VOLNER JÁNOS
VOLNER JÁNOS
VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm. Ágh Péter képviselőtársam, mi ugye arról beszéltünk, hogy olyan lépéseket várnánk egy kétharmados parlamenti felhatalmazással rendelkező kormányzati erőtől, amely tartósan megnyugtató módon rendezi az államadósság kérdését. Ez azt jelenti, hogy visszatérhetünk akár ahhoz a filozófiához is, amit megfogalmazott Orbán Viktor még miniszterelnök-jelöltként: kis győzelem kis változás, nagy győzelem nagy változás.
A nagy győzelem nagy változás a költségvetés tervezési filozófiájában azt jelentené, hogy megtörténik a paradigmaváltás, és azok a szakmai konszenzuson alapuló javaslatok, amelyeket én felvetettem például a gazdasági bizottság ülésén, és ott gyakorlatilag Kopits Györgytől, a Költségvetési Tanács elnökétől más képviselőtársakig támogatásra is leltek, ezek beépülnek a kormányzati programba, és ennek alapján áll majd össze a költségvetés idén vagy jövőre. Ilyenek például az, hogy legalább egy kormányzati ciklusra, legalább négy évre pay-go szabályt léptetünk életbe, azaz az alapegyenleg rontása nélkül lehet csak költségvetési változásokat elfogadni. Ez mindenkit megnyugtatna. Megnyugtatna minket, ellenzéki képviselőket, megnyugtatná a nemzetközi pénzpiacokat, és megnyugtatná azokat az állampolgárokat is, akik nagyon sokszor a kormányzati önkény folytán veszítik el a pénzüket, gondoljunk csak a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos kormányzati akcióra. Ilyen lenne például a programalapú költségvetési szemlélet bevezetése, azaz eltolódik a kormányzati és parlamenti munka hangsúlya az intézményi erőforrások kielégítésétől a programalapú, megfelelő indikátorokkal nyomon követett projektek finanszírozásáig.
(16.10)
Tessék megmondani, hogy miért nem lehet ezt bevezetni? Szakmai konszenzus van, nemcsak itt, hanem szerte a világon arról, hogy ez egy jó és előremutató kezdeményezés, amely megfelelő garanciákkal szolgálhat mindannyiunk részére, mégsem csinálják. Miért?
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
