DR. TURI-KOVÁCS BÉLA
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Engedtessék meg nekem, annak ellenére, hogy a mostani kétperces vitában arról volt szó, hogy maradjunk szigorúan a tárgynál, vagy ragadjunk meg, azt is mondhatnám, a tárgynál, ha ettől egy kicsit távolabbról indítok.
Az a jelentés, amelyet most tárgyalunk, meggyőződésem szerint túlmegy azokon a lehetőségeken, határokon, hogy megragadhassunk szigorúan csak a jelentés mentén. Az egyértelmű és világos, hogy az elkövetkezendő időben a kisebb létszámú parlamentből következik egy új választójogi törvény, az is egyértelmű, hogy az önkormányzatok életében is olyan változások következnek, amelyek minden bizonnyal a választójogot is érintik. Ezért ezt a jelentést nem egyszerűen úgy kell vizsgálni, hogy mi történt, hanem úgy, hogy ami történt, abból mi következik.
Ha ugyanis nem így vizsgáljuk, akkor természetszerűleg ezt a jelentést akár most egy mondattal le lehetne zárni: ez az eddigi jelentésekhez képest egy igen jó, kiegyensúlyozott, és azt kell mondanom, mindannyiunk számára sok szempontból megnyugtató jelentés volt, különösen a kisebbségi ombudsmannak, meg kell mondanom, a számomra meglepetésszámba menő, nagyon széles körű és feltáró jellegű előadása. Ha itt megragadunk, akkor szerintem a vita itt ezzel valóban nagyjában-egészében lezárható, kár is folytatni.
Én azonban úgy gondolom, hogy ennél tovább kell tekinteni, és helyeslem, hogy képviselőtársaim, akik eddig felszólaltak, igyekeztek ezen túl is tekinteni. Következik ugyanis mindabból, amit eddig elmondtam, hogy az elkövetkezendő időben ennek a Háznak a húszéves tapasztalatokat figyelembe véve, nem csak a mostani két választásnak a figyelembevételével kell megalkotnia egy olyan választójogi törvényt, amely választójogi törvény képes lesz megteremteni egy tisztességes feltételt valamennyi ott indulni kívánó párt számára.
Ezért először azzal szeretnék foglalkozni, amivel egyébként a jelentés is foglalkozik és foglalkoztak már képviselőtársaim is: miként lehessen megteremteni annak a feltételét, hogy egy párt, egy politikai szervezet indulhasson egy választáson? Ez a vita már hosszabb ideje folyik, egész irodalma van. Vannak olyan nézetek, amelyek azt mondják, hogy a jelenlegi rendszer azért nem jó, mert hiszen itt valamiféle olyan akciókba kell kezdeni, ahol - és akár tetszik, akár nem, erről van szó - el is kell menni a választópolgárhoz, el kell érni a választópolgárt, és a választópolgártól meg kell kapni az ajánlást. Mennyivel egyszerűbb lenne, mondják egyesek, ha leteszünk egy bizonyos pénzt, egy nagyságrendű pénzösszeget, és akkor máris megvan az induláshoz szükséges… - mi is van meg? Hát a pénz van meg! - de nem a támogatás van meg.
Én nagyon határozottan úgy gondolom, hogy lehet azon gondolkodni, hogy mennyiben kell finomítani azt a fajta ajánlószelvény-begyűjtést, amiről most folyik szó, hogyan kell esetleg finomítani ezeket a szabályokat, de hogy ezt pénzzel próbáljuk meg helyettesíteni, az magát a demokrácia alapjait kezdené ki az én szememben. Mert az világossá teszi, hogy innentől kezdődően lennének olyan pártok, amelyek pénzzel bőséggel rendelkeznek, az induláshoz való feltételeket könnyedén teljesítik, és lehetnek olyan támogatott pártok, amelyek mögött éppen a szegény oldal áll, a szegényebb rétege áll ennek az országnak, amelyiknek viszont ezek a feltételek nyilvánvalóan nem adottak. Én az egyik legfontosabb lehetőségnek tartom a választások előjátékában azt, amikor el kell menni a polgárhoz, és meg kell tudni győzni őt arról, hogy támogasson. Ha ezt kirekesztjük a választási rendszerből, azt kell mondanom, mindenki veszít - már aki demokráciában gondolkodik.
