VÁGÓ GÁBOR
VÁGÓ GÁBOR
VÁGÓ GÁBOR, az LMP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ott hagynám abba, ahol Schiffer képviselőtársam… (Derültség.) Ott folytatnám, ahol Schiffer képviselőtársam abbahagyta.
Tehát nagyon-nagyon fontos az Állami Számvevőszék szempontjából, hogy milyen hatékonysággal működik. Ebből a szempontból vannak előrelépések a törvényjavaslatban, viszont az LMP szerint még továbbra is jóval több finomítanivaló van, mint ami előtte volt. Konkrétan a beszámoló kapcsán előírnánk egy módosító javaslattal az Állami Számvevőszéknek, hogy a beszámoló nevesítve tartalmazza és részletesen mutassa be azokat az ellenőrzéseket, amelyek esetében az ellenőrzött szerv az intézkedési terv készítésére vonatkozó kötelezettségének vagy az intézkedési tervben foglaltaknak nem tett eleget, illetve az ügy más okból kiemelt jelentőséggel bír a jogszerű és hatékony költségvetési gazdálkodás egésze szempontjából. Ha ez a módosítónk átmegy, akkor pont azok a más ellenzéki pártok által felhozott problémák lesznek kiküszöbölve, hogy hogyan lehet ezt az erősebb fellépésű Állami Számvevőszéket egyáltalán értelmezni, és hogyan lehet ezt a keretet valóban jogállami módon, az információk átláthatósága mellett értelmezni, mivel látni lehet azt, hogy ha vannak problémás ügyek, akkor itt a problémás ügyeket folyamatosan és folyamatosan napirenden kell tartani.
Pont ezért hoztunk ide egy olyan módosító javaslatot a tisztelt Ház elé, hogy amennyiben problémás ügyek vannak, akkor az utólagos ellenőrizhetőség kötelezővé váljon, tehát ha tényleg felmerülnek nagy mutyik, akkor ne csak az Állami Számvevőszéknek legyen feljelentési kötelezettsége, hanem pontosan írja le a jelentésében, hogy mi volt a probléma, amikor mondjuk, nem akart valaki együttműködni, és ha tényleg vannak problémák, akkor utólagosan is menjünk utána annak a szervezetnek, hogy ne lehessen ezzel a későbbiekben visszaélni.
Az intézkedési terv szempontjaira is beadtunk egy módosító javaslatot, mert úgy értelmezzük, hogy ennek mint egy kerettörvénynek, tartalmaznia kell azt is, hogy az éves intézkedési terv milyen szempontok alapján megy végbe, hiszen ha csak hasra ütve, bizonyos szórás alapján, véletlen vagy egyéb politikai indokok vagy bármi más vezeti az intézkedési terv összeállítását, nem biztos, hogy szerencsés, ha nem törvényi szinten van szabályozva, hogy mi az a szempontrendszer, amely alapján az Állami Számvevőszéknek ezt az intézkedési tervet el kell fogadnia, így egy olyan jogállami garancia jön létre, amikor megkérdőjelezhetetlen az Állami Számvevőszék immunitása.
A célszerűségi vizsgálatnál, amit már a frakcióvezetőnk is elmondott, nagyon fontos az, hogy nem csupán gazdasági szempontból kell vizsgálni a célszerűséget, mert igenis vannak olyan értékek, olyan természeti kincsek, nemzeti értékek, amelyeknél sokszor állami támogatással megy végbe egy olyan projekt, ami ezeket az értékeket lerombolja. Azt is látni kell, hogy vannak olyan beruházások - itt most a 6 centiméteres kilátóra is lehet utalni -, amikor visszaélések vannak, ahol a célszerűséget is ugyanúgy vizsgálni kell.
A törvénytervezetnek van egy olyan pontja, amely számunkra eléggé problematikus, ez pedig az Állami Számvevőszékben dolgozó emberek bérezése. Itt már a kormánypárti képviselő urak elmondták, hogy ez a nemzetgazdasági átlagbérhez van kötve, viszont pont ez az a pont, amikor a köztisztviselői törvénybe sem volnának rögzítve ezek a jogok. Kvázi itt arról van szó, hogy az állami számvevők vagy a számvevőszéki dolgozók a köztisztviselői szféra fölé vannak emelve. Itt arra kellene fókuszálni, hogy milyen jogok és kötelezettségek illetik meg ezeket a dolgozókat, de amikor ők mint egy kiemelt kaszt jelennek meg a közszférában a kiemelt bérezéssel, akkor jogosan van a közszféra egyéb pontjaiban elégedetlenség, illetve probléma.
A másik az, hogy az Állami Számvevőszék szervezeti egységei minden megyében működnek; ez eléggé - hogyan is mondjam - ködbe burkolózó megfogalmazás a törvényjavaslatban. Ezzel a bizonytalan tartalmú szabállyal felesleges megkötni a számvevőszéki vezetés kezét a hivatali szervezet kialakításában, hiszen még maga a megyerendszer sem biztosan tisztázott. Lehet, hogy vannak az országnak olyan területi egységei, ahol alacsonyabb vagy akár magasabb szinten is lehetett a szervezeti egység szabályozását belül, az Állami Számvevőszék szmsz-én belül szabályozni. Tehát úgy gondoljuk, ezt túlságosan magas törvényi szintre helyezi ez a szabályozás.
