GULYÁS GERGELY
GULYÁS GERGELY
GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Országgyűlés a holnapi napon egy alkotmányozási folyamat részeként a törvénytervezet parlamenti vitáját fogja megkezdeni. Ezzel kapcsolatosan érdemes néhány kérdést tisztázni, mert hiába tesszük ezt meg újra és újra, eddig nem járt sikerrel, hátha az Országgyűlés nyilvánossága alkalmas arra, hogy néhány félreértést egyszer és mindenkorra eloszlathassunk.
Az első az alkotmányozási kényszer kérdése. Magyarországon nincs alkotmányozási kényszer - halljuk nap mint nap az ellenzéktől. Mi azt tudjuk mondani, hogy az alkotmányozási kényszer egy demokráciában nem értelmezhető fogalom. Magyarországon 1949-ben volt alkotmányozási kényszer, amikor a megszálló szovjet csapatok a saját diktatórikus berendezkedésüket kényszer formájában akarták az országra ráerőltetni.
Ami értelmes kérdés, az a szükségesség kérdése. Szükség van-e új alkotmányra? Erről azt kell mondjuk, hogy a magyar politika kevés konszenzusos kérdéseinek egyike lehetne az új alkotmány szükségessége, hiszen 1990 óta valamennyi kormány és valamennyi miniszterelnök célként tűzte ki egy új alaptörvény elfogadását. 1990-ben hatpárti konszenzus volt a szükségességről, ’94 és ’98 között, a kétharmados szocialista-szabad demokrata többség időszakában két és fél éves alkotmányozási folyamat volt, és még egy koncepciót is sikerült elfogadni. 1998 és 2002 között hosszú ideig élt a remény, hogy 2000. évi I. törvénycikként új alkotmányt tud új preambulummal és kisebb módosításokkal az Országgyűlés elfogadni. 2002-ben, amikor a szocialisták újból hatalomra kerültek, akkor a Medgyessy-kormány programjában is szerepelt célként egy új alkotmány elfogadása. Valamennyi kormány és valamennyi miniszterelnök ezt tűzte ki célként, még Gyurcsány Ferenc is egy testületet hozott létre az új alkotmány elfogadására.
Úgy gondoljuk, hogy szükséges az új alaptörvény elfogadása azért is, mert a jelenlegi alaptörvényből hiányzik a világos értékmegjelölés. A rendszerváltozáskor ideiglenesnek gondolt módosítások is azt a parancsot adják nekünk, hogy fogadjunk el új alkotmányt, a jelenlegi alkotmányból következő parancs tehát az új alaptörvény elfogadása. Nincsenek világos értékek, nem tudjuk meg a magyar alaptörvényből, hogy egy nemzet mit gondol a saját múltjáról, jelenéről, milyen jövőbeni célkitűzései vannak. Úgy gondoljuk, hogy hiányoznak a közpénzügyi szabályok is az alkotmányból, és ezzel kapcsolatosan főleg a szocialistáktól legalább annyi önkritikát várunk, hogy ha nem is támogatják hangosan és üdvrivalgással ezt a törekvést, legalább ne kritizálják. Az ő tevékenységük tette leginkább indokolttá, hogy alkotmányos szinten is korlátokat állítsunk az eladósodásnak.
Úgy gondoljuk, hogy világos, hogy a jelenlegi kormány jogi felhatalmazása megvan. Az alkotmányozás eljárási szabályai 1998. június 18-a, az akkori Országgyűlés alakuló ülése óta változatlanok; 13 éve változatlanok, döntően az MSZP és az SZDSZ által megalkotott szabályok szerint fogunk alkotmányozni. Úgy gondoljuk, hogy a politikai felhatalmazás kérdése is egyértelmű, hiszen a választásokon a Fidesz-KDNP kétharmados felhatalmazást kapott, és ezt megelőzően a választási kampányban a két párt miniszterelnök-jelöltje többször egyértelművé tette, hogy új alkotmány kell, mely tartalmazza a magyarságot, a nemzetet összekötő kitételeket.
Úgy gondoljuk, hogy az ellenzéki pártokat természetesen mi sem tudjuk kényszerrel arra kényszeríteni, hogy részt vegyenek ebben a vitában. Ugyanakkor mélyen antidemokratikus és szélsőséges az a magatartás, amely egy demokratikus vitában való részvételt azért tesz lehetetlenné, mert előre nem kap garanciát arra, hogy a saját szabályait a parlamenti többség el fogja fogadni. Úgy gondoljuk, hogy ez a hozzáállás elfogadhatatlan, és nem lehet a magyar parlamentarizmust és a ’89-ben megteremtett demokráciát és jogállamot úgy védeni, hogy valaki a magatartásával folyamatosan a parlamentarizmust rombolja.
Úgy gondoljuk, hogy az a tíz hónapos folyamat, amely lassan a végéhez közeledik, szintén elegendő egy alkotmány megalkotására. Azoknak, akik a ’89-ben elfogadott módosításokkal máig működő alkotmányt védik, csak azt tudjuk jelezni, hogy akkor három nyári hónap állt rendelkezésre az új alaptörvény elfogadására. Ezért most is tíz hónap alatt egy demokratikus eljárásban ennek a többségnek megvan a politikai és a jogi felhatalmazása az új alkotmány elfogadására.
Köszönöm a képviselőtársaim figyelmét, és a baloldali ellenzék pártjai pedig ne haragudjanak, hogy öt perc erejéig az alkotmányozás ügyével az Országházban terheltem őket.
Köszönöm. (Derültség a Fidesz soraiból. - Taps a kormánypárti padsorokban.)
