DR. HORVÁTH ZSOLT
DR. HORVÁTH ZSOLT
DR. HORVÁTH ZSOLT (Veszprém, Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tulajdonképpen ennek a törvénynek a módosítását, illetve ezt a javaslatot három mondatban is össze lehetne foglalni, az okot, hogy miért kerül sor erre a változásra, illetve változtatásra, de azt gondolom, hogy ennél nagyobb, ennél több indokolásra van szükség.
Az állami vagyonról szóló törvény módosítását a 2007. évben még az előző kormányzat kezdeményezte. Akkor az állami vagyonról szóló törvény módosítása értelmében a tartós állami tulajdonból, a közvetlen állami tulajdonból e döntés következményeként a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt., illetve a zrt.-ben lévő 25 százalék plusz 1 állami tulajdonrész kikerült, és helyette egy közvetett állami tulajdonba került, s akkor az a döntés született, hogy ez az állami részvénycsomag kerüljön át a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. tulajdonába. Nézzük meg, hogy konkrétan milyen döntés született!
Akkor ez a törvénymódosítás azt írta elő, a törvény 69. § (3) bekezdése egy speciális szabályt fogalmazott meg a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. állami részvénycsomagjával kapcsolatban, eszerint “A tanács - mint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács - 2007. november 30-ig köteles intézkedni annak érdekében, hogy a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. állami tulajdonban lévő részvényei a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. tulajdonába kerüljenek. A Regionális Fejlesztési Holding Zrt. az ily módon tulajdonába került részvényeket nem idegenítheti el.” Így szólt akkor ez a 2007. évi törvénymódosítás. Egyébként maga a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. egy 100 százalékos állami tulajdonban lévő részvénytársaság volt, amely akkor továbbra is tartós állami tulajdonban maradó társaság. Ugye, milyen furcsa döntés született? A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt., illetve az állami részvénycsomag kikerült a közvetlen, tartós állami tulajdon köréből, egyébként a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. bent maradt ebben a körben. Óriási hiba volt akkor ez a döntés.
Kétféleképpen lehet jellemezni ezt az óriási hibát. Az egyik egy nagyon rossz üzenet volt. Nagyon rossz üzenet volt az állam részéről az a döntés, amely szerint ez a tartós állami tulajdonban lévő tulajdoncsomag most ezzel a döntéssel kikerült ebből a körből. Képzeljék el azt a piacot, amelyen a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. rendszeresen versenyez, képzeljék el azt a döntést a gazdasági szaklapokban, amikor a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vetélytársai arról kapnak értesítést, hogy az állam, a magyar állam arról dönt, hogy az eddigi közvetlen állami tulajdonáról lemond, és egy közvetett állami tulajdon jön létre. De nemcsak ebből a szempontból volt ez rossz döntés, hanem egy rossz szakmai döntés is született.
(19.50)
A rossz szakmai döntés értelmében egyébként ez az általam a korábbiakban felvázolt döntés soha nem valósulhatott meg a gyakorlatban. Tehát hiába döntött úgy a parlament 2007-ben, hogy ez a részvénycsomag kerüljön át a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. tulajdonába, ez soha nem valósulhatott meg. Nem valósulhatott meg, mert az akkori döntés-előkészítők nem vették figyelembe azt a szabályt, amely a Herendi Porcelán Manufaktúra alapszabályában lévő rendelkezés, amely taxatíve felsorolja azt, hogy kiknek a tulajdonában lehet a Herendi Porcelán Manufaktúra Zrt. részvénye. Ez konkrétan felsorolja, hogy a társaság részvényei kizárólag az állam, a társasággal munkaviszonyban álló munkavállalók, a társaság nyugdíjasai, a Herendi Porcelán Manufaktúra Zrt. MRP-szervezete és a társaság által szerezhetők meg, csak közöttük forgalomképes, és csak közöttük ruházható át. Tehát ez a szabály figyelmen kívül maradt, ennek megfelelően, habár ez egy nagyon rossz döntés volt annak idején, szerencsére ez soha nem került át a gyakorlatba.
