DR. BORDÁS VILMOS
DR. BORDÁS VILMOS
DR. BORDÁS VILMOS, az Országos Választási Bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Az Országos Választási Bizottságnak az 1997. évi C. törvény értelmében feladata minden választást követően, hogy beszámoljon a tisztelt Országgyűlésnek a választás lebonyolításáról. A jelentésünket elfogadtuk, és írásban a tisztelt Ház elé terjesztettük.
Összességében a következőket szeretném a jelentésünkből kiemelni. A köztársasági elnök úr 2010. július 16-án tűzte ki a választásokat október 3-ára, így elegendő idő állt rendelkezésre a választásokra történő felkészülésre. Az illetékes választási bizottságok ugyanezen napra tűzték ki a települési kisebbségi önkormányzati választások megtartását is.
A választással kapcsolatban általánosan elmondható, hogy a jelöltek, jelölő szervezetek és a választási szervek megfelelően felkészültek annak lebonyolítására, és így a választás törvényes keretek között, megfelelően zajlott le. Az Országos Választási Bizottság eleget tett annak a feladatának is, hogy a Magyar Közlönyben a választás hivatalos eredményét közzétette; erre a 2010. december 29-ei számban került sor.
2010 nyarán jelentős mértékben változtak a választással kapcsolatos jogszabályok. Így változott a 2010. évi L. törvény alapján a választás anyagi jogi háttere, amennyiben is a megválasztható képviselők száma viszonylag jelentős mértékben csökkent. Ugyanez igaz a kisebbségi választásokkal kapcsolatban is.
Ezen túlmenően két esetben módosításra került a választási eljárásról szóló törvény is. A 2010. évi LX. törvény három jelentős tekintetben is módosította a választási eljárásról szóló törvényt. Az egyik rész a névjegyzék elkészítésével, közszemlére tételével és az értesítő megküldésével kapcsolatos határidők lerövidítése volt, egy másik rész a kampánycsend jogintézményét szabályozta újra, éspedig annak időtartamát lecsökkentette gyakorlatilag a választás napjára, míg egy további rendelkezés a kampányidő rövidülése miatt a jogorvoslati kérelmek elbírálásának és benyújtásának határidejét módosította a korábbi három napról két napra. Ezen túlmenően a 2010. évi LXI. törvény módosította az Országos Választási Bizottság tagjainak megválasztására vonatkozó rendelkezéseket.
További jelentős módosulás volt a vonatkozó jogszabályok tekintetében az alkotmány módosítása, amely 2010. augusztus 19-én lépett hatályba. Ezen rendelkezés korlátozta a Magyar Honvédség, a rendőrség, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak passzív választójogát.
Összességében elmondható ezen változásokkal kapcsolatban, hogy ezek alkalmazása a választási szervek részére nem okozott problémát, a választás rendben bonyolódott.
A választáson a választópolgárok száma a névjegyzék szerint 8 millió 186 ezer fő volt, összességében 405 jelölő szervezet indult a választáson, ami komoly csökkenést mutat az előző időszakhoz képest, a korábbi négyéves időszakhoz képest.
A választások alapvetően törvényes rendben zajlottak le, az Országos Választási Bizottság azonban a saját tapasztalatai alapján pár problémára a jelentésében felhívta a tisztelt Országgyűlés figyelmét. Ezek röviden a következők.
Nem teljesen tisztázott a választási eljárási törvényben az a probléma, hogy előfordulhat az, hogy párhuzamosan indulhatnak jogorvoslati eljárások különböző szintű fórumok előtt, és ezek ugyanabban az ügyben gyakorlatilag több döntést hozhatnak, így előfordulhat az, hogy ugyanabban az ügyben két választási bizottság vagy akár két bíróság hoz érdemi döntést, amelyek esetlegesen egymással ellentétesek lehetnek. Megoldandó feladat lenne az, hogy ezt kiküszöböljük, hiszen ez nyilván jogbizonytalanságot eredményez.
