SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Remélem, nem fogom ezt a 20 percet kihasználni, ezt azért is mondom, mert bízom benne, hogy olyan törvényjavaslat fekszik itt most a parlament előtt, amely talán két okból is kevesebb vitát vált ki, mint az előző, egyrészt azért, mert egy olyan közös céllal szemben fogalmazódik meg, amit a magyar államadósság jelent, ennek a leküzdésére született vagy ennek a leküzdésének a segítésére született ez a javaslat. Másrészt talán azért is vélelmezhetően kevesebb vitát kiváltó anyagról van szó, ugyanis egy civil kezdeményezést kíván szabályozni, egy civil kezdeményezésnek kívánja megadni a törvényi kereteit ez a javaslat.
A kormány célja egy új gazdasági rendszer kialakítása, amely javítja Magyarország versenyképességét, és egy fenntartható fejlődési pályára állítja azt. Jelenleg, ma Magyarország gazdasági fejlődésének egyik fő akadálya a rendkívül magas államadósság, ezért a kormány célul tűzte ki ennek csökkentését. Ennek a küzdelemnek az egyik lába, ami a strukturális reformokat illeti, a Széll Kálmán-tervben van, és egy másik eszköze, amely civil kezdeményezés alapján jött létre, ez az itt lévő törvényjavaslat Összefogás az Államadósság Ellen Alap nevet viseli, amely lehetőséget biztosít természetes jogi személyek számára, valamint a jogi személyiség nélküli szervezeteknek, hogy önkéntes befizetéseikkel, adományaikkal hozzájáruljanak az államadósság csökkentéséhez.
Az alapba történő befizetések ösztönzése érdekében szükségessé vált olyan adózást érintő szabályok megalkotása, amelyek ösztönzőleg hatnak ezen befizetésekre. Szükséges továbbá az alap létrehozásával kapcsolatban azon törvények módosítása is, amelyek lehetővé teszik az alap részére érkező adományoknak a nyugdíjreform és az államadósság-csökkentő alap útján az államadósság csökkentésére történő felhasználásának lehetőségét ellenőrizni a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal számára. Az új szabályozás és a szükséges törvénymódosítások együttesen egy új, önálló, az önök előtt fekvő törvényjavaslatban kerültek megfogalmazásra.
A benyújtott törvényjavaslat szerint az államadósság csökkentése céljából magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek által az alap számára történő befizetéseik ösztönzése érdekében ezen befizetéseik csökkentik az egyes adózók adóalapját. A személyi jövedelemadóban az alap számlájára az adóévben befizetett összeg után adóalap-kedvezmény érvényesíthető a befizetésről szóló bizonylat alapján. A befizetett támogatás összege csökkenti a magánszemély adóévi összes személyi jövedelemadó-bevallás alá eső adóalapját, így csökkenthető az összevont adóalap, és az elkülönülten adózó adóalap is. Amennyiben a magánszemély adóévi összes személyi jövedelemadó-alapja nem éri el az általa befizetett támogatás összegét, így a kedvezmény teljes összegére nem nyújt fedezetet, abban az esetben az adóalap-kedvezmény nem érvényesített összege a befizetést követő 4 év adóalapjával szemben is érvényesíthető.
Az ekhós jövedelemmel rendelkező magánszemély az ekho alapját az általa az alapnak teljesített befizetés után általános esetben 63,3 százalékkal csökkentheti, amennyiben azonban a befizetett összeg nagysága meghaladja az adott évi ekho-alapot, akkor a nem érvényesített kedvezményi rész a következő, legfeljebb 4 év ekho-alapjával szemben is érvényesíthető. A magánszemély ugyanazon befizetésére tekintettel csak egyszer, döntése szerinti jövedelem az adóalapját csökkentheti.
A társaságiadó-alap: az alap részére támogatásként befizetett összeg a vállalkozás érdekében elismert költségnek minősül a jövőben. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóknál, jogi személyiséggel rendelkező és nem rendelkező vállalkozásoknál nem képezi az eva alapját az alapba befizetett összeg az arról szóló igazolás alapján.
Az előzőkön túlmenően a javaslat lehetőséget kínál a magánszemélyek számára arra, hogy a személyi jövedelemadó meghatározott részének az alapba történő utalásáról rendelkezzenek.
(14.30)
Az Összefogás az Államadósság Ellen Alap a törvényben meghatározott közintézményekkel esik azonos elbírálás alá, tehát az úgynevezett első civil egy százalék terhére lehet rendelkezni, valamint a kedvezményezetté váláshoz nem szükséges a nyilvántartásba-vételtől számított két év.
A törvényjavaslat a Nyugdíjreform és Államadósság-csökkentő Alap lehetséges bevételeként határozza meg az Összefogás az Államadósság Ellen Alapból átutalt, valamint a megszűnése estén átkerülő vagyonból származó bevételeket, amit kizárólag az államadósság csökkentésére lehet fordítani.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal feladatköre kiegészül az alapra vonatkozó ellenőrzéssel is, amely egyúttal lehetővé teszi a törvény által védett titokfajtáknak a kormányzati hivatal általi megismerhetőségét az alap vonatkozásában is.
Tisztelt Országgyűlés! Még ha tudjuk, hogy ez az alap, ez a civil kezdeményezés nem is oldja meg egymagában a magyar államadósság problémáját, mégis egy olyan civil kezdeményezésről van szó, amelyet, azt gondolom, közösen, minden erőnkkel, így jelen pillanatban a törvény kereteinek megteremtésével támogatnunk kell. Kérem ezért tisztelt képviselőtársaimat, hogy az Összefogás az Államadósság Ellen Alapra történő befizetéshez kapcsolódó kedvezmények megalkotásáról és az alap létrehozásával kapcsolatos törvénymódosításról szóló javaslatot támogatni szíveskedjenek.
Végezetül annyit, hogy itt köszönném meg azoknak a civil kezdeményezőknek, akik egyáltalán ennek az alapnak az ötletét felvetették, és befizetéseikkel kívánják támogatni a magyar államadósságot és a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémáját; köszönet számukra erről a helyről is.
Köszönöm figyelmüket is. (Taps a Fidesz soraiból.)
