DR. NYIKOS LÁSZLÓ
DR. NYIKOS LÁSZLÓ
DR. NYIKOS LÁSZLÓ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Csak nem a helyén ül (Babák Mihály: De itt van a teremben.), de hát ez nem probléma.
Elnök úr, engedje meg, hogy bevezetőként a törvény előkészítésének az előéletéről mondjak néhány szót a nemzeti együttműködés jegyében. Hogy képzeltem én egy évvel ezelőtt a nemzeti együttműködést, jelesül ennek a témakörnek a megművelésében, a törvényjavaslat előkészítésében? Én tavaly augusztusban átmentem a Számvevőszék újonnan megválasztott elnökéhez, és átvittem neki egy tervezetet. Örülök, hogy Domokos László elnök úr itt van, megerősítheti ezt az eseményt. Ez ugyan félhivatalos volt, kollegiális gesztus volt részemről, de én azt gondoltam, hogy közös érdekünk valóban, hogy a közpénzek ellenőrzése terén, az elszámoltatási kultúra erősítése terén a Számvevőszék elnökének és a számvevőszéki bizottság elnökének az érdekei azonosak.
Én javasoltam, hogy lehetőleg az illetékes szakmai bizottság legyen a benyújtója a majdani törvényjavaslatnak, és vártam, hogy alkalmat talál majd az elnök úr arra, hogy erről konzultáljon. Erre nem talált alkalmat. A munkatársaival volt szerencsém beszélni néhány hónappal később. Ez egy jóízű beszélgetés volt, de az elnök úr nem volt jelen.
Nagy meglepetésemre vagy megdöbbenésemre akkor találkoztam az ő megjelenésével, illetve a szerepvállalásával, amikor a gazdasági bizottság elnökével megegyezett abban, hogy akkor a gazdasági bizottság nyújtja be ezt az előterjesztést.
Én próbáltam Rogán Antal urat keresni, többször telefonáltam neki, SMS-t küldtem neki, hangüzenetet, a titkárságom fölhívta az ő titkárságát, még a helyi önkormányzati munkahelyén is kerestük, itt van a telefonomban a visszaigazolás, hogy megkapta az üzenetemet. Nem hívott vissza. Hát ilyen a nemzeti együttműködés Rogán Antal elnöktársam részéről, hogy nem méltat arra egy másik bizottsági elnököt, hogy legalább visszahívja, hogy most akkor hogyan van ez az előterjesztés.
Így aztán május 9-én, miután úgymond puccsszerűen benyújtotta a gazdasági bizottság ezt a számvevőszéki elnökkel egyeztetett törvényjavaslatot, én is benyújtottam a magunk törvényjavaslatát, és szerettem volna egy héttel később a bizottsági ülésen ezeket megvitatni. Alternatív javaslat, volt már erre példa, az alkotmánytervezetnél Szili Katalin képviselő asszonynak is lehetősége volt arra, hogy egy alternatív alkotmánytervezetet hozzon ide, és ezt a Ház a napirendjére vette.
Ebben a reményben akartam adni egy hetet mindenkinek arra, hogy megismerjük ezeket a törvényjavaslatokat, de a kormánytöbbség arra kényszerített, hogy már másnap hívjam össze a bizottság ülését, és villámgyorsan elfogadták ezt a törvényjavaslatot, és villámgyorsan alkalmatlannak ítélték az általam készített törvényjavaslatot, ami egyébként olvasható, kint van a parlament honlapján.
Én valahogy így látom ezt az előzményt, és ez a nemzeti együttműködésnek nevezett eufemizmus engem teljesen kiábrándított abból, hogy itt ezekkel az urakkal érdemi együttműködést lehet folytatni. Nem akarok általánosítani, nem mondanám azt, hogy a kormánypártok minden tagjára ez érvényes, de erre a két úrra ez érvényes, itt együttműködés nem volt.
Domokos László úrnak módja lett volna részt venni az alkotmányvitában, kifejteni a koncepcióját, ha volt neki vagy van neki arról, hogy milyen Számvevőszék kellene itt Magyarországon. Ő akkor éppen Abu-Dhabiban tanulmányozta a számvevőszéki ellenőrzés kérdéseit. Abu-Dhabi közismerten nagy hagyományokkal rendelkezik a közpénzek ellenőrzésével kapcsolatban.
