LÁZÁR JÁNOS
LÁZÁR JÁNOS
LÁZÁR JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Az imént több alkalommal is szóba került a nevem, ezért kértem szót. Szeretném világossá tenni, hogy a hétvégén nyilvánosságra került szövegrészlet kapcsán tegnap bocsánatot kértem mindazoktól, akit ennek a szövegrészletnek a félreértelmezhető mondatai vagy maga a szövegrészlet megbántott volna. Ezt a bocsánatkérést itt is megteszem, a Magyar Országgyűlés házában (Dr. Józsa István: Igen kevés!), mert azok közé tartozom a Fidesz-frakció minden képviselőjével együtt, aki vállalja a szavai következményét, és vállalja szavaiért a felelősséget. (Egy hang az MSZP padsoraiból: Bocsánatot kérsz!)
Valószínű, hogy nem fogalmaztam pontosan és félreérthetően fogalmaztam, még akkor is, ha ez egy 2008-as beszéd volt, és nem a szegényekről szólt, hanem azokról szólt, akik a parlamentet vagy a helyhatóságokat, a helyi városházát nem eszköznek, hanem célnak tekintik. Célnak tekintik arra, hogy pénzt keressenek, és nem eszköznek tekintik arra, hogy a hazájuk ügyét előrevigyék. (Dr. Józsa István: Például te!)
De ha már kíváncsiak arra, hogy mit gondolok, és hogy a szavaimnak milyen súlya van adott esetben, azt gondolom, fogadják meg azt, hogy a szavak helyett a tettek beszélnek. A tettek beszélnek, és az én tetteim, az én városom tettei, úgy gondolom, megállják a versenyt akkor, amikor azt mérjük meg, hogy kinek hogyan segített Hódmezővásárhely, vagy én a politikai elképzeléseimet mire alapítottam az elmúlt 8 vagy akár 15 esztendőben, amióta a hódmezővásárhelyi városházán dolgozom.
A Jobbiknak a hátrányos helyzetűekkel kapcsolatos álláspontját azok a tettek bizonyítják, amelyeket a magyar cigányság fölzárkóztatásáért tesznek. (Közbeszólások a Jobbik soraiból. - Novák Előd: Struccpolitika!)
Az MSZP álláspontját az érdemesek és az érdemtelenek tekintetében az az elmúlt 8 esztendő bizonyítja, amikor egy 2002-ben 6 éves gyerek 8 évvel később, 14 évesen az élettől alig kap esélyt az önök politikájának gyümölcseképpen. Ez különbözteti meg az érdemest az érdemtelentől.
De azt gondolom, hogy itt nem csak a Fideszről, sőt nem a Fideszről, még csak nem is a szegényekről van szó; időnként az a benyomásom, hogy velem van valamiféle speciális problémájuk néhányaknak. Szívesen állok a rendelkezésükre. Ne bújjanak a szegények mögé! Ne bújjanak a Fidesz mögé! Álljanak ki! Nem kell szöveget hamisítani! Állok a rendelkezésükre, és állok minden vita elé nyíltan, nyilvánosan, mindenki előtt.
Köszönöm szépen. (Nagy taps a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólások az MSZP soraiból: Mondjál le! Szégyelld magad!)
