NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy egy kicsit kritikusabb legyek ezzel a javaslattal, mert egy híres népmese jut erről eszembe, amikor Mátyás királynak a magyar legény vitt is ajándékot meg nem is. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Lány. - Lány volt az.)
Egy kicsit úgy érzem, hogy a szülő nőknek egy jogos igényük, hogy legyen egy ilyen választási lehetőségük is. Ellenben most ez az ajándék, amit önök hoztak, tulajdonképpen egyszerre ajándék is meg nem is. Hiszen egyfelől megteremti jogilag a lehetőségét, legalábbis kezüket fölemelve azt mondják, hogy végre szabályozzák ezt a területet, másfelől azonban olyan szigorú feltételeket támasztanak, ami alapján azt gondolom, hogy valójában mégsem lesz nemhogy tömeges, hanem inkább csak elvétve fogunk találkozni törvényes otthonszülésekkel a közeljövőben. Viszont azért jóhiszemű vagyok, és azt gondolom, hogy talán azért is szabták ilyen szigorúra ezt a szabályozást, mert önöket az a felelősség vezette, hogy ez még egy eddig szabályozatlan terület, és nem mertek vállalni - akár nyilvánvalóan gyermekéleteket is veszélyeztetve - egy ennél lazább szabályozást. Viszont arra mindenképp fel szeretném hívni a figyelmüket, hogy jegyezzék elő ennek a kormányrendeletnek a felülvizsgálatát egy rövid időn belül, hiszen meggyőződésem, hogy ennél könnyebb feltételekkel is meg lehet teremteni az otthonszülést.
Most azonban nem erről a konkrét kormányrendeletről vitatkozunk, hanem az ennek törvényi hátteret is biztosító törvényjavaslatról, amely ugyanakkor fáj, hogy néhány esetben és a már megszokott, sokszor sorok közötti módszerrel olvashatjuk ki, hogy már megint tulajdonképpen csak alakítgatják, toldozgatják, foldozgatják az élettársi viszonnyal kapcsolatos problémakört. Még leírni sem merték ebben a mostani javaslatukban, hanem csak visszautalnak valamiféle paragrafusra, hogy az (1) bekezdés szerinti eljárást hogyan változtatják meg, míg amikor egy hasonló változtatást a házassággal kapcsolatban tesznek, akkor büszkén és nyíltan és őszintén és korrekten leírják, hogy a házasságról van szó. Amikor ugyanezt a módosítást átvezetik a regisztrált bejegyzett élettársi viszony kapcsán, akkor már csak valamiféle paragrafusra utalnak rá.
Én örülök, hogy van önökben egy ilyen távolságtartás, önök is kellemetlennek érzik ezt a kérdést, főleg a kereszténydemokraták, hiszen nyilvánvalóan a házasságot kellene szorgalmaznunk, és azt példaként lefektetnünk, pláne nem egy olyan regisztrált élettársi viszonyt, ami férfi és férfi, nő és nő között is létesülhet ma Magyarországon, és önök ezt továbbra is engedélyezik. Tehát azt gondolom, hogy sokkal indokoltabb lenne ennek a beteges, deviáns, jogilag is biztosított lehetőségnek inkább gátat szabni. Hiszen önök nagyon értenek ahhoz, hogy a szép szavak szintjén akár alaptörvényben is lefektessék, hogy férfi és nő között köttethet csak házasság, de arról már nem beszélünk, hogy egyre többen élnek élettársi viszonyban, és önök már teljesen normalizálják, illetve hagyják benne a jogszabályban, sőt tovább toldozgatják, foldozgatják a regisztrált élettársi viszonyt homoszexuálisok között is. Azt gondolom, hogy ennek véget kellene vetni.
Egy ennél kedvesebb témával is szeretnék foglalkozni, a 7. §-sal, a javaslatuk 7. §-ával. Erre egy módosító javaslatot is benyújtunk legkedvesebb képviselőtársammal, Dúró Dórával, hiszen feladatunknak érezzük, hogy ha már fölmerül, és önök itt tovább szabályozzák a hivatali helyiségen kívüli házasságkötést, akkor vessünk föl egy nagyon is életszerű javaslatot, hogy ne kelljen kétszer kimondani azt a boldogító igent, hanem elég legyen egyszer is. Tehát teremtsük meg az egyházi esküvő állami elismerését, amire - ahogy Dúró Dóra hozta is a nemzetközi példákat - számos uniós példa is van; természetesen akik az állam és az egyház szétválasztását feszegetik már megint, azok nyilvánvalóan a ló túlsó oldalára estek.
Mi azt gondoljuk, hogy teljesen racionális az a felvetés, hogy ne kelljen kétszer házasságot kötni. Tulajdonképpen, aki kétszer köt házasságot, valahogy azt kell elmondja, hogy az előző esküjét, az előző igent talán nem is gondolta komolyan, amikor néhány órával vagy néhány nappal később még egyszer megházasodik tulajdonképpen. Komolytalan is ez az eljárás, nem beszélve arról, hogy költségtakarékosságot is eredményezne, ha biztosítani tudnánk azt, hogy ne kelljen kétszer is megházasodnia annak, aki esetleg csak az egyház előtt szeretne házasságot kötni.