Biztatom az elnök urat, vegyen részt a vitában, a Házszabály önnek megengedi. Vegyen részt a vitában, cáfoljon engem, vitatkozzék velem, állok elébe, és akkor próbáljuk ezt az igencsak lekókadt együttműködést újra föléleszteni. Én kész vagyok rá, mert nekem a sértődésnél fontosabb a közpénzek eurokonform ellenőrzése, amire sajnos a most már ön által vezetett Számvevőszék nem képes, és nem is lesz képes ezzel a törvénnyel, ha ezt a parlament többsége mint első sarkalatos törvényt elfogadja.
Ezek után néhány érdemi dolgot a törvényjavaslatról magáról. Kérem szépen, ki ennek a szerzője? Ki “követte el”? Ha megboldogult Hofi Géza élne szegény, akkor elmondhatná, hogy ezt vagy sokan követték el, vagy egyvalaki nagy nehezen, mert ilyen színvonalú törvényjavaslatot én a magyar pénzügyi jog utóbbi évtizedeiben még nem láttam. Ez egy különböző helyekről összecsipegetett eklektikus tervezet. Göndör képviselőtársam idézett a hatályos számvevőszéki törvényből olyan passzusokat, amiket még 22 évvel ezelőtt az utolsó állampárt tett ebbe bele. Nem tudtak ennél jobbat.
Hozzáteszem, nem kis mértékben birizgálta a hiúságomat az az élmény, amikor azt olvastam, hogy a saját magam törvénytervezetéből is belekerült néhány gondolat. Ezt mondjuk, illett volna valamilyen formában, legalább a szóbeli kiegészítésben vagy a bizottsági ülésen megemlíteni, úriemberek között ez így szokás, hogy a közreműködést valamilyen formában viszonozzák vagy megköszönik netán, mert enélkül könnyen plágiumnak vagy - a pesti szleng szerint - lenyúlásnak nevezhető ez az eljárás.
(11.00)
Tehát nem tudjuk, ki a szerző. Annyit tudunk, hogy az előterjesztő Rogán Antal, a gazdasági bizottság elnöke, és annyit tudunk, hogy Domokos László, a Számvevőszék elnöke egyetért a törvényjavaslattal, de hogy ezenkívül mi a szerepe Domokos úrnak - szerző, megfigyelő, postás -, azt én nem tudom megállapítani ebből a szereplésből, hiszen ő támogatja az előterjesztést, nem tudni, milyen minőségéből. Kivel lehetett volna vagy kivel lehetne ma érdemi egyeztetést folytatni, szakmai egyeztetést? Amibe itt nem fogok belemenni, jóllehet, nekem Rogán képviselőtársam azt javasolta a költségvetési bizottság ülésén, hogy nem a bizottságban kell a szakmai vitát lefolytatni, az nem arra való, hanem a bizottságban csak az általános vitára való alkalmasságot kell megítélni. Hol? Itt, a plenáris ülésen? Ez nyilvánvalóan nem alkalmas fórum arra, hogy olyan szakmai kérdéseket, konkrét kérdéseket, amikről Göndör képviselőtársam is beszélt, mások is érintették - ezeket hol lehet megvitatni? Nincs ilyen fórum!
Aztán milyen műhelymunka előzte ezt meg? Kérem szépen, ennek a szerzője vagy szerzői olyanok, mint a népdaloké, hogy csak úgy van a népdal, és nem tudni, hogy ki volt annak a szerzője. A szakmai tartalom, ami talán a lényeg. Nem derül ki ebből a törvényjavaslatból, hogy mire való egy számvevőszék. Szeretném itt idézni önöknek Magyari Zoltánt, akinek nevét a Fidesz-KDNP-kormánykoalíció egy programjához használja; talán ha nekem nem hiszik el, akkor Magyari Zoltánnak elhiszik. Az én közreműködésemmel múlt év őszén minden képviselő megkapta Magyari Zoltánnak “A magyar állam költségvetési joga” című tanulmányát facsimile kiadásban. Ha máshonnan nem, ebből megismerhették volna, hogy mire való egy számvevőszék. Először is arra való, hogy megállapítsa a kormány számviteli felelősségét, azt, hogy a közpénzek - amiknek az elköltésével a kormány végrehajtja a parlament által elfogadott költségvetést - törvényesen, szabályosan, a számviteli elveknek megfelelően lettek elköltve, hogy a Számvevőszék megállapítsa azt, hogy a közpénzek felhasználása arra a célra történt, amire a parlament jóváhagyta az előirányzataiban, annyit költöttek, amennyit jóváhagytak, és akkor költötték el, amikor a költségvetési év szólt. Ez a jogi felelőssége.
