JÁVOR BENEDEK
JÁVOR BENEDEK
JÁVOR BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Lázár képviselő úr kijelentésére hosszabban nem kívánok reagálni, azt gondolom, hogy nagy újdonság, meglepetés nem ért minket, kimondta azt, ami a kormányprogram maga, úgyhogy én nem hiszem, hogy ezen a ponton kéne meghökkenni, hogy hogyan viszonyul a Fidesz a magyar társadalomhoz.
(13.20)
Van egy sokkal fontosabb és Magyarország jövőjét sokkal mélyebben érintő téma, amiről beszélni szeretnék. Éppen tíz nappal ezelőtt katasztrofális földrengés sújtotta Japánt. Ez nemcsak önmagában okozott szinte felmérhetetlen károkat, hanem további súlyos következményekkel is járt, köztük több atomerőmű megrongálódásával.
Ezek közül különösen a fukusimai erőműben lezajló folyamatok bizonyultak ijesztőnek. A fukusimai katasztrófa óta új időszámítás kezdődött, újra kell értékelnünk a nukleáris biztonságról vallott valamennyi nézetünket. Két hete még azokat az erőműveket és reaktorokat is biztonságosnak hittük, amelyeket ma - miután részlegesen leolvadtak, felrobbantak - életük és egészségük kockáztatásával próbálnak meg lehűteni hősies japán rendőrök, katonák és tűzoltók. Ez alapjaiban megkérdőjelezte, sőt megcáfolta azt, hogy a jelenlegi atomerőművek kockázatai reális módon vannak felmérve, és a szükséges biztonsági paraméterek ennek megfelelően vannak kiszámolva. Japánban rosszul mérték fel a földrengésveszélyt, a várható cunami erejét, elégtelennek bizonyult az áramellátási rendszer megbízhatósága, és utólag az is kiderült, hogy a fukusimai erőmű és a japán atomenergetika története tele van elhallgatásokkal, csúsztatásokkal.
Mindennek világszerte ható következményei vannak. Számos országban, így például Németországban is újragondolják az atomenergia használatát. Az EU a kontinens atomerőműveinek biztonságát készül teljeskörűen felülvizsgálni. Magyarország sem kerülheti el, hogy szembenézzen ennek az új világnak feladataival, ami Fukusima után következik. Először is minden, a Paksi Atomerőmű jövőjével kapcsolatos döntést fel kell függeszteni addig, amíg a megfelelő katasztrófatesztek és az újonnan szükségesnek talált biztonsági vizsgálatok le nem zajlanak. Szükséges a vizsgálatok kiterjedésének köréről egy nyilvános konzultációt, szakmai és társadalmi konzultációt elkezdeni. És szükséges, hogy ezeket a vizsgálatokat független külföldi szakértők részvételével folytassák le. Hosszú távon - és talán ez a legfontosabb - meg kell vizsgálni az új blokkok létesítésének szükségességét. Az LMP eddig is azt követelte, hogy legyenek számszerűsített és hatásvizsgálatokkal alátámasztott forgatókönyvek arra, hogy hogyan és milyen feltételek mellett lehetséges egy Paks nélküli Magyarország.
Ezt szorgalmazza, ezeket a vizsgálatokat a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának nyilvánosan elérhető állásfoglalás-tervezete is. Ez egyértelműen megalapozatlannak tartja az Országgyűlés 2009. év végén kiadott országgyűlési határozatát, amelyben a parlament előzetes elvi hozzájárulását adta az új erőművi blokkok létesítéséhez. Az előzetes elvi hozzájárulásról szóló országgyűlési határozatot ismét elő kell készíteni, meg kell kezdeni új határozat megfogalmazását, amely megalapozott számításokon és tanulmányokon alapszik.
Paks esetleges kétblokkos bővítése minimálisan 2000 milliárd forintról szól, azonban az elmúlt tíz évben nemzetközileg is és Magyarországon is az ilyen nagyberuházásoknak a költsége legalább a másfélszeresére nőtt az eredetileg tervezettekhez képest. Innentől a magyar GDP 10 százalékáról beszélünk, amikor a paksi beruházásról van szó - hat darab 4-es metró építéséről. Mindannyian tudjuk, hogy ekkora hitelt kormánygarancia nélkül elképzelhetetlen megszerezni, ez pedig az államháztartási hiányt növelné. A szükséges tőkemennyiség biztosítása ráadásul évekre elszívná a megújuló energiaforrások fejlesztésétől és ami még fontosabb, az energiahatékonyság növelésétől a tőkét.
Végzetül a lehető legteljesebb nyilvánosságot követeljük minden, az atomenergiát érintő ügyben, műszaki, biztonsági, környezeti és gazdasági téren egyaránt. A 2003-as paksi üzemzavar kármentesítéséről és az azt követő újraindításról szóló adatokat csak bírósági per nyomán és csak részlegesen hozták nyilvánosságra. Méltánytalannak és megalázónak tartom azt is, hogy az atomerőmű élettartam-hosszabbítását takaró Lévai- és Teller-projektek esetében újabb bírósági pereket kellett indítani ezek nyilvánossága érdekében, és a fenntartható fejlődés bizottság hetekkel ezelőtti kérésére a Magyar Villamos Művek mind a mai napig nem reagált.
Fukusima után új világ van az atomenergetikában. Meggyőződésünk, hogy a kormány csak akkor jár el felelősen, ha a Paksi Atomerőművet a jövőben nem a magyar energetika alfájaként és ómegájaként kezeli, amelyhez igazítani kell a magyar energiaszektor fejlesztéseit. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ehelyett meg kell vizsgálni valamennyi szóba jöhető alternatívát, és ki kell számolni ezeknek hatásait és költségeit. A döntéseket csak ezután lehet meghozni.
Köszönöm a szót. (Taps az LMP soraiból. - Szórványos taps az MSZP padsoraiban.)
