DR. HARANGOZÓ TAMÁS
DR. HARANGOZÓ TAMÁS
DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Nagyon remélem, hogy részletes szakmai válaszokat fogunk majd kapni az észrevételeinkre. Először is, az előterjesztővel a célokban teljesen egyetértünk, amint az az általános vitán és a bizottsági ülésen elhangzott, azonban azt gondoljuk, hogy a bizottság által benyújtott javaslat számtalan pontja akár az alkotmányosság próbáját sem fogja kiállni, ezért néhány jobbító módosító indítványt tettünk.
A 2. és a 7. pontról azért beszélnék összefüggésében, mert ez abszolút elvi síkon rendezné azt a problémát, ami meglátásom szerint az emberi jogi bizottság által beadott törvényjavaslattal fennáll. A polgárőrség ugyanis az egyesülési törvény alapján jön létre, ez jelenleg egy kétharmados törvény a Magyar Köztársaságban, a jelenleg előttünk fekvő törvénymódosítás viszont egy feles törvényben az egyesülési jog olyan szintű korlátozását vezetné be ezen megoldással, ami szerintünk nem biztos, hogy ki fogja állni az idő próbáját, tudniillik a jelen szabályozás szerint egyszerűen magának a polgárőrségnek a működését, egyáltalán a működésének megkezdését és tevékenységének folytatását is a rendőrséggel kötött megállapodáshoz köti.
A mi megítélésünk szerint teljesen egyetértünk azzal, hogy a közrend, közbiztonság fenntartásával való tevékenységben kizárólag a rendőrséggel való együttműködésben, annak utasítására lehessen eljárni, de tudni kell, hogy a polgárőrség mint egyesület, nemcsak a közrend és a közbiztonság fenntartására jön létre, hanem számtalan más civil szervezeti tevékenységet végez - a bűnmegelőzési bizottság tagja a településen, koszorúz, sírokat gondoz -, nem akarom sorolni azokat a tevékenységeket, amelyekhez biztosan nem kell a rendőrséggel való megállapodás, és valószínűleg nem is fogja a bíróságon megállni a helyét. Ezért a javaslataink arról szólnak, hogy kifejezetten azokra a tevékenységekre korlátozzuk a rendőrséggel való megállapodás kötését mint feltételt, amelyek konkrétan a közrend, a közbiztonság fenntartásáról szólnak, ami egyébként a jelenlegi törvényben is megvan, ez a 6. § (1) bekezdés a) és e) pontjával egészítené ki a kötelezettséget.
Ugyanitt, alatta, a (3), (4) bekezdésben egyértelműen leírja a törvény, hogy milyen szabályoknak kell megfelelni az együttműködési megállapodások tekintetében, tehát törvényi szinten szabályozza a megállapodás tartalmát, ezért is javasolnánk a “különösen” szót kivenni, hogy még félreértésre se adhasson okot az, hogy ami itt a törvényben van, annak benne kell lennie, és csak annak kell benne lennie a törvényben. Ha ez megvalósult, akkor, amint itt látják - az ajánlás 7. pontjáról beszélek - abszolút támogatjuk azt, hogy akik konkrétan a közrend, közbiztonság, járőrözés, körözött személy elfogása és a többi tevékenységben vesznek részt, azoknál akár még jobban szigorítsuk a részvétel feltételeit, hiszen mi azt mondjuk, hogy 18. életévét betöltött, cselekvőképes, büntetlen előéletű, személy- és vagyonvédelemmel összefüggő foglalkozás eltiltása hatálya alatt például nem állhat, ezt sem kell külön indokolni, és nem áll a közügyektől eltiltás hatálya alatt. Azt hiszem, aki ilyen tevékenységben részt vesz, attól ez elvárható, viszont az egyesület egyéb tevékenységében részt vevő emberektől ezt nem lenne arányos elvárni. Még egyszer hangsúlyozom: az arányosság és a fokozatosság ebben a tekintetben mindenképpen alapvető szempont.
A 9. pontban csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ha a törvény szövege ilyen hanyag módon marad, akkor “a polgárőr e minőségét köteles igazolni” fél mondattal szerintünk visszaélésre vagy anomáliára kerülhet sor, azért szeretnénk, ha bekerülne az, hogy “a rendőrség felhívására köteles igazolni”, de sajnos a bizottsági ülésen ezt nem támogatta a kormány képviselője és a többség sem. Reméljük, hogy az élet majd őket igazolja.
Ami a legfontosabb, és itt szeretnék erre a 17. pontra kitérni. Elmondtuk a Btk. módosításánál és itt is, az általános vitában, hogy a kormánynak minden olyan eszközt meg kívánunk adni politikailag, ami a kialakult áldatlan helyzet kezelésére jogi lehetőséget ad, de azt gondoljuk, hogy az a módosító javaslat, ami itt van a 17. pontban, az egyetlen módja annak, hogy garantáljuk, ez egyrészt nemcsak hogy alkotmányosan, de nem törvénytelenül, az állami önkénynek utat adóan szabályozza a megoldást, hiszen azt mondjuk, hogy a rendőrségnek a törvényi feltételek fennállása esetén kötelessége megkötni a polgárőr egyesületekkel a megállapodást.
(20.30)
Hiszen, gondoljunk bele, hogy vannak anomáliák, azért mégiscsak 90 ezer ember a saját munkáját, a saját szabadidejét áldozva a saját településén próbál rendet tenni. Az ő tevékenységüket egyrészt nem lehet ellehetetleníteni, másrészt nagyon szeretnénk elkerülni azt a helyzetet, hogy esetleges rendőrségi jogértelmezés vagy visszaélés miatt tömegesen pert veszítsen az állam ezekben az ügyekben.
Az a meglátásunk, hogy ez az egyetlen jogszerű módja, hiszen ez szinte egy hatósági engedélyhez hasonlítható. Amennyiben a törvényi feltételeknek a polgárőr egyesület megfelel, akkor vele a megállapodást meg kell kötni a rendőrségnek, és az igazi szankció, az igazi újdonsága ennek a törvénynek, hogy amennyiben ezt a megállapodást nem tartja be, akkor azonnali lehetőség van vele szemben szabálysértési vagy a büntetőjog eszközeivel fellépni, és innentől kezdve mint törvénytelenül működő egyesületet az ügyészség azonnal feloszlathatja. Jogállamban ez az egyetlenegy módja van annak, hogy rendet tartsunk.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
