöléshez szükséges legyen a hozzájárulása, és ne egy központban meghozott döntés legyen mindez.
A másik az elnök megválasztása, ami szintén egy kétséges és kifogásolható megoldási javaslat szerintem. Tehát az Alkotmánybíróság elnökének, az ország legtekintélyesebb bírói szervezete vezetőjének megválasztása, úgy gondolom, nem szerencsés, ha az Országgyűlés kezébe kerül, hanem kifejezetten rá kellene bízni ezt az alkotmánybírákra, akik saját maguk közül választották eddig is az Alkotmánybíróság elnökét. És ennek megváltoztatására semmi okot nem látok.
Annyit rögzíteni kell végezetül, hogy az Alkotmánybíróság intézményrendszerének meggyengülését láthattuk, az alaptörvény vitája során végül is az a koncepció érvényesült, hogy jelentős mértékben mind az Alkotmánybírósághoz fordulási joggal rendelkezők köre csökkent, az utólagos normakontroll lényegében megint csak egy párt számára nyílt meg. Ugye, ha az országgyűlési képviselők egynegyedére szabott szabályt nézzük, az országgyűlési képviselők egynegyedének egyedül a Fidesz-frakció felel meg, illetve az alapvető jogok biztosa fordulhat bármely jogszabály alkotmányosságának megtámadása érdekében Alkotmánybírósághoz majd 2012. január 1-jétől. Azt kell mondanom, hogy ez egy nagyon kifogásolható és nagyon szomorú jövőképet vetít elő. Hiszen, ha megint csak a tapasztalati tényekből indulunk ki, akkor azt kell látnunk, éppen ma tartottak sajtótájékoztatót képviselőtársaim, Gyüre Csaba és Apáti István az ügyben, hogy a Jobbik benyújtotta az Alkotmánybírósághoz az indítványát a polgárőrtörvény utólagos normakontrollja érdekében, amit szintén alkotmányellenesnek tart, de hát számos ilyen alkotmányellenes jogszabály született az utóbbi időszakban. Úgy gondoljuk, hogy az Alkotmánybíróság működésébe még a maradék fékeket és ellensúlyokat a kormányzati és kormánytöbbségi beavatkozással szemben be kell építeni. Tehát nem gyengíteni, hanem erősíteni kell ezt az intézményrendszert.
Egyébként azt meg kifejezetten álságos érvelésnek tartom, hogy az alkotmányjogi panasz intézményének kibővítésére hivatkozással próbálják védeni azt, hogy az Alkotmánybíróság valójában érdemben kibővült jogköröket kapott. Mit jelent ez? Azt, hogy egyedi ügyben alkalmazott jogszabály alaptörvénnyel való összhangját vizsgálhatja az Alkotmánybíróság. Ez megítélésem szerint azt fogja eredményezni, ezt a jogvédő tapasztalatomból is mondom, hogy az emberek számára egyfajta negyedik bírói fórumként fog leképeződni az Alkotmánybíróság, ami egyszerűen totálisan ellehetetleníti majd a működését. Képzeljék el azt az esetet, amikor a sarki fűszerbolt bezárását elrendelő jogerős közigazgatási határozatot is éppúgy Alkotmánybíróság elé fogja vinni az érintett, mint egy bármely birtokvita ügyét vagy bármely szokásos, kismértékű, de lényegében tömegesen jelen lévő jogviszony vitáját. Egyszerűen nem is értem, hogy miért biztosították ezt a lehetőséget ebben a formában. Azt gondolom, meg kellett volna az utólagos normakontrollt tartani, az alkotmányjogi panasz jelenlegi formájában erősíthető lehetett volna, de azt gondolom, így, ezzel, hogy kinyitották, nemhogy 15 fős, 150 fős bíróság sem lesz elég arra, hogy ezt a munkát ellássa.
Viszont nagyon fontos, visszatérve az előterjesztés érdemi két részére, amire Gyüre Csaba képviselőtársam is hivatkozott, meg kell adni az ellenzék számára a jelölésben az érdemi beleszólás, ügydöntő, alakító részvétel lehetőségét, másfelől az Alkotmánybíróság elnökének megválasztását rá kell bízni a testületre. Éppen ezért az előterjesztést ezért nem tartjuk támogathatónak.
Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)
(22.40)
