DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány támogatja a képviselői indítványt. A törvényjavaslat egyrészt értelmezi, másrészt végrehajtja az új alaptörvény rendelkezéseit, hiszen az új alaptörvény a bírákra vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt az általános öregségi nyugdíjkorhatárban határozza meg. Ezért szükséges egyrészt a bírák jogállására vonatkozó törvényekben átvezetni, azaz végrehajtani az alaptörvény rendelkezését, másrészt szükséges értelmezni is azt. Ezért szól úgy a javaslat, hogy minden egyes bíró esetén a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt tekinti a jövőben a bírák jogállásáról szóló törvény az általános öregségi nyugdíjkorhatárnak.
Ahogy mondtam, a törvényre mindenképpen szükség van, maga az Országos Igazságszolgáltatási Tanács is kérte, hogy az Országgyűlés alkosson átmeneti szabályokat azért, hogy ne következzen be 2012. január 1-jén egy tömeges és bizonyos fokig jogbizonytalanságot okozó felmentése a bíráknak. Ezért a képviselő urak indítványa két ütemben, a jogbiztonságot szolgáló módon bocsátja ki azokat a korosztályokat a bírói jogviszonyból, akikre az alaptörvény módosítása vonatkozik. Tehát az átmeneti rendelkezések megalkotásának, mint mondtam, az alaptörvény végrehajtása és értelmezése szempontjából helye van és indokolt.
Szeretném előrebocsátani, hogy a kormány tiszteletben tartja a bírói függetlenséget, és ezt az új alaptörvény, amelyet a kormánytöbbség fogadott el, meg is erősítette, azzal az új megfogalmazással, hogy a bírák ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók, függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve. Nagyon sokan, még a szakmában is, de a közbeszédben mindenképpen összekeverik a bírói ítélkezési függetlenséget a bíróságok igazgatási függetlenségével, holott ez két teljesen külön kérdés. Egyébként mind a kettőnek megvan a helye egy demokratikus jogállamban. A bírói ítélkezés függetlensége abszolút, az igazgatási függetlenség pedig azt jelenti, hogy az igazgatási tevékenység, az igazgatási felügyelet nem sértheti a bírói függetlenséget. Bármilyen igazgatási modell is van az Európai Unió tagállamaiban, a bíró ítélkezési függetlensége biztosított és szabad.
A bíró ítélkezési függetlenségéből és abból kiindulva, hogy az alaptörvény megerősíti a bírák ítélkezési függetlenségét, szeretném leszögezni, nem vitatjuk, hogy a bírák egzisztenciális függetlensége összefügg az ítélkezési függetlenségükkel. Az azonban elfogadhatatlan feltételezés, hogy azért, mert egy bírónak az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor be kell fejeznie az ítélkezést, másként fog dönteni az eléje kerülő jogvitákban. Ez a feltételezés mélyen sérti a bírákat, az tehát, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár megváltoztatása miatt egy bíró a hivatali kötelességét megszegve nem független és pártatlan ítélkező tevékenységet fog folytatni. Remélem, hogy amikor az Európai Unió közvéleményéhez fordultak a bírák, ők sem azt gondolták, hogy a függetlenségüket ilyen módon veszélyeztetik ezek a döntések, és majd ettől az érintett 2900 bíró másképp fog ítélkezni a jövőben. Nagyon bízom benne, hogy senkinek nem fordul meg a fejében, hogy a bírák a pártatlan és független igazságszolgáltatást veszélyeztették a saját egzisztenciális függetlenségük vélt vagy valós sérelme miatt.
(17.40)
Ahogyan az átmenet szükségességéről beszéltem, szükséges leszögezni, hogy a képviselő urak javaslatában, az önálló képviselői indítványban az átmenet biztosítása érdekében szerepel egy kinevezési moratórium a bírósági igazgatási vezetőkre nézve. Tehát hangsúlyozom: csak és kizárólag a bírósági igazgatósági vezetőkre nézve szerepel ilyen kinevezési moratórium. Ez a kinevezési moratórium csak addig áll fenn, amíg 2012. január 1-jén hatályba nem lépnek az új szabályok, részben az új alaptörvény, részben pedig az új alaptörvényből következő, annak a végrehajtása érdekében alkotott új bírósági törvények. Semmilyen módon nem befolyásolja a bíróságok működését ez a kinevezési moratórium, mert csak olyan bírósági tisztségviselőkre vonatkozik a kinevezési moratórium, akiknek egyébként van helyettesük, tehát mindazok a bírói tisztségek, amelyekben nem lehet fél évig új vezetőt kinevezni, minden ilyen tisztség elnökhelyettessel vagy más módon egyébként ellátható, az igazgatási feladatok elvégezhetők.