Nem kell emiatt megijedni, hiszen az egyházi iskolák is például állítanak ki érettségi bizonyítványt, és senki nem mondja, hogy ez abszurd lenne, vagy nem lennének képesek az egyházi iskolák kiállítani egy ilyen okiratot. Én úgy gondolom, egy hasonló okiratot kiállíthatnának házasság esetén is, tulajdonképpen csak tanúsítaniuk kellene, hogy előttük kimondták ezt az igent. Ennek meg lehet szabni természetesen a részleteit kormányrendeletben is, ha ezt szükségesnek vélik. Alapvetően egy nyomtatványra lenne szükség, amit azt gondolom, hogy az egyházfiak is ki tudnak tölteni, és továbbítani tudják az anyakönyvi hivatal felé, mert természetesen állami nyilvántartás kell a házasságkötésekre, már csak azért is például, hogy egy férfi ne tudjon, mondjuk, két nőt feleségül venni egyszerre nyilvánvalóan, hiszen ez nem áll szándékunkban.
(10.30)
Beszélni kell arról is, ami joggal merül föl, hogy minden egyháznak engedélyezzük-e ezt. Erről mi azt gondoljuk, hogy egy társadalmi vita is indulhatna, hogy kinek engedélyezzük. Mi alapvetően azt mondjuk, hogy nem szűkítenénk le ezt a kérdést, bár felmerülhet, hogy a történelmi egyházakra leszűkítsük, de inkább az egyházak bejegyzését és az eddig bejegyzett egyházak bejegyzésének a felülvizsgálatát kellene inkább szorgalmazni, és ezt szorgalmazza is a Jobbik Magyarországért Mozgalom természetesen. Mi azt gondoljuk, hogy egy ilyen nyomtatványt, ha már egyházként valamely közösség bejegyzésre kerülhetett, akkor egy ilyen nyomtatványt is ki tudnak tölteni, és az az ő szertartásuk, hogy ők ezt hogyan szeretnék megejteni. A nagyon szűk formai követelményeit, ami van egy jelenlegi polgári házasságkötésnek is, természetesen meg kell követelni, de ezek nagyon szűk követelmények jelenleg is, a többi körülötte jelenleg is csak ceremónia, akár pezsgőzés vagy a szülők köszöntése. Tehát ezeknek a szűk feltételeknek meggyőződésem szerint minden egyház eleget tudna tenni, és nyilvánvalóan ez nem jelentené azt, hogy ha az egyház akár el is ismerné, egy-két deviáns egyház az azonos neműek közötti házasságkötést, az nem jelenti azt, hogy az állam elismerné ezt természetesen, az ugyanúgy érvénytelen lenne, mintha bármilyen más feltételnek nem tennének eleget.
Arra szeretném még módosító javaslatunk kapcsán fölhívni a figyelmüket, hogy ez tulajdonképpen az önök egy korábbi javaslata, nem mi találtuk föl, és számos nemzetközi példa van erre. Ezt csak azért mondom, nehogy zsigerből megint legyilkolják ezt a javaslatot, a saját gyermekükről van szó, erre fölhívnám a figyelmüket, egy 2001-es javaslatról. Persze, egy sajnálatos kormányváltás közbejött, nem tudták ezt megvalósítani, mi most emlékeztetünk rá, itt az alkalom, még külön nem is kell sokat foglalkozni vele, egy módosító javaslat beiktatásával, amit a 7. §-hoz iktattunk be, ez megoldható lenne.
Azt is belevennénk, hogy díjfizetési kötelezettség az egyház képviselője előtti házasságkötés esetén a házasulókat nem terheli, az anyakönyvvezető személyes közreműködésének hiányára tekintettel ez teljesen elfogadható, hiszen nyilvánvalóan csak egy nyomtatvány beküldéséről van szó, nem kell egy házasságkötő termet például igénybe venni.
Ha már a saját javaslataikról volt szó, hadd említsem meg azt is, hogy sokszor fájóan tapasztaljuk, hogy önök szavakban jóval erősebbek, mint amikor eljön a szavazás ideje. Szeretném emlékeztetni önöket, hogy nagyon szépen tudnak beszélni önök például a kereszténység eszmeiségéről, és az alaptörvény preambulumába gyönyörű gondolatokat belefogalmaztak, azonban sajnos ezeket a normatív részbe már nem emelték át; legyen szó akár a jogfolytonosság helyreállításáról vagy a kereszténység eszmeiségéről, keresztény gyökereinkről.
Mi azt szeretnénk, és ebben különbözik, azt gondolom, a nemzeti ellenzék a kormánypártoktól, hogy mi nemcsak szavak szintjén szeretnénk ezt, mi nemcsak a falra függesztett nyilatkozatokban, hanem azt szeretnénk, hogy meg is valósuljon például a kereszténység eszmeiségéből levezetve a hit- és erkölcstan iskolai bevezetése vagy akár az egyházi esküvő állami elismerése. Ezt szeretném, hogyha nemcsak szavak szintjén valósulna meg, mint akár a magyar föld megvédése vagy a címeres zászló bevezetése - ugye, ismerős javaslatok -, amelyekből sajnos nem lett semmi, mert rendre leszavazták önök. Én nagyon bízom benne, hogy most viszont végre ez az önök javaslata, amit 2001-ben legalábbis tettek, amire mi most emlékeztetünk, és amit most módosító javaslatként benyújtottunk, ez támogatásra is lelhet, és emellett még alaposabban fogunk érvelni a részletes vitában is.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)
