KÁLI SÁNDOR
KÁLI SÁNDOR
KÁLI SÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Amint az 1890 óta szokás, a munka ünnepét ismét megünnepelték mindazok, akik úgy gondolják, hogy a munka ünnepét közösen és együtt meg kell ünnepelni. Az idén különös hangulata volt ezeknek az ünnepeknek, hiszen olyan intézkedéssorozatok történtek - köztük az új alkotmány elfogadása -, amelyek azzal fenyegetnek, hogy a magyarországi párbeszéd, a magyar munkabéke mintegy húsz éve kiegyensúlyozott rendszere felborulhat. Az emberektől jogokat vesznek el, növelik a munkaidőt, csökkentik a munkabéreket, adóval sújtják az alacsony béreket.
Az érdekképviseletek azonban a helyükön vannak, és azt kérdezik, amit én tisztelt államtitkár úrtól kérdezek: vajon miért követelik az igazságos közteherviselés bevezetését, miért követelik, hogy a bérből és fizetésből élők, valamint a nyugdíjasok ne legyenek gazdasági megszorítás áldozatai, miért követelik, hogy a kormány ne tépje szét a szociális védőhálót, miért követelik, hogy minden munkavállaló számára állítsák vissza a sztrájkhoz való jogot, miért követelik az érdekegyeztetés visszaállítását, miért követelik, hogy társadalmi megegyezés születhessen a munka világát érintő legfontosabb kérdésekben?
Annyit szeretnék még elmondani, hogy államtitkár úr most nekem válaszol, viszont felhívnám a figyelmet arra, hogy megfélemlített, megalázott, a munkájukért reszkető százezrek várják nagy figyelemmel a válaszát.
Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)
