SZIJJÁRTÓ PÉTER
SZIJJÁRTÓ PÉTER
SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az államadósság elleni küzdelem a magyar kormány gazdaságpolitikájának egyik fókusza, a munkanélküliség elleni küzdelem mellett, hiszen az az ország, amelyet eladósítottak, az bizony kiszolgáltatott; és az az ország, amelyet eladósítottak, nem tud gazdasági növekedést produkálni; és az az ország, amelyet eladósítottak, nem tudja visszaszerezni a közép-európai régió első szerepét.
Éppen ezért az államadósságot minél előbb és minél nagyobb mértékben kell csökkenteni, ezért is tűzte ki a kormány célként a Széll Kálmán-tervben, hogy ennek a ciklusnak a végére, 2014-ig már jelentősen csökkenti az államadósság mértékét. Annak az államadósságnak a mértékét, amely 2002-ben, a polgári kormány időszakának végeztével 53 százaléka volt a bruttó hazai terméknek - 53 százaléka -, ezt a 8 éves szocialista kormányzásnak sikerült 82 százalékra növelnie, tehát gyakorlatilag megkétésfélszerezték a magyar államadósság mértékét, 8000 milliárd forintról 20 000 milliárd forintra növelték a rossz, elhibázott és sokszor rossz szándékú gazdaságpolitikai döntésekkel.
A 82 százalékos államadósság mellett nyilvánvalóan nem lehet jó gazdasági teljesítményt nyújtani, széles gazdasági mozgástérről nem lehet beszélni. Éppen ezért mindent meg kell tenni az államadósság csökkentése érdekében. Azzal persze mindenki tisztában van, hogy egy ilyen civil kezdeményezés talán nem fogja milliárdokkal, pláne száz- vagy ezermilliárdokkal csökkenteni az államadósság mértékét. Ugyanakkor egy ilyen civil kezdeményezés jelentősége mégiscsak óriási. Ez azt jelenti, hogy az emberek szeretnének osztozni abban a munkában, abban a nehéz munkában és nagy kihívásban, amelynek a kormány próbál megfelelni.
Az államadósság csökkentése tehát, tisztelt képviselőtársaim, nemzeti ügy. Ezt bizonyítja Rédly Elemér plébános úr, merthogy említsük meg a nevét, mindenképpen megérdemli, szóval, ezt bizonyítja Rédly Elemér plébános úr kezdeményezése. És ez a kezdeményezés, illetve a kezdeményezés kormányzati fogadtatása mutatja talán a legjobban a különbséget az elmúlt 8 év kormányzati gyakorlata és a mostani kormányzati gyakorlat között. Az emberek feje fölött való kormányzás kudarcot vallott az elmúlt 8 esztendőben, ezért ezen a területen is változtatni kellett, változtatni kell; az emberekkel együtt, az emberek véleményét kikérve, és az emberek véleményére odafigyelve kell kormányozni.
Hogyha valaki úgy gondolja, hogy szeretne részt vállalni az államadósság csökkentése érdekében végzett kemény munkában, és erre civil kezdeményezést tesz, majd utána megkeresi a kormányt, és segítséget kér ehhez a kezdeményezéshez, akkor én azt gondolom, hogy a kormánynak kutya kötelessége segíteni, és megtenni minden olyan lépést, amellyel a legnagyobb tiszteletünket fejezzük ki azon emberek, vállalatok, intézmények és szervezetek előtt, akik a saját munkájuk gyümölcséből, illetve a saját forrásaikból hajlandóak az államadósság csökkentésére áldozni.
Éppen ezért helyesnek tartjuk a kormány azon előterjesztését, amely úgy szól, hogy adókedvezménnyel, adóalap-csökkentéssel kívánja honorálni, illetve a tiszteletét kifejezni azon emberek előtt, akik úgy gondolják, hogy az államadósság csökkentésében a saját forrásaikkal és a saját munkájuk gyümölcsével is részt kívánnak venni.
Helyesnek tartjuk azt, hogy a személyi jövedelemadó-alapját csökkentheti az az adományozó, aki úgy dönt, hogy az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba fizet be. Helyesnek tartjuk azt is, hogy az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás esetében, a társasági adó esetében és az egyszerűsített vállalkozói adó esetében is lehet csökkenteni az adóalapot a befizetett összeggel. Mint ahogy azt is helyesnek gondoljuk, hogy a személyi jövedelemadó úgynevezett civil 1 százalékát a felajánlók ezen a módon is megtehetik.
Azonban mind a tegnapi napig azt gondoltuk, hogy egy ilyen kezdeményezés valóban alkalmas arra, hogy a parlamenti patkó valamennyi pártja egyetértsen abban, hogy egy ilyen kezdeményezést fel kell karolni. Kicsit megdöbbentő volt ehhez képest a számvevőszéki és költségvetési bizottság tegnapi ülése, amikor az ellenzéki képviselők a kormányzati javaslat ellen érveltek. A Lehet Más a Politika képviselője egészen odáig ment, hogy meglehetősen cinikusan és sértő módon beszélt erről a civil kezdeményezésről. Én azt gondolom, ha valaki úgy dönt, hogy a saját forrásaiból, a saját munkája gyümölcséből pénzt ad az államadósság csökkentésére, akkor az ilyen emberről csak a legnagyobb tisztelet hangján illik és szabad beszélni.
Csalódtunk persze amiatt is, hogy a másik két ellenzéki párt sem támogatja ezt a javaslatot. Az MSZP esetében talán leginkább azért, mert az elmúlt 8 év teljesítménye után szerintem minden egyes államadósság-csökkentő lépést, illetve erre való ösztönzést támogatni kellene. Nagyon reméljük, hogy a Jobbik képviselői is majd itt a vita folyamán, illetve a szavazásnál támogatják ezt a javaslatot, hiszen ők is biztosak lehetnek abban - hiszen a számvevőszéki és költségvetési bizottság elnökét ez a frakció adja -, hogy az államadósság csökkentése ma az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai cél.
Tisztelt Elnök Úr! Fontosnak tartom, hogy még egyszer hangozzon el itt, a parlament plenáris ülésén, hogy mindannyian köszönettel tartozunk Rédly Elemér plébános úrnak. Mindannyian köszönettel tartozunk azoknak a személyeknek, szervezeteknek és vállalatoknak, akik már eddig jelezték, hogy felajánlásaikkal segítik az Összefogás az Államadósság Ellen Alapot. És köszönettel tartozunk minden egyes embernek, szervezetnek és vállalatnak, aki ezt a jövőben fogja megtenni, mert az államadósság csökkentése közös cél, közös cél azokkal is egyébként, akik itt a parlamentben ez ellen érvelnek.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
