DR. KUPCSOK LAJOS
DR. KUPCSOK LAJOS
DR. KUPCSOK LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat komplex célokat szolgál, a nemzeti vagyon kezelésének, védelmének, hasznosításának ellenőrzését, a közpénzek felhasználásának ellenőrzését, ugyanakkor tekintettel van a nemzeti költségvetési politikák rendező elveinek uniós szintű összehangolására is, sőt hozzá kell tennem, a társadalom és a gazdaság szféra elvárásaira is. A célok felsorolását akár az utóbbival is kezdhettem volna, ugyanis a társadalom és a gazdaság értékítélete lesújtó az elmúlt két kormányzati ciklus teljesítményéről, akár a nemzeti vagyon kezelését, akár a közpénzek felhasználását nézzük.
A törvényjavaslat hivatali típusú számvevőszéki modell mellett foglal állást úgy, hogy ezt a modellt több garanciával erősíti meg. A közpénzügyekre való legszélesebb rátekintés a központi és helyi önkormányzatokra, az államháztartásból ingyenesen juttatott vagyont, támogatást felhasználókra egyaránt vonatkozik. Kiemelem a törvényjavaslat azon pontját, amely szerint a Számvevőszék tevékenységében a költségvetés véleményezése új hangsúlyokat kap. A törvény kiemeli és erősíti a Számvevőszék tanácsadó és segítő szerepét. Az ÁSZ ellenőrzési tapasztalataival, megállapításaival, javaslataival, tanácsaival segíti az Országgyűlést, annak bizottságait, az ellenőrzött szervezetek munkáját.
Az Állami Számvevőszék ellenőrzése nem öncélú. Az ellenőrzés fontos célja a prevenció, a megelőzés, de a good practice, a jó gyakorlat átadása is. A javaslat a feladatok ellátásához biztosítani kívánja az ahhoz szükséges személyi állományt. Ennek megvalósítására a Számvevőszék elnökének a törvény jelentős szervezetalakítási szabadságot biztosít. Az ÁSZ személyi állományát teljesítményelvűen tervezi működtetni a törvényjavaslat. A minőségi munkavégzés igényeihez szigorú erkölcsi követelmények és magatartási szabályok társulnak. Szigorú és következetes szabályok vonatkoznak a számvevők összeférhetetlenségére és a számvevőszéki ellenőrzéssel szemben támasztott követelményekre. A szigorítás nemcsak az ellenőrzöttekre, hanem a számvevőkre is vonatkozik.
A törvény szigorítja az ellenőrzött szervezetek közreműködési, valamint az ellenőrzési megállapításokkal kapcsolatos intézkedési kötelezettség szabályait. A jogkövetkezmények területén is szigorításokkal találkozhatunk. A hiányosságok, a mulasztások súlyától függően szigorodnak a felelősökkel szembeni jogkövetkezmények. Új elem, hogy a Számvevőszék elnökének megkeresésére a megtett intézkedésekről, a kezdeményezett eljárások lefolytatásának eredményéről a megkeresett szervnek minden esetben visszajelzést kell adnia a Számvevőszék elnöke részére.
A társadalmi és gazdasági elvárásoknak való megfelelés elképzelhetetlen a nyilvánosság nélkül. A törvény ezért megerősíti a Számvevőszék tevékenységének és ellenőrzési megállapításainak nyilvánosságát. Garanciális szabály, hogy a közpénzek felhasználásával és a nemzeti vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos ellenőrzési tapasztalatok a nyilvánosság számára megismerhetőek legyenek.
A törvényjavaslat 37 paragrafusából felhívnám a figyelmet az ÁSZ jogállására. A Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, ezért az Országgyűlésnek alárendelt más szervezettől független. A Számvevőszék nem hatóság, nem szankcionálhat, csak jogkövetkezményeket kezdeményezhet. Garanciális szabály, hogy a Számvevőszék részére jóváhagyott éves költségvetés nem lehet kevesebb az előző évinél, valamint az is, hogy a Számvevőszék részére törvény új feladatot csak úgy állapíthat meg, ha a feladatellátáshoz szükséges pénzügyi fedezetet egyidejűleg biztosítja. Nem a Számvevőszék az egyetlen ellenőrzést végző szervezet az államháztartás rendszerében. A legfontosabb ellenőrzési területek: az államháztartás gazdálkodása, a központi költségvetési javaslat megalapozottsága és teljesíthetősége, az állami kötelezettséggel járó beruházási előirányzatok felhasználásának törvényessége és célszerűsége.
