DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Tisztelt Országgyűlés! Talán annyi tisztelete a parlamentáris játékszabályoknak még van önöknél is, hogy egy vitát rendesen végighallgatunk, adott esetben a vitatkozó felek itt maradnak a patkóban, és válaszolnak.
Tisztelt Országgyűlés! Először is azt szeretném összefoglalni, hogy ez a javaslat, amit beterjesztettünk, miről szól. Az LMP javaslata egyrészt azokra céloz, és itt egy fontos különbség van az önök által július óta előterjesztett törvényjavaslatok és a mi törvényjavaslatunk között, azokra céloz, akik egyedi döntések alapján, tehát egyedi megállapodások és egyedi diszkrecionális döntések alapján húztak ki jó erkölcsbe ütköző módon magas végkielégítéseket és egyéb jövedelmeket költségvetési szervektől, köztulajdonban álló cégektől.
Mi azt mondjuk, hogy minden olyan esetben, amikor a közszférában a törvényben megállapított mértéknél magasabb összegű kifizetés történt, indítsa meg, ráadásul itt is határidőt szabunk, 30, illetve 60 napon belül a kifizetőhely - illetve ez a jog megilleti az ügyészt is - indítsa meg a pert, és ilyen esetekben forduljon meg a bizonyítási teher, és az, akinek ezt a magas összeget juttatták, őt terheli a bizonyítás, hogy az eset összes körülményére tekintettel ez a juttatás mégsem ütközik a jó erkölcsbe. Lehet ilyen, hiszen elvileg egy állami cég is vásárolhat úgymond egy menedzsert a piacról, az eset összes körülményét mérlegelve kiderülhet az, hogy ott, abban a konkrét szituációban a magas kifizetés mégsem volt jó erkölcsbe ütköző.
Önök már júliusban azt az elbeszélést választották, hogy megpróbálják az egész koncepciójukat betolni a BKV-ügy mögé. Nemcsak most, a legutóbbi második alkotmánybírósági pofon után nagyon átlátszó ez a hivatkozás, hiszen az Alkotmánybíróság határozata után önöknek ezzel a koncepcióval nincsen lehetőségük arra, hogy a BKV-s végkielégítéseket visszaszerezzék, hanem emlékezzünk vissza, az eredeti Lázár-javaslat alapján is a BKV-s vezetők szabad elvonulást kaptak. Önök úgy bújtak a BKV-botrány mögé, hogy az önök eredeti javaslata és a mai javaslata egyaránt szabad elvonulást hagyott, illetve hagy a BKV-s vezetőknek. (Jelzésre:) De így van, államtitkár úr.
A mi javaslatunk alapján lehetőség van arra, hogy a munkajogi elévülési időn belül a nagy, jó erkölcsbe ütköző kifizetéseket visszaszerezzük. Eljárásjogi elévülésről van szó, és egy olyan jogelvnek az érvényesítéséről van szó, amivel az állampolgárnak számolnia kellett akkor, amikor fölnyalta ezeket a magas összegeket. Magyarul, ilyen esetben az emberi méltóság sérelme nem foroghat fenn.
Az igazi kérdésem az, hogy valójában mi az önök makacs ragaszkodása mögötti valódi cél? Egyrészt a presztízsszempontokat értem. De a presztízsszempontokat talán két alkotmánybírósági kudarc után át lehetne értékelni. Még egy dologra tudok gondolni. Az, hogy önök alamuszi módon összecsúsztatják azokat, akik akár a Nemzeti Vagyonkezelőnél, mint Szilvásy György, akár a BKV humánpolitikai igazgatóságán valóban jó erkölcsbe ütköző módon nyaltak föl magas összegű kifizetéseket, azokkal a tisztes honpolgárokkal, akik köztisztviselőként kaptak, megszolgáltan, a törvény alapján pénzeket, egész egyszerűen egy világos üzenetet akarnak küldeni mindenkinek ebben az országban, hogy Magyarországon mindenki az önök kezében van, senki nem lehet abban biztos, hogy a törvényesen megkeresett jövedelmeit nem fogja a nemzeti együttműködés kormánya bármikor visszakövetelni.