A passzív választójog előbb említett korlátozására vonatkozó jogszabályok nehezen voltak a választási bizottságok számára alkalmazhatók. A kétnapos határidő nem biztosított túl sok időt arra, hogy itt a problémás eseteket a választási bizottság megvizsgálja, hiszen nincsen olyan közhiteles nyilvántartás a választási bizottságoknál, amelynek alapján megítélhették azt, hogy valamely személy e tekintetben érintett-e vagy sem. Ennek az eljárásjogi rendezése a jövőben megoldandó probléma, hiszen így az alkotmányos szabályokat a választási szervek nem tudják megfelelően alkalmazni.
További problémaként jelentkezett, hogy az ajánlószelvények kitöltésével kapcsolatos szabályok nem elég konkrétak a választási eljárási törvényben, így egy konkrét ügyben előfordult az, hogy a területi és az Országos Választási Bizottság viszonylag szigorúan ítélte meg azt a kérdést, hogy az ajánlószelvényeken valamennyi adat szigorúan kitöltendő, ezzel szemben a jogorvoslat keretében eljárt Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy amennyiben a választópolgár személyében beazonosítható, és egyébként az akarata is kiderül, hogy kire óhajtotta az ajánlását leadni, úgy ebben az esetben ezt az ajánlószelvényt érvényesnek kell elfogadni. Ez azonban fölveti azt a komoly problémát - akár egy későbbi népszavazás kapcsán is -, hogy a választási szervek nem tudják azt, hogy most mihez tartsák magukat, tehát megkövetelendő-e valamennyi adat az ajánlószelvényen vagy az aláírásgyűjtő íven, vagy pedig elegendő annak egy-két rubrikáját úgymond kitölteni, és ennek alapján már az ajánlás érvényesként elfogadható. Ezt a kérdést egy közeljövőbeli jogalkotás keretében rendezni kellene.
Jelentős számban fordultak elő olyan esetek - viszonylag -, amikor is egyes kisebb településeken a beköltözések száma közvetlenül a választást megelőzően jelentősnek volt mondható, így előfordult az, hogy az állandó lakosokhoz képest a választást megelőző pár napban az ottani választópolgárok számát esetleg meghaladó számban költöztek be a településre idegenek, akik egyébként ott életvitelszerűen nem laktak, de viszont a szavazáson részt vehettek, hiszen a névjegyzékbe őket formálisan fel kellett venni.
(10.10)
Ez ellen nyilván a helyben lakók erőteljesen tiltakoztak, és emiatt nem egy választás került megismétlésre. Ezt a kérdést meg kell fontolni, hogy valamilyen jogalkotási úton nem lehet-e rendezni, hiszen ez visszaélésekre ad lehetőséget, annál is inkább, mivel egyelőre az illetékes rendőri szervek a feljelentések nyomán ezen ügyekben nem tudtak érdemi intézkedést tenni.
Ezen megismételt választások kapcsán az is problémaként merült fel, hogy a megismételt választásokra vonatkozó szabályokat a Ve. nem igazán részletesen tartalmazza, így az Országos Választási Bizottságnak kellett állásfoglalásában elrendezni azt a kérdést, hogy a névjegyzék továbbvezetése miként és milyen keretek között kell hogy megtörténjen, így például az új beköltözők a két időszak között felvehetők-e a névjegyzékbe vagy sem. Itt az Országos Választási Bizottság azt a döntést hozta, hogy igyekezett szigorúan nézni a törvényt, és erre nem adott lehetőséget. A névjegyzék csak olyan tekintetben változhat, amennyiben azt nem ilyen jellegű akaratlagos cselekmények befolyásolják, hanem teszem azt, nagykorúvá válás vagy elköltözés.
A tízezernél nagyobb lakosú településeken problémaként merült az fel, hogy a kompenzációs listás eredmény és az egyéni választókerületi eredmény megállapítása időben egybeesett egymással, így konkrét esetben előfordult az, hogy amikor az egyéni választókerületi választás eredményét az illetékes választási szervek megsemmisítették és a választást megismételtették, ennek elvileg a kompenzációs listára is kellene hatnia, azonban ebben a választási törvényben ez a kérdés nincsen rendezve, ezért a választási szervek ezzel a helyzettel nem nagyon tudtak mit kezdeni.
