TALABÉR MÁRTA
TALABÉR MÁRTA
TALABÉR MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A Bakony-Devecser vadászterület 1997. március 1-jétől került kialakításra, a bakonyi gímszarvas egyedi genetikai állományának megőrzése céljából, 2001-től pedig különleges rendeltetésű minősítést kapott.
Ennek ellenére 2006-ban a Bakonyerdő Zrt. mint az ingatlanok vagyonkezelője kezdeményezte a vadászterület két vadgazdálkodási egységre való szétválasztását, amely mind erdőgazdálkodási, mind vadgazdálkodási szempontból a zrt. egyik legértékesebb területrészének irányítása alól való kivonását eredményezi, súlyosan sérti a vagyonkezelési szerződésben foglaltakat és ennek eredményeként a tulajdonos magyar állam, továbbá a Bakonyerdő Zrt. gazdálkodói érdekeit. Az eljárás során számos kérdés merült fel, amelyekre egy korrekt szakhatósági vizsgálatnak kellett volna válaszokat keresnie.
A Bakonyerdő Zrt. bakonyi vadászterületének megújítása 2006-ban nem volt időszerű, mivel vadgazdálkodási üzemterve 2010. február 28-áig volt érvényes. Miért volt szükség a szétválasztásra? Hiszen az állami erdőgazdaságok vagyonkezelési szerződése egyértelműen kimondja, hogy a vadászterületek kialakítása során kötelesek törekedni a lehető legnagyobb állami tulajdoni arány elérésére.
Vizsgálta-e valaki, miképpen volt lehetséges az, hogy annak ellenére, hogy a törvény értelmében az erdőgazdaságok jogosultak lettek volna a vadászterületek kialakítását célzó közgyűléseken szavazni, Benedek Fülöp akkori államtitkár utasítására az FVM-hivatalok az erdőgazdaságok szavazatait csak akkor fogadhatták el érvényesnek, ha előzőleg külön kikérték a KVI, illetve az NFA erre vonatkozó írásbeli felhatalmazását?
Miért nem vizsgálta ki a felügyeleti szerv azt a rendellenességet, hogy a felosztásról határozó közgyűlést a Bakonyerdő Zrt. hívta össze, a szavazáskor viszont már a KVI és az NFA képviselői adták le voksukat? Lehetséges-e, hogy ezek szerint vagy a szavazás, vagy a közgyűlés összehívása szabálytalan volt? Miért nem kifogásolta meg a szakhatóság a szavazás eredményét, hiszen a közgyűlésen szavazó KVI- és NFA-képviselők az ingatlanok adatainak hiányában nem rendelkeztek a törvényben előírt meghatalmazással?
Miért nem tűnt fel senkinek, hogy a vadászati törvény kimondja: a földtulajdonosokat a vadászterület határainak kialakítása során hozott döntésük a vadászterület vadgazdálkodási üzemtervének vagy haszonbérleti szerződésének lejártáig köti, tehát az érintett vadászterület, amelynek szerződése 2010-ig volt érvényben, 2006-ban jogszerűen nem módosítható?
Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdezzük tehát, mikor vizsgálják meg érdemben a Bakonyerdő Zrt. által kezelt állami erdőterületeken létrehozott vadásztársaság létrejöttének körülményeit. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