Széles körű az Számvevőszék ellenőrzési jogosultsága az államháztartásból ingyenesen juttatott vagyon felhasználása, kezelése, a vagyonnal való gazdálkodás és az államháztartás alrendszereit érintő szerződések tekintetében. A közvagyon védelmét erősíti, hogy a Számvevőszék elnökének az ellenőrzött szervezet jogellenes magatartásának következményeként előálló kárveszély megelőzésére, illetve a már bekövetkezett kár enyhítésére megfelelő eszközöket biztosít a törvény. Az eszközök biztosításának célja a közvagyon megóvása és a legszükségesebb intézkedések megtétele annak érdekében, hogy az észleléstől az ellenőrzés befejezéséig terjedő időszakban további kár ne keletkezzen. A korábbi megengedő szabályokkal szemben az eltérést nem engedő kógens szabályok kerülnek előtérbe az ellenőrzések során.
Egy Btk.-módosítást is magába foglal a törvényjavaslat, amely szabadságvesztéssel büntetné, ha az ellenőrzött szervezet nem működik közre az Állami Számvevőszékkel az ellenőrzés lefolytatásában. Hasonló súlyú cselekménynek minősül az, ha az ellenőrzés megállapításaként született megállapítások kezelésére nem születik intézkedési terv. Fontosnak tartom ugyanakkor a legenyhébb hiányosságok orvoslására igénybe vehető eszközt, az elnöki figyelemfelhívó levelet is kiemelni. Az elnöki figyelemfelhívó levelet akkor lehet alkalmazni, ha az ellenőrzés során megállapított jogszabálysértő gyakorlat, illetőleg a vagyon rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználásának megszüntetése érdekében a jogszabály súlyosabb jogkövetkezmény alkalmazását nem írja elő. A figyelemfelhívó levél célja a már bekövetkezett jogellenes állapot megszüntetése, az esetlegesen bekövetkező hátrányok megelőzése. Az ellenőrzött szervezet vezetője köteles az elnöki figyelemfelhívó levélben foglaltakat érdemben megvizsgálni, megtenni a szükséges intézkedéseket és erről értesíteni a Számvevőszék elnökét. Az intézkedési terv megvalósulását az Állami Számvevőszék utóellenőrzés keretében ellenőrizheti.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Azzal kezdtem, hogy az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat komplex célokat szolgál. Az előterjesztés tartalma, a Számvevőszék feladatköre, személyi feltételei, működési szabályai, garanciális előírásai alkalmasak a kitűzött célok elérésére. A gazdasági és informatikai bizottság nyújtja be az Országgyűlésnek az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot, ami az új alaptörvényből következő első sarkalatos, kétharmados törvény lesz. Az új törvény jelzi, hogy Magyarország számára kiemelten fontos a közpénzek felhasználásának ellenőrzése és az, hogy a következő években olyan költségvetési politika alakuljon ki, amely lehetővé teszi az ország vagyonának folyamatos növekedését és az államadósság csökkenését. Az új alaptörvény a közpénzügyek erőteljes rendbetételét tűzi ki céljául, ennek a célnak a teljesítéséhez nélkülözhetetlen a Számvevőszék pozíciójának megerősítése.
Az új számvevőszéki törvénynek meg kell szüntetnie azt a következménynélküliséget, amely korábban a számvevőszéki ellenőrzésekkel kapcsolatosan kialakult. Az új törvénynek azt a célt kell szolgálnia, hogy legyen súlya a Számvevőszék jelentéseinek. Az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága által beterjesztett tervezet megfelel ennek az elvárásnak. az új számvevőszéki törvény egy szigorú, következetes, átláthatóan működő, független, hatékony, közérthető Számvevőszék alapjait teszi le.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