(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Magyari ezt a tanulmányát még az első világháború előtt írta. Amikor az első világháború után az államháztartások mindenütt kimerültek, előtérbe került a közpénzek hatékony felhasználásának kérdése, az erőforrások szűkültek. Erről tulajdonképpen az előterjesztés egyetlen szót sem szól, hogy tudniillik nemcsak a szabályszerűségi, törvényességi ellenőrzés a felelőssége a Számvevőszéknek, hanem úgymond hatékonysági szempontból is vizsgálnia kell a közpénzekkel való gazdálkodást, hogy kellő bölcsességgel, értelemmel költötték-e el a közpénzeket. Nincs erről semmiféle említés a törvénytervezetben. Én ezt megkérdeztem egyébként a bizottsági ülésen az előterjesztőtől, és nem kaptam erre érdemi választ, illetve amit kaptam, az elfogadhatatlan. Azt mondja Rogán Antal, idézem: “A gazdasági ellenőrzés fogalma pedig meglehetősen tág.” Miután én megkérdeztem, hogy az alaptörvényben… - az alaptörvény úgy definiálja a Számvevőszék feladatait, hogy az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve. Rendben van; mi akkor a pénzügyi ellenőrzés, mi akkor a gazdasági ellenőrzés? Ezeket a fogalmakat más egyebek mellett szintén nem definiálja a törvényjavaslat, egyszerűen nem mondja meg, hogy miről beszél, teljesen homályosak ezek a fogalmak.
Ezért engedjék meg, hogy a szakma szabályai szerint megfogalmazzam a pénzügyi ellenőrzésnek azt a definícióját, ahogy azt világszerte használják, és ahogy nálunk is használni kellene - és ezt le kellett volna írni a törvény bevezetőjében, mint ahogy más törvényekben leírják, hogy e törvény szerint ezek a fogalmak ezt meg ezt jelentik -, hogy mi a közpénz, mi a gazdasági ellenőrzés, mi a pénzügyi ellenőrzés és így tovább; ezek hiányoznak. A pénzügyi ellenőrzés azt jelenti, hogy a számvevő - jelen esetben az ellenőr - megállapítja, hogy a vizsgált szervezet pénzügyi helyzetét, vagyoni helyzetét a pénzügyi beszámolója hűen tükrözi, és a valóságnak megfelelően mutatja be. Ezt kell megállapítani a pénzügyi ellenőrzésnek, és erről kell egy jelentést írni, egy véleményt mondani. Azért nem lehet, vagy nem merülhet fel a Számvevőszék úgymond megállapításainak a bírósági kezelése, mert a véleményt nem lehet bíróság elé vinni, az ő fegyvere a szakszerűség és a nyilvánosság. Véleményt kell mondani; ilyen vélemény igénye nem fogalmazódik meg a törvényjavaslatnak.
Mi célból kell ellenőrizni? Ennek az úgynevezett financial auditnak, pénzügyi ellenőrzésnek az a célja, hogy szavatolja az adófizetőnek, szavatolja az állampolgárnak, szavatolja az Országgyűlésnek azt, hogy ez a hivatal, ez a kórház, ez a színház, ez az önkormányzat, ez az intézmény, aminek a pénzügyi beszámolóját én megnéztem, megvizsgáltam, rendben van, adok egy hitelesítő záradékot. Akkor ezzel nem kell foglalkozni, mert nyugodtan alhat mindenki, akit érdekelnek a közpénzek; a Számvevőszék megnézte, és megállapította, hogy rendben van. Ez felelősség, kérem! Ez olyan felelősség, mint egy orvosi vizsgálat, hogy ha majd a rokkantság alól felmentendő állampolgárokat az orvos megvizsgálja, és minősíteni fogja, hogy ön alkalmas munkára, szíveskedjék felfüggeszteni a rokkantsági nyugdíját vagy a rokkantstátusát, az orvos ad egy igazolást. A Számvevőszék is ad egy igazolást, hogy ez az önkormányzat rendben van. Erről szó nincs a tervezetben, miként arról sincsen szó, hogy hogyan értelmezi a számvevőszéki törvényjavaslat készítője azokat a kritériumokat, amelyeket az alaptörvény különben felsorol - igaz, hogy nem pontosan, de mindegy, benne van most az alaptörvényben, el kell fogadni -: mi az, hogy gazdaságosság, mi az, hogy hatékonyság, mi az, hogy célszerűség. Ebbe nem megyek bele, mert ez végképp nem a parlamentre tartozó szakmai vita lenne. Tehát számos kérdés nincs tisztázva. Mi az, amit a Számvevőszéknek vizsgálnia kell? Mi az, amit nem vizsgálhat?
