KARA ÁKOS
KARA ÁKOS
KARA ÁKOS, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A többségi véleményt szeretném ismertetni önökkel. A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság a tegnapi ülésén megtárgyalta a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény módosításáról, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló, előttünk levő előterjesztést. A bizottságon elhangzott lényegi, nem politikai vonatkozású, nem politikai indíttatású elemeket szeretném most megfogalmazni, megismertetni önökkel, hiszen ahogy elhangzott - de a tényszerűség kedvéért akkor elmondom -, az Alkotmánybíróság határozatai szerint alkotmányellenes a kormánytisztviselő és a közszolgálati jogviszony tekintetében a korábban szabályozott, indokolás nélküli felmentés, ezért szükséges meghatározni tehát a felmentési indokokat.
A köztisztviselők új felmentési indokai alapvetően a kormánytisztviselők új felmentési indokaihoz igazodnak. A kormánytisztviselők felmentésének új jogcímei: fel lehet menteni egyrészt strukturális okok miatt, ahogy elhangzott, létszámcsökkentés, államigazgatási szerv vagy az államigazgatási szerv tevékenységének megszűnése esetében, amelyben a kormánytisztviselőt foglalkoztatták; átszervezés után - hangsúlyozottan mondom -, amennyiben a munkaköre feleslegessé vált. Fel kell menteni, aki a hivatalára méltatlanná vált, illetve nem megfelelő munkavégzés vagy a munkakör egyoldalú módosítása esetén, amely szerint, ha a kormánytisztviselő azt kéri; bizalomvesztés, egészségügyi okból alkalmatlan, illetve különböző nyugdíj-jogosultsági feltételek alapján. A jogszabály meghatározza azokat a fogalmakat, amelyek a felmentés során okokat, illetve adott kérdésben, adott helyzetben vitás kérdéseket jelenthetnek.
Ahogy elhangzott, szeretném hangsúlyozni, hogy kibővítésre kerülnek a felmentéssel szembeni jogorvoslati eljárások is, új belső jogorvoslati fórumként létrejön a kormány-tisztviselői döntőbizottság. Ennek a fórumnak az egyik célja, hogy elejét vegye a hosszan elhúzódó bírósági eljárásoknak. A módosítás csak a fő szabályokat rögzíti, a részletszabályozást külön jogszabály látja majd el.
A bizottsági ülésen minden frakció képviselője hangsúlyozta, illetve szándékai szerint mondta, hogy azt szeretné, hogy a közszférában egyre egyszerűbben és egyre kevesebb bürokráciával zajlódjanak le a folyamatok. Azt gondolom, ez nemcsak a bent levőknek, hanem mindenkinek érdeke, aki igénybe veszi az ellátásokat, szolgáltatásokat. Ugyanakkor minden vitában részt vevő, a bizottsági ülésen minden vitában részt vevő bizottsági tag azt is szeretné - azt gondolom, ezt mondhatom nyugodtan -, hogy kellő garancia is legyen a munkavállalók számára érdeksérelem esetén.
Mindezeket a szempontokat tehát azért mondtam el az előbb, mert a javaslat szerint, ahogy elhangzott, kibővítésre kerülnének a felmentéssel szembeni jogorvoslati eljárások is. Ennek az új belső jogorvoslati fórumnak a neve tehát a kormány-tisztviselői döntőbizottság. A bizottságban arról volt vita, hogy az előbbi két szempont, amelyet említettem, érvényesül-e ennek a testületnek a törvényi meghatározása következtében. E jogi fórum létrehozása mellett vagy ellen majd - gondolom -, aki szeretne, majd érvelni fog a parlamenti vita során.
Fontos szempontnak tartom, ezért elmondom, hogy a jogszabályban szereplő munkakör-módosítási lehetőség csak a kormánytisztviselők számára áll fenn, de az is a munkavállaló szempontjából garanciális szabályokkal.
A többségi véleményt megfogalmazó Fidesz-KDNP-s bizottsági képviselők az elmúlt időszak vitái alapján azt mondjuk, hogy szükség van a szakmai alkalmasság, alkalmatlanság kérdésében kritériumokat megfogalmazni, ennek ez a javaslat eleget tesz. Ahogy a bizottsági ülésen elhangzott a képviselőtársaktól, valóban beszéltünk arról, hogy a szakmai érdek-képviseleti szervezetekkel abban a három körben a képviselő asszony által említett időpont, április 28-a volt tudomásom és ismereteim szerint a harmadik egyeztetés időpontja, ahol magát a normaszöveg tervezetének a konkrétumait is egyeztették.
A bizottsági álláspontunk többségi, illetve kisebbségi lényegéhez tartozik, hogy a bizottságunk végül 12 igen szavazattal, 6 nem szavazat ellenében általános vitára alkalmasnak találta a benyújtott javaslatot.
Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