A fenti kisebb problémáktól eltekintve azonban elmondható, hogy az ország 3176 településének jelentős részén a választás eredményesen zárult le, összesen 18 településen kellett megismételt választást tartani, illetve 18 településen kellett időközi választást tartani.
Ahogy már az előzőekben mondtam, ugyanebben az időben, tehát október 3-án zajlottak le a települési kisebbségi önkormányzati választások is. A választói jegyzékbe összesen 230 ezer választópolgár kérte felvételét, ami 15 százalékkal több, mint a négy évvel ezelőtti, ez nyilvánvalóan örvendetes a maga nemében.
A jelölő szervezetek száma, amelyek a választáson indultak, országosan 211 darab. Itt már rögtön a kezdeti időszakban problémaként merült az fel, hogy a választói névjegyzékbe való felvétel itt egy külön eljárást, egy megelőző eljárást igényelt, ami a nyáron zajlott le. Gyakorlatilag ezt kétféle módon kérhette az illetékes választópolgár: egyrészt levélben, másrészt a polgármesteri hivatalban egy gyűjtőládába történő elhelyezéssel. Ez azonban azt a problémát vetette fel, hogy itt nem minden esetben volt igazolt az, hogy a választópolgár eljuttatta ezt a kérelmet az illetékes szervekhez, erről igazolást ő nem kapott, és így utólag előfordult az, hogy olyan panaszok érkeztek, amelyek szerint a beküldött nyomtatványokat a polgármesteri hivatal nem kezelte, nem kapta meg, és így a választópolgár nem kapott ez ügyben határozatot, és esetleg nem tudott részt venni a későbbiekben a szavazáson. Ezt a kérdést valamilyen szinten rendezni kell.
E körben az Országos Választási Bizottság is kénytelen volt állásfoglalást kiadni, ez volt a 4/2010. állásfoglalásunk, amelyben kimondta azt, hogy sem a kisebbségi jelölő szervezetek, sem a kisebbségi önkormányzatok nem jogosultak arra, hogy ezen nyomtatványokat kezeljék, azokat összegyűjtsék és benyújtsák az illetékes választási szervekhez, hiszen ezen olyan adatok vannak, amelyek adatvédelmi szempontból nem aggályosak, hogy egy kisebbségi szervezet ezeket kezeli, illetve bárki kezeli az illetékes választási szerveken kívül.
Az Országos Választási Bizottság ebben az időszakban folyamatosan működött, összesen 31 ülést tartott, ebből 3 a még korábbi, 2010 februárjában megválasztott összetételű Választási Bizottság volt, míg 28 esetben a 2010 júliusában megválasztott Választási Bizottság járt el.
Megállapítható, hogy a kétnapos elbírálási határidő végül is nem okozott problémát, bár nyilvánvalóan feszített odafigyelést igényelt mind a választási irodák, mind a választási bizottságok részéről, hiszen két nap alatt kellett minden ügyben érdemben dönteni.
Az Országos Választási Bizottság a kampányidőszakban összesen négy állásfoglalást hozott, ezek tartalmát részben már elmondtam. Ezek a választási jogszabályok egységes értelmezésére és az egységes joggyakorlat kialakítására irányultak.
Az Országos Választási Bizottság ezen időszakban összesen 159 határozatot hozott, ezek jelentős része a jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről rendelkezett. Összesen 44 olyan határozatot hoztunk, amely jogorvoslati kérelmeket bírált el.
A Legfelsőbb Bíróság összesen hat esetben járt el olyan esetben, amelyben az OVB határozatának felülvizsgálatát kérte valaki. Három esetben az OVB határozatát a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta, ezek viszonylag jelentős ügyek voltak.
Ezek egyike egy jelölő szervezet kampányfilmjével volt kapcsolatos, amelynek során a Legfelsőbb Bíróság az OVB-vel egyezően azt mondta ki, hogy a műsorszolgáltatók nem jogosultak vizsgálni a politikai hirdetések tartalmát, azokat közzé kell hogy tegyék, míg egy másik a passzív választójoggal kapcsolatos volt, amelyben azt mondta ki a Legfelsőbb Bíróság, hogy ezt még abban az esetben is vizsgálni kell, és törölni kell a választópolgárt a nyilvántartásból, amennyiben egyébként a nyilvántartásba vétel már akár jogerősen megtörtént, már amennyiben a választópolgár beleütközik egyébként az alkotmány előbb hivatkozott rendelkezésébe.