Göndör képviselőtársam - nagyon helyesen - itt érintette a nemzeti vagyon fogalmát. Kérem szépen, valami egészen abszurd dolog, azt írja a törvényjavaslatban a szerző, az ismeretlen szerző - Anonymus a Városligetből, nem tudom, hogy ki ez -, hogy “Az Állami Számvevőszék általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését.” Most ne menjünk bele ilyen finomságokba, hogy “a felelős gazdálkodás ellenőrzését végzi”. Ha a gazdálkodás nem felelős, akkor nem végzi?
Itt az van leírva, hogy “a felelős gazdálkodás ellenőrzését”, de hagyjuk most a nyelvhelyességet, bár ez is benne van az alaptörvényben, hogy vigyázzunk a nyelvünkre; “általános hatáskörrel” - tudják, mit jelent ez? Amikor a legfőbb Állami Számvevőszéket Gerőék, Vas Zoltánék szétverték 1949-ben, csináltak helyette egy Állami Ellenőrzési Központot. Ennek volt általános ellenőrzési hatásköre, ezt úgy hívták, hogy gazdasági ÁVH, az akkori időszakban, az ’50-es években. Általános hatáskörrel - most ez mit jelent a nemzeti vagyonra vonatkoztatva?
Nagyon helyesen mondta Göndör képviselőtársam: a nemzeti vagyonnak része az állampolgárok, a lakosság vagyona is. Ha Domokos elnök úrnak olyan kedve támad egy reggelen, hogy figyeljetek ide, nekem általános hatáskörrel jogom van elrendelni egy ellenőrzést, elmentek, mondjuk, egy ellenzéki képviselőhöz, aki túl sokat dumál - mondjuk én -, és akkor bekopog a számvevő, hogy kedves uram, kaptam egy megbízást, hogy megnézzem az ön vagyonát, hogy mit csinál az autójával, van-e hűtőszekrénye, mikor cserélték a televíziót. Ezt a jogosítványt írja ide az 1. § (3) bekezdése. Nyilvánvalóan azt kellett volna kimondani, ha már az alaptörvényben rosszul van benne a nemzeti vagyon fogalma, a nemzeti vagyon ellenőrzésének Számvevőszék hatáskörébe adása, legalább ezt kellett volna értelmezni, hogy mit nem szabad ellenőriznie a Számvevőszéknek.
Nyilvánvalóan nem szabad a lakosság vagyonát ellenőrizni - azt gondolom, ezt mindenki belátja, de nem ez van leírva -, és hogy hogyan kell ellenőrizni, erre megvannak a szakmai szabályok. Kérem, én nem azt hiányolom, elmondtam Rogán képviselő úrnak is, hogy nem azt hiányolom, hogy ismételje meg a számvevőszéki törvény az INTOSAI-nak, a legfőbb ellenőrző szervezetnek a szakmai szabályait, mert az nem idevaló, de miért nem utal rá, hogy az Állami Számvevőszék a nemzetközi ellenőrző szervezeteknek, az IFAP-nak - a könyvvizsgálók nemzetközi szervezetének -, valamint az INTOSAI-nak a szakmai szabályai szerint ellenőriz, ezt a Számvevőszék lefordíttatja, illetve magyar nyelven is közkinccsé teszi. Az ellenőrzöttnek is tudnia kell ugyanis, hogy az Állami Számvevőszék hogyan ellenőriz, mire kíváncsi, mit akar megnézni, mert ezzel a törvénnyel, kedves Domokos László elnök úr, önök csak a félelmet növelik - tudja? Pedig a szakma nem a félelemkeltés, hanem a partnerség irányába halad.
