DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az otthonszülés jogi kereteinek megteremtésével ez év márciusában megnyílt az út a várandós nők számára, hogy gyermeküket intézeten kívül, ugyanakkor biztonságos körülmények között, az általuk választott helyszínen hozhassák világra. Jelen törvényjavaslat elsősorban ehhez az intézkedéshez kapcsolódik, amennyiben az intézeten kívül született gyermekek anyakönyvezését egyszerűsítő szabályozást hoz létre. A gyermek megszületését követően a szülőket terhelő legelső és legjelentősebb adminisztratív teher a gyermek születésének anyakönyvezéséhez kapcsolódik, ezért elengedhetetlen, hogy az anyakönyvi eljárásra vonatkozó rendelkezések az intézeten kívüli szülés szabályozásában bekövetkezett változásokra is tekintettel legyenek.
Ezt a célt szem előtt tartva a javaslat lehetővé teszi, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően, amikor a szülés tényét csak orvos igazolhatta, a jövőben a tervezett módon, az anya döntése alapján intézeten kívül, orvosi jelenlét nélkül, kizárólag szülésznő közreműködésével született gyermek anyakönyvezéséhez szükséges bejelentést a szülésnél közreműködő szülésznő is megtehesse. Másrészt a javaslat megnyugtatóan rendezi azoknak az újszülötteknek az anyakönyvezésére vonatkozó szabályokat is, akik szintén nem kórházban jöttek a világra, erre azonban nem az édesanya döntése alapján került sor, és így a szülésnél nem volt jelen olyan egészségügyi dolgozó, aki az anyakönyvezéshez szükséges bejelentést megtehetné, és a szükséges igazolást kiállíthatná. Az ilyen esetekben a javaslat egyetlen, a szülész-nőgyógyász szakorvos által utólag kiállított igazolással pótolja mindazokat az orvosi iratokat - vizsgálati lapot, jegyzőkönyvet -, amelyeket a szülőknek eddig be kellett nyújtaniuk a szülés tényének igazolása érdekében.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslat által szabályozni kívánt fő kérdés tehát az intézeten kívül született gyermekek anyakönyvezése, emellett azonban olyan pontosító jellegű rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek a személyiadat-nyilvántartások vezetésében felmerült, néhány esetben szabályozatlan, néhány esetben pedig szakmai vitákat kiváltó kérdéseket igyekeznek megnyugtató módon rendezni. Ennek keretében rendezi a javaslat a felügyelet nélkül hagyott gyermekek jogi helyzetét, valamint az ikergyermekek névviselését. Szabályozza továbbá, hogy az anyakönyvvezető megtagadja a közreműködést, ha a házasodni kívánó párok nem fizették meg a hivatali helyiségen, illetve hivatali időn kívüli házasságkötésért fizetendő díjat.
A külföldre kerülő anyakönyvi okiratok közhitelességének védelme érdekében a javaslat úgy rendelkezik, hogy a külföldi felhasználáshoz szükséges felülhitelesítésekkel az eljáró hatóságok csupán az újabb kiállítású anyakönyvi kivonatokat lássák el. A javaslat a kodifikációs szempontok figyelembevételével tekintettel van arra is, hogy a várhatóan 2012. január 1-jén hatályba lépő, az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény az anyakönyvi nyilvántartást elektronikus alapra helyezi. Ebből következően a szülés bejelentésére, továbbá az anyakönyvi nyilvántartásra vonatkozó említett szabályok átvezetése a fennakadásmentes átállás elengedhetetlen feltétele.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy az erre vonatkozó kormányrendelet hatálybalépése folytán ez év június 1-jétől lehetőség nyílik, hogy az anya döntése alapján az orvos közreműködése nélkül, kizárólag szülésznői jelenlét mellett születhessenek meg az intézeten kívül világra hozott gyermekek, ezért a jelen javaslatnak 2011. június 1-jén hatályba kell lépnie.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az e lehetőséggel élni kívánó szülők érdekeit és a szabályozás sürgősségét szem előtt tartva, a vitában a javaslat tárgyával össze nem függő kérdéseket fel nem nyitva fogadják el a jelen törvényjavaslatot.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
