BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Meghívottak! Az alaptörvény Alapvetés című fejezetében a következő mondat áll: az alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. Úgy tűnik, ez egy teljesen természetes axióma, ennek a mondatnak itt így kell szerepelni, hiszen mi másra épülne egy jogrendszer, mi lenne mindennek alfája, kiindulása, értelmezéskor visszatérése, ómegája, mint az alkotmány, egyben egy ország jogalkotási szuverenitásának a megtestesítője.
Ezzel az állítással az a baj, hogy nem felel meg a valóságnak. A lisszaboni szerződéshez csatolt 17. számú nyilatkozat a következőt mondja ki: az Unió által elfogadott jogi aktusok a tagállamok jogával szemben elsőbbséget élveznek, és ebbe bele kell érteni a tagállami alkotmányokat is. Zárójelben: azért egy ilyen nyilatkozatban szerepel, mert annak idején az alkotmányban, amit Franciaországban és Hollandiában a nép leszavazott, direktben szerepelt ugyanez, és azt mondták, dugjuk ezt hátrébb egy nyilatkozatba, de természetesen a jogérvénye megvan.
És a kötelező jogi aktusok közül egyet hadd idézzek fel definíciószerűen. Rendeletek: általános hatállyal bírnak, teljes egészében kötelezőek, minden tagállamban közvetlenül alkalmazandók anélkül, hogy szükség lenne az átültetésükre szolgáló nemzeti jogi aktusra, az Európai Unió hivatalos lapjában való közzétételt követő 20. naptól kezdve kötelezően beépülnek a nemzeti jogrendbe, akár ellentétesek ezzel a most elfogadandó alkotmánnyal, akár nem.
Ugyanígy, az Európai Unió alapjogi chartájával kapcsolatban, amiben nagyon sok pozitív dolog van, és sok olyan, amit kötelezően nem vennék át, fölmerült, hogy az legyen utalás az alkotmányhoz csatolva. De rájöttek, hogy teljesen felesleges, mert Lisszabonban Magyarország ennek is elfogadta a kötelező érvényét, szemben az Egyesült Királysággal, szemben Lengyelországgal, amely azt mondta - és elfogadtatta -, hogy ebből az emelkedik kötelezővé, ami a nemzeti jogba átültetünk.
És mi teszi lehetővé ebben az alkotmányban ezt a jogátadást? A következő mondat: Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében alaptörvényéből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. Érdemes összevetni, hogy az előző alkotmányban mi szerepel. Ott nem ilyen finom a fogalmazás, hogy mi gyakoroljuk most is, csak az Unió intézményein keresztül. Ott világosan benne van, hogy ez a hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is. Jogilag semmi nem változott, csak van egy szép megfogalmazás, hogy például, amikor a parlament is részt vesz a jogalkotásban, ott is mi alkotunk jogot. Hogy 3 százalék a részvételi arányunk a parlamentben? Hát igen, ez a valóság, de mégis úgy tüntetjük föl itt ebben a szövegben, mintha itt mi gyakorolnánk ezt a jogot.
És hadd mondjak egy konkrét példát arra, talán nem a legfontosabb ügyben, hogy mit jelent ez a jogi alárendeltség. A médiatörvénnyel kapcsolatban az ellenzék annak idején nagyon sok kifogást tett, nem hallgatta meg a kormánytöbbség. Amikor az Európai Parlament színpadán - mert színpadnak kell neveznem - hisztérikus módon kirohantak ellene, akkor mégis sor került néhány olyan korrekcióra, amit itt mi hiába kértünk. És ebben a korrekcióban szerepelt egy olyan megfogalmazás, ahol teljesen világossá vált, hogy értelmezési probléma van. Semmi mást nem kellett volna tenni, egy törvényi hivatkozást be kellett volna toldani, ami az elfogadott szövegen nem változtat. És kiderült, hogy úgy tűnik, erre nincs lehetőség. És Novák Előd képviselőtársam megkérdezte a vitában, hogy kaptak-e már engedélyt, hogy ezt betoldják a törvénybe. Az illetékes államtitkár így válaszolt: most nehéz helyzetben vagyok, van egy törvényjavaslat, amellyel az Európai Bizottság egyetért, szó szerint egyetért vele.