A Választási Bizottság úgy értékeli, hogy a választások eredményesen zajlottak le, ezért ezúton is a Választási Bizottság nevében szeretném megköszönni a választási bizottságok és a választási irodák valamennyi tagjának, közalkalmazottjának, köztisztviselőjének azt, hogy a választás lebonyolítása során pártatlanul és elfogulatlanul működtek közre, és így összességében a választás sikeresen zárult.
Kérem, hogy a tisztelt Országgyűlés a jelentésünket szíveskedjék elfogadni.
Egy másik feladatunk is van, ez pedig az, hogy az ezt követően megtartott, kisebbségi területi és országos választással kapcsolatos jelentésünket szintén a tisztelt Ház elé terjesztettük. Itt a települési kisebbségi választás jogerős eredményének megállapítását követően az Országos Választási Bizottság feladata volt a választás kitűzése. Ezt 2010. november 15-én tettük meg, amelynek során 2011. január 9-re tűztük ki a területi és az országos kisebbségi önkormányzati választás megtartását. Egyidejűleg előírtuk azt is ezen határozatunkban, hogy mely kisebbségek közgyűlései milyen létszámmal alakulhatnak meg, illetve azt is, hogy a kisebbségi jelölő szervezetek közül melyek azok, amelyek a választáson egyáltalán a törvény szerint részt vehetnek.
Megállapítható, hogy a választáson az érintettek a jogaikat törvényes keretek között gyakorolták, rendkívüli események a választás lebonyolítását itt sem zavarták meg. Az OVB szintén eleget tett azon feladatának, amely szerint a Magyar Közlöny 2011. évi 8. számában a választás hivatalos eredményét közzétette.
A jogszabályi környezetről szintén annyit, ami már az előbbiekben is megemlítésre került, hogy a törvény itt is korlátozta, illetve csökkentette a megválasztható képviselők számát. Gyakorlatilag a választási rendszer annyiban fennmaradt, hogy ezen a választáson már kizárólag a települési önkormányzati képviselők vehettek részt, az elektorok, akik jelen esetben 9168-an voltak. Megállapítható, hogy ezen elektorok a választás során aktívan vettek részt, hiszen 98,36 százalékuk, azaz összesen 9018 elektor vett részt ténylegesen a lebonyolított választáson.
A 13 magyarországi kisebbség mindegyike tudott országos önkormányzatot választani, ezek rendben megalakultak. A legnépesebb kisebbség a cigány kisebbség, valamennyi területi választókerületben tudott önkormányzatot létrehozni. Az ukrán és a szlovén kisebbség esetében azonban - hasonlóan a négy évvel korábbihoz - nem teljesültek azok a feltételek, amelyek a területi önkormányzat megválasztását lehetővé tették volna.
A Választási Bizottság működéséről röviden annyit, hogy a Választási Bizottság, az OVB tíz ülést tartott ezen időszakban, ennek során összesen 96 határozatot hozott. Ezek jelentős része a jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetve a listák nyilvántartásba vételéről szólt, illetve rendelkezett. Összesen három esetben került sor jogorvoslatra az OVB határozataival szemben, ezekből egy esetben érdemi vizsgálat nélkül a Legfelsőbb Bíróság ezen jogorvoslati kérelmet elutasította, míg másik esetben az OVB határozatának alapvető rendelkezéseit jóváhagyta ugyan, kis részben egy számelírás miatt változtatta meg csupán azt.
Tisztelt Országgyűlés! Az előzőekhez hasonlóan szintén elmondható, hogy a választás sikeresen zajlott le, köszönhetően a választási szervek, választási irodák és választási bizottságok tagjainak áldozatos munkája és elfogulatlan tevékenysége miatt, ezért a Választási Bizottság nevében ezen személyeknek szintén szeretnék köszönetet mondani.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy ezen jelentésünket is szíveskedjék elfogadni.
Köszönöm szépen. (Taps.)
(10.20)