Az ellenzék már a bizottságokban is, elsősorban az MSZP azt az erős politikai vádat fogalmazza meg, hogy erre a moratóriumra azért van szükség, mert a jövőben majd a kormány akarja megválogatni a bírósági vezetőket. Szeretném leszögezni: ez a feltételezés mélyen sértő a bírókra - nem a kormányra, a bírókra -, ugyanis bírósági vezető csak bíróból lehet, márpedig a bírák pártatlanok és függetlenek. Vagy nem, kedves képviselőtársaim? Van olyan kormány, amelyik kiválogathatja politikai alapon a bírák közül a neki tetsző bírákat, és elutasíthatja azokat a pályázatokat, amelyeket a vele nem szimpatizáló bírák adnak be? (Szabó Vilmos: Van ilyen!) Kérem szépen, ez a feltételezés mélyen sértő a bírákra!
A bírák a rendszerváltás óta, több mint 20 év óta el vannak tiltva a politikai tevékenységtől, pártnak tagjai nem lehetnek, politikai tevékenységet nem végezhetnek, tehát nagyon kérem önöket, nagyon kérem a Szocialista Pártot, hogy ne állítson olyanokat, ne állítson olyat, hogy a bírák közül bárki, akár egy szocialista kormány, akár egy jobbikos kormány, ha lenne ilyen egyszer (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Lesz! - Derültség.), akár egy fideszes kormány kiválogathatja a neki tetsző nézeteket valló bírókat. Ha ez így van, ha önök komolyan azt állítják, hogy a bírák politikai alapon szelektálhatók, a bírák politikai alapon vagy a politikai nézeteik, vagy a politikai véleményük alapján kiválogathatók, akkor nagyon komoly baj van Magyarországon, mert akkor nem tudom, mit védelmezünk bírói függetlenség alatt. Milyen az a bírói függetlenség, ahol az MSZP állítása szerint politikai alapon lehet válogatni a bírók közül? Inkább térjünk ahhoz vissza, térjünk vissza a realitás talajára, hogy közösen utasítsuk el, hogy a bírák közül politikai alapon valamelyik kormány válogathat.
Igazgatási vezető csak bíróból lehet, ezek a bírók ítélkeznek, ezek a bírók most is pártatlan és független tevékenységre kötelesek, tehát közülük nem lehet politikai alapon válogatni, ezért az a feltételezés, hogy a jövőben bármilyen igazgatási modell, bármilyen kinevezési modell majd politikai alapon fog szelektálni a bírák közül, azt kell mondanom, ellentétes az elmúlt 20 év bíróságokra vonatkozó szabályozásával. Ha önök, kedves Bárándy képviselő úr, ismernek olyan bírót, aki önök szerint politikai tevékenységet végez, akkor itt az Országgyűlésben szólaljanak fel ellene. Ha van olyan bíró, aki önök szerint akár jobb-, akár baloldali elfogultsággal vádolható, szólaljanak fel ellene, mert szerintem ez közös ügyünk, ez mindannyiunk ügye, a jogállam nem tűrheti azt, hogy a pártatlan bírák között politikai alapon lehessen válogatni.
Összefoglalva, tisztelt képviselőtársaim: a képviselő urak önálló indítványa kifejezetten az Országos Igazságszolgáltatási Tanács kérésére és annak az igénynek tesz eleget, amikor az átmeneti rendelkezéseket megalkotja, az igazgatási vezető kinevezésére vonatkozó moratórium pedig szintén az őszi esetleges új törvények megalkotásáig tartja fenn azt az állapotot, hogy addig bizony helyettesek kellenek. Amennyiben valamelyik igazgatási vezető kiesne, mert még egyáltalán nem biztos, hogy kiesik igazgatási vezető, hiszen az év végéig semmi nem kényszeríti arra, hogy távozzon, ha mégis kiesnének igazgatási vezetők a bírósági vezetői munkából, akkor a helyettesük addig el tudja látni a feladatukat.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, és kérem, támogassák a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)
