DR. HORVÁTH ZSOLT
DR. HORVÁTH ZSOLT
DR. HORVÁTH ZSOLT (Veszprém) (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt gondolom, hogy elsőként e törvényjavaslat vitája során azt kell leszögeznünk, hogy egy nagyon fontos intézkedésről van most szó, amely ebből a szempontból nem tűr halasztást semmiképpen, hiszen ahogy a korábbi időszakban, úgy a későbbiekre vonatkozóan is kell garantálnunk azt, hogy ebből a szempontból a korábbi időszakban felvett lakáshitelek megemelkedett törlesztőrészletei miatt bajba jutott családok semmilyen formában nem kerülhetnek az utcára.
Mint az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság tagja, engedjék meg, hogy elsősorban ezt a törvényjavaslatot egy kicsit jogászi szempontból, főleg a fogalmak tisztázása szempontjából közelítsem meg, és abban legyek mindenki segítségére, hogy tájékoztatni tudjunk mindenkit, hogy kinek van lehetősége arra, hogy a kormány által most nyújtott lehetőséget igénybe tudják venni.
(17.40)
Az egyik legfontosabb az, hogy tisztáznunk kell azt, kikre vonatkozik ennek a moratóriumnak a meghosszabbítása, vagyis kik élhetnek ezzel a kedvezményes lehetőséggel. Itt elsősorban természetes személyekről van szó, illetve olyan emberekről, akiknek lakóingatlant kellene elhagyniuk, de nem lennének jogosultak más beköltözhető ingatlan használatára.
Nagyon fontos tisztázni azt is, hogy önkényes lakásfoglalók szempontjából ez a meghosszabbított moratórium nem vonatkozik rájuk, és nem lehetnek olyan rendbírsággal sújtott személyek, akiket a bíróság hitelezéssel kapcsolatos visszaélés miatt, illetve a lakáshitel-tartozásból eredő követelés végrehajtása miatt vonnak ilyen eljárás alá.
A másik fontos szempont az, hogy tisztázzuk, hogy milyen szerződések esetében, milyen korábban megkötött szerződések esetében lehet érvényre juttatni ezt a moratóriumot. A legfontosabb az, hogy lakáscélú hitel-, illetve kölcsönszerződésről legyen szó, illetve, ahogy a korábbi időszakban volt erre lehetőség, lakáscélú pénzügyi lízingszerződésekre utal ez a lehetőség.
Van még egy fontos eset - és vitatkoznék az előbb megszólalt kisebbségi vélemény előadójával -, nevezetesen, hogy szabad felhasználású hitelek esetében nem lenne erre lehetőség. De igenis van lehetőség. De csak abban az esetben, ha ezeket a szabad felhasználású hiteleket a pénzügyi intézménytől úgy vette fel az adós, hogy annak a hitelkockázati fedezete lakóingatlanon alapított zálogjog volt, és vagy ebből a hitelösszegből vásárolták, építették, bővítették, korszerűsítették vagy újították fel a kiürítendő ingatlant.
Ahogy a bizottsági vélemény ismertetése során is elmondtam, mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy ez egy kivételes intézmény. Ennek megfelelően pontosan meg kell határoznunk azok körét, akik igénybe vehetik azt, és el kell határolnunk azokat is, akik nem vehetik ezt igénybe. Az olyan szabad felhasználású kölcsönök esetében, amelyeket nem lakáscélra vagy nem ez alapján ingatlan vásárlására fordítottak, hanem gépjárműhitelekre, forgóeszközökre vagy éppen elektronikai cikkek megvásárlására, azok esetében ennek a moratóriumnak az igénybevétele nem lehetséges. Ezt mindenkinek el kell fogadnia, hiszen mindenkinek tudomásul kell vennie azt, hogy egyébként is - ahogy elmondtam - ezekben az esetekben nem tipikus az, hogy ilyen jelzálog-biztosítékot biztosítsanak mindezek igénybevételére.
Mi lehet a megoldás alapja? Arra is szeretnék utalni ebben az esetben. A megoldás alapja egy hármas együttműködés kell hogy legyen, és a későbbiek során ha valaki ezt a megoldást keresi, akkor ennek a hármas együttműködésnek minden feltételét biztosítania kell. A hármas együttműködés alapja, hogy az adós is részt vegyen ebben a folyamatban.
Azt azért tudni kell, hogy jelen pillanatban is az adósok közel 80 százaléka mindent megtesz annak érdekében, hogy a most kialakult helyzetben is hónapról hónapra, a megemelkedett törlesztőrészleteket is kifizetve biztosítsa az ingatlanát. Tehát az adósnak is felelőssége van a megoldásban. Természetesen a pénzintézeteknek is felelősségük van ebben az esetben, hiszen azt azért el kell mondani, hogy a korábbi időszakban - főleg az elmúlt 8 évben - olyan hitelezési gyakorlat jött létre Magyarországon, amely a felelőtlenség irányába vitte a meggondolatlan embereket. Azokat az embereket, akik nem voltak tisztában azzal - elsősorban a devizahitelek esetében -, hogy milyen súlyos következményei lehetnek egy megváltozott árfolyam-politikának vagy épp egy megváltozott gazdasági környezetnek.
Ennek megfelelően természetesen a kormánynak is felelőssége van a megoldásban. Mint ahogy eddig is a jelenlegi kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a korábban kialakult súlyos helyzeten ne történjen változás, így a későbbiekben is a megoldás keresésekor is meg kell találni a megfelelő formákat.
Szeretnék két benyújtott módosító indítványról is szót ejteni. Nevezetesen örömmel látnám és támogatnám azt a javaslatot, amely nem határozatlan időre, hanem határozott időre hosszabbítaná meg újfent ennek a moratóriumnak az igénybevételét, pontosan azért, hogy meghatározott, kitűzhető határidőn belül adjunk feladatot annak érdekében, hogy ez a megoldás megszülessen.
Illetve van itt még egy módosító javaslat, amit Csizi Péter képviselőtársam nyújtott be ehhez a törvényjavaslathoz. Örömmel látnám azt, ha ez a moratórium olyan adóst is érintene, aki esetében az ingatlankölcsönön túl más végrehajtási eljárásokból származó tőkeösszeg egy meghatározott keretet, a 150 ezer forintos értékhatárt elérné; bizonyára lehetne segíteni ezen az elképzelésen.
Mindezek alapján kérem a képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