Mindezek mellett azt is hadd mondjam el, hogy a Herendi Porcelán Manufaktúra Zrt. tulajdonosi közössége, tehát a munkavállalók sem támogatták ezt a döntést, amit az akkori kormány 2007-ben hozott. Ennek bizonyítékaként hadd mondjam el azt, hogy a társaság közgyűlésén született egy határozat 2008 februárjában, nem sokkal a korábbi kormányzati döntést követően. A tulajdonosok, az MRP-közgyűlés határozatában úgy döntött, hogy a Herendi Porcelán Manufaktúra Zrt. MRP-szervezete támogatja, hogy a Herendi Porcelán Manufaktúra Zrt. 25 százalék plusz 1 mennyiségű kisebbségi állami részvényei a jövőben is tartósan és közvetlenül állami tulajdonban maradjanak. Az állam a közvetlen kisebbségi Herendi Porcelán Manufaktúra Zrt.-beli részvényeit tartsa meg, azokat ne privatizálja, ne ruházza át, más módon ne idegenítse el, még állami tulajdonú gazdasági társaságnak vagy egyéb személyeknek sem.
Pontosan ez is mutatja azt, hogy miért van szükség a mostani döntésünkre. Ezek a szakmai indokok tulajdonképpen, és természetesen mindezen szakmai indokok mellett lehet jó néhány olyan érzelmi jellegű vagy emocionális jellegű indokot is felsorolni, hogy miért szükséges ez a döntés, ami, nagyon bízom benne, hogy minden képviselőtársamnak tulajdonképpen az általános, az evidencia kategóriába tartozik. Mégpedig azért, mert a Herendi Porcelán Manufaktúra Zrt. terméke, az az előállított terméke, amely ennek a közösségnek a részese, valóban egy hungarikum, és talán az sem megkérdőjelezhető, hogy ez a magyarországi imázs része. Képzeljék el, hogy a Herendi Porcelán Manufaktúra Zrt. a Föld közel 60 országában, valamennyi lakott kontinensen jelen van. Több országban Herendről, annak termékeiről, küldetéséről következtetnek Magyarország megítélésére, a herendi porcelánból vonnak le következtetéseket Magyarországról.
Azt is hozzá kell tenni, hogy Herend mint a munkavállalói résztulajdonosi program egyetlen megmaradt zászlóshajója van jelen pillanatban Magyarországon, egy olyan speciális tulajdonlási forma maradt fenn, ami azt jelenti, hogy a munkavállalók egyben tulajdonosok is. Az MRP-szervezet és a munkavállalók a cég többségi tulajdonosai, a részvények közel 75 százalékának birtoklásával. Azt is el kell mondani, hogy szinte minden egyes országban, Európa minden egyes országában, ahol ilyen nemzeti kincs van jelen, ott szinte állandó nemzetközi gyakorlat az, hogy az adott ország, az adott állam fontosnak tartja azt, hogy ebben a részvénytársasági formában szerepet vállaljon pusztán azért, hogy ezzel a szerepvállalásával is jelezze azt, hogy mennyire fontos az adott közösség által létrehozott termék.
Azt gondolom, hogy ezt a fajta üzenetet Magyarországnak is vissza kell állítania, és ezzel a döntéssel, a közvetlen, tartós állami tulajdon újbóli bevezetésével megvalósíthatja ezt az elképzelést. Azt is el kell mondanom önöknek, hogy ez az állami szerepvállalás azért is fontos lehet, mert évek óta most már az új menedzsment vezetésével megvalósult az, hogy ez a részvénytársaság nyereséges vállalkozás. Semmilyen állami támogatást nem vesz igénybe, semmilyen formában nem kell szerepet vállalnia az államnak annak érdekében, hogy ez a gazdálkodási forma fennmaradhasson. Sőt, mint nyereséges vállalkozás minden egyes évben több száz millió forint adó befizetésével járul hozzá a magyar államháztartás egyensúlyának megteremtéséhez.
És Herend természetesen, ahogy korábban mondtam, egy kiváló imázs is Magyarország számára, hiszen gondolom, önök előtt sem ismeretlen az a tény, ami a közelmúltból származik, nevezetesen a brit herceg esküvői ajándékaként, a nemzet ajándékaként herendi porcelán került felajánlásra. Azt gondolom, hogy ez esetben is jelzi azt, hogy miért van szükség mindennek a megvalósítására.
Összegezve tehát szeretném elmondani önöknek, hogy most egy olyan döntést hozhatunk, amellyel egy négy évvel ezelőtti, rosszul sikerült döntést azonnal annullálni tudunk. Azonnal vissza tudjuk állítani ennek a rossz üzenetnek az eredőjét, és mindenki számára meg tudjuk mutatni azt, hogy most már Magyarországnak nemcsak olyan kormánya van, amely fontosnak tartja Herendet, fontosnak tartja ezt a hungarikumot, hanem olyan parlamentje is van, amelynek minden frakciója támogatja ennek a döntésnek a megvalósulását.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
