DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Szeretném a vita e szakaszában azt az alapelvet érvényesíteni, amit latin tudósok, elődeink is sokat használtak: hallgattassék meg a másik fél is! Mi a Jobbik padsoraiból már sokszor elmondtuk a közbiztonsági válsághelyzettől szenvedő emberek véleményét, gondolatait, azonban a Szebb Jövő Polgárőr Egyesület álláspontját, azt hiszem, ebben a vitában még nem volt lehetősége senkinek ismertetni. Én ezt most megtenném, és ez konkrétan kapcsolódik az ajánlás 15. pontjához, hiszen itt két új szabálysértési tényállást emelnek be szándékuk szerint, amely mind a kettő - ahogy mondtam már korábban - igenis alappal alkalmas arra, hogy elrettentse azokat az embereket a közbiztonságért folytatott áldásos tevékenységüktől, akiket valójában támogatni kellene és akiket valójában elismerni és segíteni kellene ebben a tevékenységükben.
A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület ennek a két szabálysértési tényállásnak a megszülésében döntő szerepet játszó 67/2011. kormányrendelettel kapcsolatban, amelyet április 22-én írt alá Orbán Viktor miniszterelnök, tette közzé gondolatait, és azt gondolom, hogy ez minden különösebb kommentár nélkül is érdemes arra, hogy meghallgassuk:
“A kormányrendelet margójára. Pénteken megtette a közbiztonság-javító intézkedései közül az elsőt a kormány. Módosították a 218/1999. számú, szabálysértésekről szóló kormányrendeletet. Ennek értelmében egy szó sem esik a közbiztonság javításáról, nincs még utalás sem arra vonatkozóan, hogy milyen módon kívánja a kormány megoldani azt a helyzetet, amely nemcsak az ország keleti régiójában kialakuló probléma, hanem országszerte visszaköszönő jelenség. A törvénymódosítás csak arra éleződik ki, hogy ellehetetlenítse a hivatalosan bejegyzett, törvényi előírásokat betartó Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület munkáját. Ezúton immár sokadszorra is együttműködési szándékunkat kifejezve a hivatalos rendfenntartó szervekkel átengedjük a cselekvés lehetőségét az elkövetkezendő két hétre. Nem fogunk megerősített járőrszolgálatokat ellátni, viszont azt nem ígérjük, hogy civil állampolgárként nem veszünk részt esti egészségügyi sétán, illetve egyéb hivatalos felkérések esetén természetesen rendelkezésre állunk. A kormányé a terep. Bizonyítsa be, hogy akar és képes a közbiztonság érdekében tenni. Amennyiben nincsenek tisztában azzal, hogy hol van baj ebben az országban, nagyon szívesen tájékoztatjuk önöket a hozzánk eljuttatott számos megkeresés alapján. Ugye, önök sem gondolják komolyan, hogy cserbenhagyjuk azokat a valóban megfélemlített embereket, akikhez nem járnak a liberális jogvédők csokoládét osztogatni (Derültség.), csak besurranó tolvajok fosztogatni. Bízunk abban, hogy az a sokadszorra kialkudott két hét immáron elegendő lesz önöknek arra, hogy megmutassák, valójában milyen fontos minden állampolgár biztonsága és élete.”
Ez a vélemény, azt hiszem, sommásan tükrözi az ügy lényegét, és egyben rá kell világítani arra, hogy ez a két szabálysértés, amivel lényegében folytatva, ahogy az általános vitában utaltam arra a szomorú párhuzamra, amit a “lex tojás” törvénnyel, a 2008. évi LXXIX. törvénnyel lehet talán a legjobban jellemezni, az elmúlt nyolc év Bajnai-Gyurcsány-időszakának egyik gyászos törvényalkotása, vagy akár a passzív engedetlenséget büntetni rendelő kormányrendelet, vagy a Gárda-egyenruha rendeletei, ezek mind olyan jogszabályok voltak, amelyek konkrét, káros társadalmi jelenséggel fellépő tisztességes erőket próbáltak kriminalizálni. Akkor a politikai ellenzék, illetve akkor is már a közbiztonságért tenni kívánó Gárdát sújtották ezzel, most pedig ez a két új tényállás, azt gondolom, messze túlhaladja, ahogy elmondtam, a szükségesség, arányosság Alkotmánybíróság által szépen kimunkált tesztjét, és ebből fakadóan álláspontom szerint az alkotmányosság próbáját sem állja ki, különösen, ha arra gondolunk, hogy a közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése új törvényi tényállás, amely most már 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal lenne sújtható vagy akár elzárással, még olyan tevékenységet is büntetni rendel, mint a közterületen folytatott, közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenység látszatának keltése.
Tehát ez egészen elképesztő, hogy hogyan erőszakolják meg így a büntető- és szabálysértési jogot, hogy hogyan terjeszkedik ki olyan területre az államnak az egyébként ultima ratióként használható büntetőjogi eszköztára, amelyet abszolút nem lehet társadalomra veszélyesnek tekinteni. Tehát ha valaki hatékonyan és értelmesen tudja a közbiztonság fenntartásának látszatát kelteni, és ez tényleg elrettent terménytolvajokat, madárijesztőt állít akár a földekre vagy álrendőr figurákat állít ki az utcasarokra, vagy éppen álkamerákat szerel fel, mondjuk, a közterület meghatározott részein, ezzel pillanatok alatt ráolvasható lesz ez a törvényi tényállás.
(20.50)
És így a rendőrök innét kezdve jogalkalmazóként abba a rendkívül zavarba ejtő helyzetbe kerülnek, hogy egy ilyen válságos közbiztonsági helyzetben nem az lesz a fő prioritás számukra, hogy hogyan derítsék fel a mindennapok életét megkeserítő, mindennapi bűnözést megjelenítő terménylopásokat, kis értékű betöréseket, garázda cselekményeket vagy a súlyosabb cselekményeket, hanem az ilyen tevékenységet folytató emberek gumijogszabályok és önkényes jogértelmezést lehetővé tevő szabályok alapján történő hajkurászásába fognak kapni, és ezt már láthattuk az elmúlt nyolc évben, nagyon rosszra vezet, egyébként a bírósági gyakorlat biztos, hogy be fogja bizonyítani, hogy ezek a tényállások egyébként is életképtelenek és haszontalanok. Ezért kérem, hogy támogassák az én módosító javaslatomat, amelyik ezek mellőzésére irányul.
Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)