(11.10)
Nem az a célja a számvevőnek, az auditornak, hogy félelmet keltsen a közpénzek kezelőiben; az a célja, hogy a közpénzekkel való elszámolás korrekt legyen az adófizetők javára és a nemzet érdekében. Ez lett volna a feladat.
Önök behozták a büntető törvénykönyvet. Ez példa nélküli! Én nem ismerek 180 számvevőszéket, csak mondjuk, 60-at, de ilyen megoldást, hogy a büntető törvénykönyvvel fenyegetnek már előre, hogy egy meg nem határozott ellenőrzési tartalommal nem működik együtt az ellenőrzött, azt a büntető törvénykönyvvel fogják szankcionálni, ez egészen elképesztő, kérem szépen! Ilyen még Kínában sincs! Tessék utánanézni, tessék a vitában részt venni, és mutasson nekem, hozzon be egy olyan számvevőszéki törvényt, amelyik ilyen jogosítványt ad a Számvevőszéknek, hogy büntetőjogi következményei vannak a megállapításainak. Tessék szakszerűen ellenőrizni, tessék kihasználni a nyilvánosságot, tessék a szakmai meggyőző erővel operálni, tessék a parlamentnek jelentéseket tenni, és a parlament kényszerítse ki azokat a változásokat, amiket a közpénzek szabálytalan vagy értelmetlen kezelése jelent. Ez feladat, de a büntető törvénykönyv… Itt összekeverik a Gizikét a gőzekével, kérem szépen! A költségvetési jogot a büntetőjoggal összekeverni, ez valami egészen példa nélküli megoldás.
Szintén szóba került már az a javaslatuk, hogy az Állami Számvevőszéknek tértől, időtől függetlenül biztosítani kell az előző évben megkapott költségvetési támogatást. És mi van akkor, ha a GDP csökken, ne adj' isten, 5 százalékkal? Vagy mi akkor, ha valami katasztrófa történik az országban, ne adj' isten? A Számvevőszék akkor is megkapja minimum a költségvetését? És ha többletfeladat van, akkor pedig pluszpénzt kér? Miközben nincs világosan megmondva, hogy mi az a többletfeladat, nem sorolják fel, hogy mondjuk, a helyi önkormányzatoknál mit kell ellenőrizni, hányhoz kell elmenni, mit kell megnézni? 3200 helyi önkormányzat van, mindegyiknek van éves pénzügyi beszámolója, a Számvevőszék évente 120 körüli önkormányzathoz látogat el - nem egészen világos, hogy mit ellenőriz, többnyire hibákat keres, de ott van legalább -, de mi lesz a többivel? Ha valaki figyelemmel kíséri a nemzetközi szakirodalmat, visszaolvassuk OECD-tanulmányokban, hogy harminc év alatt jut el egy számvevőszéki vizsgálat ugyanoda, abba a kis faluba. Hát nincs értelme! Harmincévenként megnézni valamit? Tehát a feladatokat elnagyolják, miközben kérik a garantált támogatást évről évre, legalább annyit, amennyi volt, esetleg még többet, értelemszerűen. Ilyen megoldások nincsenek.
Én kérdést tettem fel Domokos elnök úrnak néhány hónappal ezelőtt arról, hogy a Számvevőszék 600 főben meghatározott ez évi létszámán belül mekkora az úgynevezett support staff, tehát az ellenőrzést támogató közvetett létszám. Minden szervezetben vannak alaptevékenységet végzők és vannak kisegítő tevékenységet végzők, ez teljesen természetes. De vannak józan arányok a számvevőszékek működésében, amelyek megmutatják, hogy hányan végzik az úgymond “produktív” munkát - némi túlzással, vagy idézőjelben -, tehát ellenőriznek, auditáltak, és hányan támogatják ezt, jogászok, informatikusok, titkárnők, könyvtárosok et cetera. Az elnök úr leveléből idézem, aki azt mondja, hogy az ellenőrzéssel közvetlenül foglalkozók aránya a Számvevőszéknél 61 százalék. Szerintem több, de elfogadom az ő számát, bár szakmai vitában szívesen vitatnám, hogy ez még nagyon optimistára van becsülve. Azt jelenti, hogy 39 százalék a Számvevőszék állományából nem ellenőriz, hanem valami mást csinál, nyilván portás, gépkocsivezető, vagy más valami hasznos dolgot csinál. Kérem, ez az arány, ami itt 39 százalék, ez a magas számvevőszéki-elszámoltatási kultúrával rendelkező nyugat-európai országokban, mondjuk, Finnországban, Észtországban - az nem is Nyugat, inkább már Észak - vagy itt alattunk Szlovéniában 20 százalék alatt van, 20 százalék közelében van. Ha ezt a számot megnézem, és azt mondom, hogy legalább 10 százalék, de inkább több ez az extenzív tartalék, ami benne van a számvevőszéki létszámban, mert ez nem ellenőrzéssel foglalkozik. Tehát van egy tartalék, amit lefed ez a javaslat, és azt mondja, nem érdekes, mennyi a tartalék, akkor is kérem legalább azt az összeget, amit tavaly megkaptam. És hogy mit teljesítek érte? Hát, majd meglátjuk - a gyakoriságról semmit nem mondanak. A gyakoriságról, hogy mit kell megnézni évente vagy kétévente, erről semmit nem mond a javaslat; amit az ÁSZ elnöke jónak lát. Esetleg egy helyre többször is elmennek, bár az nem jellemző, máshová meg harmincévente mennek, vagy még annyi idő alatt sem mennek el.
