DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Az ajánlás 1. pontjában Dorosz Dávid képviselőtársunk javaslata szerepel, amely ennek a salátatörvénynek a címét szabja át. Erről mindjárt az eszébe jut az embernek az a rendkívül rossz jogalkotási gyakorlat, amely sajnos elharapózott az utóbbi években, évtizedekben. Ebben sajnálatos módon a különböző kormányok hasonló gyakorlatot foganatosítottak. Ez is egy salátatörvény, sajnálatos módon. A salátatörvényeknek mindig megvan az a rendkívüli hátrányuk, ami most is elmondható, hogy ugyan egy irányba próbálnak megoldást hozni, azonban ezt mégis úgy teszik meg, hogy van egy szakmai jogszabály, a polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény, amely egyértelmű és világos szabályozást ad arra, hogy polgárok, civilek, mint például a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai, hogyan vehetnek részt a közbiztonság fenntartásában, ugyanakkor hozzáfűz olyan egyéb normákat is, amelyek jelen esetben a szabálysértési törvény szigorítását jelentik.
Itt mindjárt arra is szeretnék utalni, hogy a törvényalkotásnak ez a gyakorlata meg kellett volna hogy szakadjon. Tehát az elmúlt 8 év, a 2002 és 2010 közötti szocialista-liberális országpusztító vezetés, kormányzat idején számos ilyen jogi justizmordot láthattunk, többek között például a lex tojás is ilyen volt, amely a büntető törvénykönyv, szabálysértési törvény és több más igazgatási jogszabály ésszerűtlen és alapvető szabadságjogokat korlátozó módosítását rendelte el. Ezen szabályalkotási módszer nemhogy megszűnt volna, de ugyanilyen típusú jogszabályok halmaza kerül folyamatosan elénk.
Emellett sajnos azt is el kell mondani, az is megdöbbentő, hogy ezek a jogkorlátozó, alkotmányellenes jogszabályok, mint például a lex tojás, a mai napig hatályban vannak. Tehát a jogállamiság helyreállítása érdekében megteendő első és legfontosabb lépéseket azzal kellett volna kezdeni, hogy mindjárt a kormányváltás után, a devizahitelesek megsegítésének első napirendi pontja után, az elszámoltatás és a jogállamiság helyreállítása érdekében az összes alkotmányellenes jogszabályt hatályon kívül kellett volna helyezni. Sajnálatos módon ez a mai napig nem történt meg, sőt mi több, inkább aktívan használják jogi bunkósbotként ezeket, akár a passzív engedetlenség, akár a Gárda-jogszabályt. A gárdaegyenruha-kormányrendeletet törvényi szintre emelték ráadásul, ennyiben súlyosbodott is a helyzet. Tehát az ilyen salátatörvény-alkotási módszerek nemcsak hogy megmaradtak, hanem sajnos egy újabb példával gyarapodtak, az előttünk fekvő, a közterület rendjének fenntartása érdekében szükséges törvények módosítása tekintetében.
Egyébként az előterjesztés szándéka, a módosító javaslat szándéka tényleg támogatható, figyelemmel arra, hogy itt azért a magyar nyelvtan szabályait sem ártana betartani a jogszabályok megalkotása során. Nyilván ez is utal az előterjesztés elkapkodottságára. Itt miről van szó? Arról van szó, hogy az ebben a közbiztonsági válsághelyzetben megijedt, megrettent kormány, amelyre ráolvashatók Répássy Róbert államtitkár úr annak idején a lex tojásnál elmondott szavai, amely szerint egy tehetetlen kormány pótcselekvése; megrettentek, és azt mondták, valószínűleg letelefonáltak a minisztériumba a miniszterelnök úr oldaláról, hogy gyorsan, tíz perc alatt alkossatok egy jogszabályt.
(21.30)
Továbbment a miniszter részéről az államtitkár felé: 8 perc alatt alkossatok jogszabályt. Még tovább ment, helyettes államtitkár felé: 4 perc alatt alkossatok jogszabályt. Főosztályvezető: 2 perc alatt. Mire szegény kodifikátorhoz eljutott a feladat, addigra körülbelül egy perce maradt arra, hogy összeüssön egy normaszöveget. És a kapkodás pedig most meghozta termését, hiszen minket, jogászokat arra tanítottak, hogy a polgári törvénykönyv, a büntető törvénykönyv vagy bármely más, komoly anyagi jogi szabály vagy büntetőjogszabály megalkotásánál minden névelőnek, minden névmásnak, minden jelzőnek, minden vesszőnek nagyon fontos és megkerülhetetlen szerepe van. És éppen ezért az előttünk fekvő törvényjavaslat nemcsak azon részeiben, amelyeket már részletesen kritika alá vontuk, és amelyeket módosító javaslatainkkal radikálisan megváltoztatni kívánunk a helyes cél irányába, tehát abba az irányba, hogy ne a közbiztonságért aktív és felelős, tenni kívánó személyeket szankcionálja és lehetetlenítse el, és ne az ilyen szervezeteket próbálja egyfajta jogi kordon mögé vonni, vagy pedig a nemzeti kirekesztés politikája, ahogy Gyüre Csaba fogalmazott, ezen elv alapján kirekeszteni a közbiztonság-fenntartási tevékenységből, hanem sajnálatos módon azt kell látnunk, hogy egyéb rendelkezésekben is ez a következetlenség jellemző.
Egyébként nyilván az ember ne legyen mindennel elégedetlen, azt például nyugodt szívvel tudjuk támogatni, hogy a polgárőrök védőszentje legyen Szent László, teljes mértékben támogatjuk a javaslatnak ezen részét, ez nincs is megnyitva nyilván ebben a vitában, csak ezzel akartam érzékeltetni, hogy nem a mindenáron való ellenkezés vezeti a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselőit, amikor ebben a vitában aktívan és sok-sok érvet felhasználva próbálunk kiállni a nemzet biztonságáért, közbiztonságáért küzdő szervezetek mellett, hanem azt szeretnénk világossá tenni, hogy egy cél van, mégpedig a magyar állam rendjének fenntartása, és ennek keretén belül a magyar emberek biztonságának megvédése, és ezen törvényi kötelezettségét kell teljesítenie a kormányzatnak ahelyett, hogy azokkal számolna le, akik szintén ezen célokat követik.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
