KISS PÉTER
KISS PÉTER
KISS PÉTER (MSZP): Hozzászólásom címe: “Visszaélés a táppénzekkel”. Nos, ismerem azt a kormányzati szándékot, hogy a kormány a megújuló büntető törvénykönyvben külön jogi tényállást tervez a táppénzcsalásra, és látom, hogy milyen rapid módon, egy záróindítványban, képviselői módosító indítvány formájában került elfogadásra a táppénzzel kapcsolatos korlátot bevezető intézkedés. És most ezzel a két intézkedéssel önök együttesen azt állítják, hogy a táppénzen lévők lényegében a büntetendő kategóriában vannak; azt sugallják, hogy táppénzre az a beteg ember megy, aki vissza akar élni ezzel a biztosítási intézménnyel.
Azt gondolom, hogy szemben ezzel, amit ez az állításuk sugall, nos, a tények azt mutatják, hogy különösen az elmúlt 7 évben Magyarországon a táppénz intézménye a reális és racionális keretek közé került. Idézem a tavalyi OEP-jelentést, amely úgy szól, hogy az utóbbi 7 évben sikerült közel azonos szinten tartani a táppénzkiadások arányát a költségvetésen belül, ami elsősorban a táppénzes napok csökkenése hatására van így. Míg 2002-ben 45 millió volt a táppénzes napok száma, 2010-re 30 millióra csökkent, tehát mintegy 50 százalékkal csökkent; aminek nyilvánvalóan az az oka, hogy az emberek a mai világban, ha kell, még betegen is inkább elmennek dolgozni, mert jobban féltik a munkahelyüket egy növekvő munkanélküliség, egy személyes egzisztenciára gyakorolt kihívás okán, mint hogy megkockáztassák a betegszabadságot.
Ezért azt kérdezem öntől, hogy milyen szakmai érv motiválta a megtakarításon túl, a megszorításon túl ezen intézkedés meghozatalát, és miért keltenek olyan (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) hangulatot, hogy mindenki, aki él a táppénz intézményével - ami egy biztosítási forma -, az táppénzcsaló.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban. - Dr. Szócska Miklós belép a terembe, és elfoglalja államtitkári helyét.)