Leírnak olyanokat, átemelik a hatályos törvényből, ami már akkor se volt jó, amikor csinálták '89-ben. De azok javára legyen mondva, akik huszonkét évvel ezelőtt csináltak egy Számvevőszéket negyven év után, akkor ennyit tudott a szakma. Én magam sem tudtam többet természetesen, mint akik azt a törvényt megalkották, ami ma is hatályban van. De eltelt huszonkét esztendő, hol vannak a tapasztalatok? Önök leírnak olyat, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzi az állami tulajdonban, résztulajdonban lévő társaságokat - vállalatokat írnak, habár nincsenek vállatok, de nem érdekes. Mi az, hogy résztulajdon? Például a MOL-t akarják önök ellenőrizni? A MOL-ban van még tizenvalahány százaléknyi állami részvénytulajdon - el akarnak menni a MOL-hoz? Mi az, hogy résztulajdon? Egy százaléknál már a Számvevőszék odamehet? Tehát a parttalan általános hatáskör oda vezet, hogy egy óriási hatáskört kap a Számvevőszék elnöke, a felelősség meg egy nulla körüli mezőben mozog. Ide nekem az oroszlánt is, ide a támogatásokat, ide az egyéb büntetőjogi eszközöket! Aztán, hogy mit adok érte? Hát, majd meglátjuk! - című megoldás.
A feladat, a hatáskör meg a felelősség - aki szervezéstudománnyal foglalkozott vagy gyakorlati szervező munkát végzett… Domokos elnök úr büszke arra, hogy ő kiváló szervező; bizonyára így van. Hát, ha ön kiváló szervező, jól tudja, a feladat-hatáskör-felelősség egy szentháromság, uram! Olyan nincsen, hogy a hatásköröm maximális, a feladataim homályosak, a felelősségem meg nulla. Hát ilyen nincs! Tudja, hol van ilyen? A diktatúrában! Demokráciában ilyen nincs! Világosan definiált feladatok kellenek, egzaktan meghatározott, számon kérhető szakmai követelmények kellenek, és akkor lehet egy jó számvevőszéki munkát végezni.
A törvényjavaslat szerkezetéről néhány szót. Harminchét paragrafusból áll ez a törvényjavaslat, ebben benne van minden tokkal-vonóval. Ebből a harminchét paragrafusból tizenöt foglalkozik a Számvevőszék belső munkajogi dolgaival. Itt nem akarok ezekre kitérni, amit Göndör képviselőtársam elmondott, hogy most hány évig lehet elnök meg a többi. Egyetértek egyébként azzal, hogy a számvevő legyen köztisztviselő, mert ő is közszolga, ne emeljük ki. Se nem közalkalmazott, se nem köztisztviselő; valami orwelli helyzetbe hozzák, hogy minden közszolga egyenlő, de valaki egyenlőbb, ez utóbbi a számvevő. Miért ne lehetne köztisztviselő a számvevő, és miért ne lehetne besorolni a köztisztviselői törvény megfelelő rubrikájába? Azt gondolom, hogy tudom vagy sejtem: azért, mert azokat a magas pénzösszegű fizetéseket nem tudnák hova besorolni, mert a kvalitások nincsenek meg ahhoz a besoroláshoz. Önök most ráfejlesztik azt a kéthavi jutalmat, amit eddig jutalomként az ÁSZ kifizethetett, az alapbéreket megemelik 15 százalékkal. Kérem szépen, rendben van, vagyok azért még annyira szolidáris egykori munkahelyemmel, hogy azt mondom, nem sajnálom, legyen. Legyen a számvevő az ország legjobban fizetett közszolgája. Legyen! De akkor teljesítsen, akkor produkáljon, akkor garantálja az adófizetőnek, hogy amit ő megnézett, az oké, vagy nem oké, és akkor valamit csinálni kell a parlamentnek vagy másnak.
