FEJÉR ANDOR
FEJÉR ANDOR
FEJÉR ANDOR (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! Ne haragudjanak, ha megmosolyogtató az, amit hallottunk az elmúlt percekben. Önök úgy beszélnek, minthogyha nem lettek volna ebben az országban, mintha semmi közük nem lenne ehhez a 21 ezer milliárd forinthoz.
Tisztelt Göndör Képviselő Úr! Ön azt kérte számon, miért nem törlesztünk adósságot a magánnyugdíjpénztárakból, Tukacs képviselő úr meg azt kérdezi, miért fizetjük be az 562 milliárdot az adósságcsökkentésre. Beszéljék már meg, hogy legalább tudjunk reagálni arra, amit önök felvetnek, mert egyébként egyikőjük egyet mond, a másikójuk mást! (Derültség az MSZP soraiban.)
Tisztelt Göndör Képviselő Úr! Nagyon szívesen meghallgatnám azt a számot is, ami arról szól, hogy az állami vagyon hány százalékát adták el ennek a kormányzati ciklusnak, mondjuk, 1994-1998 között, mert úgy talán kerekebb lenne a kép, és sokkal hitelesebben tudnánk az ön által felsorolt számokat kezelni.
Miért kellett kötvényt kibocsátani? Tisztelt Képviselő Úr! Azért kellett kötvényt kibocsátani, mert az elkövetkezendő három esztendőben a 21 ezer milliárdnak a háromnegyed része lejár, és valamiből finanszírozni kell az országot. Amennyiben nem fordítunk a magánnyugdíjpénztárakból adósságcsökkentésre, éves szinten 160-210 milliárd forintra tehető az a többlet kockázati költség, amely a hiteleinkre és a további finanszírozásra rakódik; többek között ezért van szükség a magánnyugdíjpénztárakból forrásokat átcsoportosítani az államadósság csökkentésére.
Ha eljutunk oda, hogy tényleg a konkrétumokról beszéljünk, akkor, azt gondolom, könnyebben szót is értünk, de ha csak a számokkal dobálózunk, akkor minden bizonnyal elbeszélhetünk holnap reggelig egymás mellett. Tehát beszéljük meg, hogy akkor kell-e csökkenteni az adósságot, vagy nem kell csökkenteni az adósságot, és mi vezetett oda, hogy mondjuk, ma már 3 forint nyugdíjkifizetésből 1 forint hitelből megy. Beszéljük meg, és akkor lehet, hogy előrébb fogunk jutni, tisztelt képviselőtársaim! (Taps a kormánypártok soraiban.)