Most akkor elkezdhetünk arról beszélni, hogy van-e értelme egyáltalán alávetni magunkat az Európai Unió Bizottságának és jogi szakértőinek, és van-e értelme annak, hogy elfogadjuk az ő véleményüket vagy nincs értelme. Azt gondolom, hogy a kormány szakértői tárgyalódelegációja megpróbálta meggyőzni az Európai Bizottság szakértőit, hogy bizonyos kérdésekben talán nem jól látják a helyzetet, és ott is olyan emberek ülnek a szakértők között, akik szakmai integritásukat szeretik megőrizni, és úgy gondolták, az a helyes, ahogy így le van írva. A szakbizottság azt mondta, változtassuk meg, a parlament leszavazta.
(11.30)
Nem lehet egy értelemzavaró betoldást tenni azért, mert Brüsszel ezt a szöveget nekünk így adta. Ne változtassunk rajta, úgyhogy hadd tegyek ide két idézetet Orbán Viktor miniszterelnök úrtól. Az egyiket március 15-én mondta, a másikat ma délelőtt egy tanácskozáson. Az egyik így szól: “Nekünk nem diktál Brüsszel.” A másik így szól: “A benyomás és a valóság élesen el tud válni a politikában.”
Engedjék meg, hogy a Nemzeti hitvallás részből is idézzek. Azért idézek, hogy lássák azt, hogy természetesen vannak nagyon fontos értékek, amelyeknek a Jobbik örül, hogy megjelennek ebben a részben: “Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet. Magyarország védi a házasság intézményét mint a férfi és nő között önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. Magyarország támogatja a gyermekvállalást; a családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza; elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét.”
Fontosnak tartjuk, hogy ebbe a hitvallás részbe ezek a fontos alapelvek bekerültek, ugyanakkor itt is vannak kétségek és ellentmondások. Hadd idézzek belőle: “A hatalom forrása a nép. A nép a hatalmát választott képviselői útján kivételesen közvetlenül gyakorolja.” Érdemes összevetni ezzel az 1989-es sztálinista alkotmánnyal: “Minden hatalom a népé, amelyet a népszuverenitás választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.” Tehát az, hogy valaminek csak forrása, majd továbblépünk, és más gyakorolja, vagy övé a hatalom, amikor egy ilyen szövegmegváltoztatás történik, ott valami ok van mögötte, és a kivételes közvetlenül gyakorlás azt jelenti, hogy a népszavazás intézményét csökkentjük. A népi kezdeményezést nem is találtam, úgy tűnik, hogy az megszűnt.
Valóban igaz az, hogy - ez egy a csúnya szó - bebetonozás valóban történik ebben a rendszerben: a Kúria elnökét 9 évre fogják választani 6 helyett, az alkotmánybírákat 12 évre, és azért eléggé meglepő az is, hogy az alkotmánybírák testülete eddig a saját maga kebeléből választotta meg a szakmailag, erkölcsileg legalkalmasabbat, most ez is közvetlenül az országgyűlési többség feladata lesz, és még egyszer mondom, 9 év helyett 12 évre; egyébként fennmarad az Alkotmánybíróság részleges jogfosztása. Érdekes módon én országgyűlési képviselőként kénytelen voltam egy hete az Alkotmánybírósághoz fordulni egy jogszabály alkotmányellenessége ügyében. Ezt a következőkben nem tehetem meg, sőt a frakciók sem tehetik meg, egy kivételével, mert a szabályozás szerint a képviselők egynegyede kell ahhoz, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulhasson: a jelenlegi létszámban - 97 képviselő - csak a Fidesznél teljesül ez a szlogen.