Ez egy világos hadüzenet a tisztességes állampolgároknak, hiszen akkor, ha önök komolyan gondolkodnának a polgári Magyarországról, akkor önök komolyan vennék a jogbiztonság elvét, komolyan vennék azt, hogy a lezárt jogviszonyokat nem lehet újra megnyitni, komolyan vennék a szerzett jogok védelmét. Önök viszont ezeket nem veszik komolyan. Önök nem vesznek semmi olyan megoldást komolyan, ami nem a nyers erőt érvényesíti. Önök azért utasítják el azt a megoldást, hogy bírói úton szerezzük vissza ezeket a pénzeket, jóllehet fölkínáltuk az alternatívát, hogy a bírói út ne húzódjon el, fél év, egy év alatt végig lehetne járni, nos, önök ezt kizárólag azért vetik el, mert a bíróságok - ma még legalábbis - Magyarországon függetlenek. Éppen ezért önök nem bíznak senkiben és semmiben, ami önöktől független. Önök abban bíznak, ami itt van az ujjuk alatt, amit itt meg lehet nyomni. (Mutatja.) Az önök számára csak az a biztos, amit itt egy gombnyomással el tudnak intézni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném óvni önöket attól, hogy itt, ebben a Házban az Alkotmánybíróságnak a munkáját az ország érdekével bárki összevesse. Ezt az álláspontunkat fejtettük ki akkor is, amikor bírói ítéletekről nyilvánítottak itt önök egy országgyűlési határozatban véleményt több esetben. Ezt az álláspontunkat hangoztattuk akkor is, amikor másik ellenzéki párt az ügyészség döntésével kapcsolatban emlegetett politikai motivációkat.
Azt gondoljuk, hogy a Magyar Országgyűlésnek, az alkotmányozó többségnek tudatában kell lennie annak, hogy a parlament hatalma sem korlátlan. A parlament hatalmát is korlátozza az Alkotmánybíróság, korlátozza a független igazságszolgáltatás. Minden parlamenti képviselőnek, legyen az ellenzéki vagy kormánypárti képviselő, tartózkodnia kell attól, hogy politikai motivációkkal illesse az igazságszolgáltatás szerveit, és tartózkodnia kell attól, hogy az Alkotmánybíróság döntéseit úgymond az ország érdekeire hivatkozva kritizálja. Ha önök komolyan veszik az alkotmányosságot, ha komolyan veszik azt, hogy egy alkotmányos demokráciában a parlament hatalma nem korlátlan, akkor egy olyan megoldást választanak, ami lehet, hogy kicsit bonyolultabb, lehet, hogy nem pusztán az önök egyszerű gombnyomásától függ a végrehajtása, de talán megerősíti a jogbiztonságot ebben az országban. Ha önök egy olyan polgári Magyarországban gondolkodnak, ahol az állampolgárok, a gazdasági szereplők egyaránt biztonságban tudhatják a vagyonukat, akkor nem nyúlnak hozzá olyan jövedelmekhez, olyan szerzett jogokhoz, amelyeket törvény alapján szereztek meg magyar állampolgárok.
Szeretném még egyszer visszautasítani azt a csúsztatást, amit itt Szijjártó képviselőtársam elkövetett. Mi azokra célzunk, akik nem törvény alapján nyaltak föl magas összegű kifizetéseket. Mi világosan kettéválasztjuk azokat, akik különböző sundám-bundám menedzseri szerződések, egyedi igazgatósági döntések alapján vettek föl magas összegeket azoktól, akik a törvény szavában bíztak. Mi egy olyan Magyarországot szeretnénk, ahol a törvény szavára lehet építeni, ahol a törvény szavát a törvény alkotói is tiszteletben tartják.
Éppen ezért én arra szeretném kérni önöket, hogy támogassák ezt a megoldási javaslatot, és szeretném önöket végezetül megóvni egy csalódástól. Szijjártó Péter arra is hivatkozott, hogy majd az új alaptörvény megvéd minket az ilyen ügyektől, mint például az BKV-ügy vagy Szilvásy György magas végkielégítése. Van egy rossz hírem az önök számára. Önök valóban egy sajátos BKV-klauzulát a hatályos alaptörvénybe tavaly nyáron beletettek. Ezt kihagyták az elfogadott alaptörvényből. A jelen alaptörvény nem véd meg bennünket ezektől az ügyektől. Ezektől az ügyektől egyedül a jogbiztonság (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), az alkotmányosság, a törvénytisztelő kormányzás véd meg.
Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)