A második tétel, amire szeretném fölhívni a figyelmet, azok az anomáliák, amelyekre itt többen rámutattak. Azt kell mondanom - és erről nagyon nagy hangsúllyal szeretnék szólni -, itt nem etnikai kérdésekről van szó, amikor arról beszélgetünk, hogy meg lehet-e egy-egy településen a település egyes részeinek a szavazatait vásárolni. Itt nem etnikai kérdésről, hanem a szegénységről van szó. Itt arról van szó, hogy igen, vannak az országnak olyan szegény részei, ahol lehet a választókat befolyásolni; aki ezt nem ismeri el, az behunyta a szemét húsz éven keresztül - lehet a választókat befolyásolni olyan módon is, amelyeket én magam messze nem tartanék korrektnek vagy tisztességesnek. Ezeket meg kell próbálni kiküszöbölni. Ezért az új szabályozóknak, azt kell mondanom, ilyen tekintetben szigorúbb szabályokat kell tartalmaznia. Mik lehetnek ezek a szigorú szabályok? Például hogy a büntetőjogi eljárások ne ejnye-ejnyével végződjenek, hanem példamutató módon mutassanak arra rá, hogy aki ezeket a törvényeket, a legalapvetőbb demokratikus rend fenntartásához szükséges törvényeket megszegi, annak bizony büntetéssel kell szembenézni.
(12.10)
Én azt gondolom, hogy ezeket a feltételeket meg lehet és szükséges megteremteni.
És azért itt valamiről még szeretnék szólni, hiszen többek között ezért is kértem szót. Világossá kell tenni: a demokrácia alapja az én meggyőződésem szerint az egy ember–egy szavazat. Aki ettől eltér vagy el akar térni, lehet különböző indokokat találni, de téves úton jár. Tévúton jár, mert gondoljuk végig az eddigi választási eredményeket, és most ne etnikumban gondolkodjunk, még csak nem is a szegénységben, hanem abban gondolkodjunk, hogy milyen módon lehet befolyásolni egy választást akkor, ha ettől az alapszabálytól eltérünk. Ez senkinek nem használhat. Ezért én azt gondolom, hogy e tekintetben egy megnyugtató helyzetet kell teremteni, világossá kell tenni, hogy a legalapvetőbb demokratikus szabálytól, az egy ember–egy szavazattól nem szabad eltérni.
Tisztelt Ház! Végül, de nem utolsósorban: különösen fontosnak tartom mindazt, amit itt a kisebbségi országgyűlési biztos elmondott. Amiket ő fölhozott itt anomáliákat, és amelyeket itt ismertetett, azok valós dolgok. És ha nem ezekből igyekszünk leszűrni a következtetéseket, hanem ezeket elengedjük a fülünk mellett, akkor mindenki téved, és mindenki vesztes lesz. Ugyanis egyértelmű, hogy a kisebbségi választási rendszer fenntartása és megerősítése közös érdekünk, ez az egész ország érdeke. Ha a kisebbségnek nincsenek meg azok a fórumai, ahol a saját érdekeit a saját maga közül választott személyekkel tudja képviselni, és ezt hiteles személyekkel tudja képviselni, ha ez nem áll rendelkezésére, akkor ebben az országban igen nagy zavar fog támadni, olyan zavar támadhat, amelyet aztán már nagyon nehéz kézben tartani, kezelni.
Következésképpen én azt gondolom, hogy a kisebbségi választással kapcsolatos szabályozókat is valóban át kell gondolni, és az elkövetkezendő időben arra kell törekedni, hogy ezek a szabályozók világosan és egyértelműen ne valamiféle biznisz irányába vigyék el ezt a választást, hanem világosan és egyértelműen a többségi szavazatok érvényesülése történjen.
Ezért, tisztelt Ház, én azt gondolom, hogy a mai jelentés megtárgyalásának legfontosabb célja lehet, hogy igyekezzünk az itt elhangzott, mindenekelőtt a beszámolókból elhangzott következtetéseket levonni, és az elkövetkezendő időben munkálkodni közösen - ezzel messze egyetértek - az alkotmányozás során, majd ezt követően egyértelműen akkor, amikor a választójogi törvényre kerül sor, egy olyan választójogi törvény megalkotásán, amely minden tisztességes, demokratikus pártnak az indulási feltételeit egyenlő feltételek mellett garantálja. (Taps.)