(11.20)
Tehát az nem megy, hogy kérem a pénzt, és nem produkálok érte, csak esetleges, ködös, homályos valamit! Ötven jelentést egy évben? Hát, 1990-ben, amikor a Számvevőszék működni kezdett, fele ekkora létszámmal, sőt még annál is kisebb létszámmal, akkor is megcsinálta a 40-50 jelentést évente - most is ott tart. Semmivel nem nőtt a teljesítménye! Ez egy mennyiségi mutató, nem akarok nagyon belemenni, persze, hogy ezzel önmagában nem lehet mérni a teljesítményt, csak hogy érzékelhető legyen, hogy 7-8 milliárd forintos támogatásért mit kap az adófizető. Kérem, 7-8 milliárd forint, amit évente a Számvevőszék kap közpénzekből, az én szűkebb pátriámban 30-40 falunak az éves költségvetése. 30-40 falu éves költségvetése az, amit a Számvevőszék egy évben magára költ. Akkor jogos föltenni a kérdést: kérem, mit kap érte a társadalom? Mit kap érte az adófizető? Mit tesznek önök vissza le az asztalra? Keressenek sokat, keressenek kétszer annyit, mint a kórházi főorvos, nem sajnálom - de akkor a teljesítményük is legyen európai színvonalú! Mert az, ami eddig látszik, itt van előttünk a Számvevőszék múlt évi munkájáról szóló tájékoztatója, az ebből nem derül ki; jó, az elnök úr még csak bő fél éve, pontosabban majdnem egy éve elnöke a szervezetnek, tehát valami forradalmi változást még nem lehet számon kérni természetesen, de ebből nem tükröződik ez a teljesítmény.
Tisztelt Képviselőtársaim! Lesz még módom, azt gondolom, a vitában további információkat elmondani. Szeretném azt bejelenteni, hogy jómagam és a Jobbik frakciója ezt a törvénytervezetet nem tartjuk alkalmasnak arra, hogy ebből törvény szülessék, ezért mi a magunk részéről módosító indítványokat sem nyújtunk be, mert az a véleményünk, hogy ez egy halott elaborátum. Az önök főnöke mondta ebben a Házban néhány évvel ezelőtt a dakota közmondást (Babák Mihály: Miket tetszik beszélni?), hogy ha észreveszed, hogy döglött lovon ülsz, akkor szállj le róla. Ez egy döglött ló, kedves képviselőtársaim, ebbe a döglött lóba injekciókkal nem lehet lelket lehelni, és nem lehet ezt módosító indítványokkal föltupírozni, nem is kíséreljük meg. Én 30 körülit szedtem össze, aztán letettem a tollat, azt mondtam, hogy ez így nem megy, a dolog reménytelen.
Benyújtottam egy határozati javaslatot, amelynek az a lényege, hogy ezt a törvényjavaslatot vissza kell vonni, létre kell hoznia a parlamentnek egy olyan szakmai eseti bizottságot, amely szakértőkkel kiegészítve képes arra, hogy egy európai színvonalú számvevőszéki törvény javaslatát tegye le a Ház asztalára - ezt jelenthetné a nemzeti együttműködés. Ha önök konszenzus nélkül fogadnak el egy számvevőszéki törvényt, akkor nem a magyar adófizetőknek lesz Számvevőszéke, hanem a kormánykoalíciónak; lesz egy Fidesz-KDNP Számvevőszék, mert ahogy látom, egyik ellenzéki párt sem fogja a jelenlegi formájában ezt a javaslatot támogatni. Ez egy halott javaslat, ezt félre kell tenni, új lapot kell kezdeni, új lapot nyitni, és akkor megkísérelni együttműködni, ha még egyáltalán lehet önökkel együttműködni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik és az MSZP soraiban.)