A másik hatékonysági szempont az, amire módosító javaslatot is beadtunk, hogy a számvevő jogviszonya felmentéssel megszüntethető a munkájáról készített teljesítményértékelés eredményei alapján, a közvetlen hivatali felettese vagy a feladatot ellátó vezető kezdeményezésére. Mi ezzel szemben úgy gondoljuk, hogy akkor szüntethető meg egy számvevő szerződése, ha a munkájáról készített teljesítményértékelés eredménye alapján a számvevő munkaköri feladatainak ellátása nem megfelelő színvonalú. Tehát itt van egy teljesítményértékelés, utána dönt a felettes, de akkor döntsön erről a teljesítményértékelésről, ha ez nem megfelelő színvonalú. Tehát itt a törvényjavaslatban egy pongyola megfogalmazást szeretnénk pontosítani.
A kötelező utóellenőrzésről már beszéltem, de ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni, pont az a célja az Állami Számvevőszéknek, hogy ha rámutat a magyar demokrácia korrupciós rákfenéjére, akkor igenis itt ezt a korrupciós tűzfészket felszámolja, és utóellenőrzésekkel a további lehetőséget megszüntesse.
Viszont van egy olyan pont, amelyre már Schiffer András is kitért, de úgy érezzük, a magyar civil szféra vegzálását itt meg tudjuk állítani, mert a jelenlegi törvény alapján - itt Babák úr kérdezte, honnan is vettem ezt, ez az 5. § (3) bekezdése -, úgy szól a végén: amennyiben a kedvezményezett szervezet az államháztartástól támogatásban vagy ingyenes vagyonjuttatásban részesül, a gazdálkodási tevékenységének egésze ellenőrizhető. A mi véleményünk szerint itt a meghatározott célra, valamint a támogatás vagy vagyonjuttatás céljával összefüggő beszúrások azért is fontosak, hogy azok a civil szervezetek - alapvetően az egész magyar civil szféra gyenge szervezeti szinten -, amelyeknél szervezeti szinten már nemcsak a KEHI, az APEH, hanem az ÁSZ is az egész szervezet gazdálkodását vizsgálni tudja, akkor nagyon sok olyan civil szervezet kerülhet bajba, amelyik nem rossz szándékkal, hanem egyszerűen a szervezeti gyengesége okán, azért, mert kapott pár tízezer forintnyi 1 százalékos felajánlást, olyan ellenőrzési folyamat alá kerül, amit maga a civil szervezet tényleg nem rosszhiszeműen, de egyszerűen nem tud bizonyítottan ellátni, így úgy gondoljuk, hogy itt az ellenőrzésnek csupán a megfelelő célra kell fókuszálnia.
Itt már említettem az illetményalapot, illetve a vezetői illetményalapot. Mi úgy gondoljuk, hogy az Állami Számvevőszék elnökét a miniszterével azonos díjazás illesse meg, hiszen így lehet egyrészt az ő függetlenségét garantálni.
(11.50)
Másrészről ez egy olyan biztos alap lesz, amely nem az éppen aktuális nemzetgazdasági szinttől függ, hanem ez egy olyan függetlenséget biztosító rendelkezés, amely által az Állami Számvevőszék immunitása a továbbiakban biztosítható. Szintén ugyanebben a módosító javaslatban az Állami Számvevőszék alelnökeire is hasonló kitételt tettünk. Ott 85 százalékban határoznánk meg a miniszteri fizetéshez mérten.
Viszont a következő módosítónknak az Állami Számvevőszék dolgozói bizonyára nem fognak annyira örülni. Itt szintén az illetményalaphoz kötjük ezt a dolgot, de itt a törvényben meghatározott szintnél egy kicsit magasabban határozzuk meg, hiszen úgy gondoljuk, hogy ha szintén a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett nemzetgazdasági havi átlagos bruttó keresettel megegyező fizetést határozunk meg, illetve annak bizonyos szorzatát, akkor továbbra is kitettek lesznek a nemzetgazdasági mozgásoknak a dolgozók egy olyan szervnél, amelynek elméletileg a függetlenséget és a biztonságot kellene garantálnia.
A továbbiakban tényleg csak azt tudom aláhúzni, hogy az LMP örül, hogy elmondhatjuk az érveinket az első sarkalatos törvény vitájában, viszont úgy gondolom, végre a kormányzat megmutathatná azt, hogy itt valóban a nemzeti együttműködés rendszeréről van szó, és végre a kormányzat kinyithatná a kapukat, illetve kinyithatnák a füleiket a kormányzati képviselők azokra az ellenzéki meglátásokra, amelyek teljes mértékben szakmai alapon, a törvény jobbításának szándékával születtek meg. És itt most nem akartam egyáltalán belemenni semmiféle politikai adok-kapokba, de a lényeg az, hogy az LMP csak akkor tudja támogatni ezt a törvényjavaslatot, hogy ha a módosítóival, a szakmai jobbító módosítóival ő maga is hozzá tud járulni e törvény megszületéséhez.
Köszönöm a szót. (Taps az LMP soraiból.)