Szerepel a következő mondat: “Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmány jogfolytonosságát, amely egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét.” Számomra az érdekes, hogy ha a Szent Korona-tannal összhangban teszik meg, miért 1990. május 2-át tekintik határkőnek, ami egyébként valóban egy fontos esemény volt, miért nem azt az időszakot, amikor a szovjet megszálló csapatok 1991. június 19-én elhagyták Magyarországot, mert ha ők nincsenek itt, biztos vagyok benne, hogy az innen hiányzó MSZP-, MSZMP-utódok sem a gazdasági életben, sem a politikai életben nem érik el azt a befolyást, amelynek néha még ma is megvan a hatása. Tehát nem fogadom el, hogy ez a szabadság már akkor, 1990. május 2-án megvalósult.
“Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.” Nagyon fontos ez a kifejezés, ez a mondat: tagadjuk az elévülést, a bűnök elévülését. Ennek milyen közvetlen következménye lehet? Önmagában az alkotmányból akkor következik, ha ezzel összhangban megalkotják azt a törvényt, amely alapján ez az elévülés megszűnik. És bízzunk abban, hogy be fog következni ez a törvényalkotás?
És akkor hadd térjek át a magzati élet védelmére. A KDNP és a Fidesz közötti vita tárgya az volt, hogy ez hogyan valósuljon meg. Igen, bent maradt ebben a javaslatban az új megfogalmazás: “A magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.” Összhangban van-e ez a jelenlegi alkotmánnyal? Nem, ott az van: “Minden embernek vele született joga van az élethez.” Hatalmas különbség! De ez a különbség csak akkor érvényesülhet, ha a törvényi szabályozás is változik, és azt a magzatvédelmi törvényt, amiről önök beszélnek, 2000-ben ketten, a Fidesz az MSZP-vel alkották meg, ennek a két pártnak a nagykoalíciós törvénye volt, amelyet sem a kisgazdák, sem az MDF mint koalíciós társ, nem támogatott. Felsorolhatom a neveket, kik azok, akik nem szavazták meg: Balsai István, Lezsák Sándor, Ékes József, Font Sándor, Hörcsik Richárd, Szászfalvi László, Turi-Kovács Béla. Bocsánat, Varga István is itt ül - őt se hagyjam ki -, nem támogatták. Most azt mondják egy kiemelt magzatvédelem esetén, hogy változatlanul jó az a törvény, amit akkor nem voltunk hajlandók elfogadni.
Nem mond á-t vagy b-t jó néhány kérdésben ez a javaslat. A gyermekek után járó szavazati jog: vagy lehet, vagy nem lehet, majd várjuk a megkésett közvélemény-kutatás eredményét. A határon túli magyarok választójoga: nem derül ki, hogy kell-e állandó lakhely. Akkor mitől határon túli magyarok, ha úgy állampolgárok, hogy itt van állandó lakhelyük? Nem mondja ki. Mi beadtunk egy módosító javaslatot annak idején a koncepcióhoz, amelyben az is szerepel, hogy támogatja a határon túli magyar közösségek önrendelkezési törekvéseit. Mindig erről hallunk: európai uniós jog az önrendelkezés. Ezt leszavazták! Nem fogadták el, hogy a magyar alkotmány az önrendelkezési törekvéseket támogatja. Tudjuk, igen, a kormány annak idején itt a parlamentben a Székely Nemzeti Tanács ülésén tüntetőleg nem vett részt, és azt is tudjuk, hogy most a miniszterelnök urat vádolták romániaiak, a román kormány, hogy a március 15-ei nyilatkozatával az integritást akarja megbontani, és jött a védekezés; teljesen igaz, hogy egy árva szó nem volt az üzenetben az önrendelkezésről.
A természeti erőforrások védelmével kapcsolatban szerepel egy szép mondat: “A termőföld, az ivóvízkészlet a nemzet közös örökségét képezik.” Nagyon szép mondat, így kell majd rá vigyázni. Majd a holland, az osztrák, az izraeli befektető földvásárolónak azt mondjuk, légy szíves, vigyázz rá, hiszen ez nekünk nemzeti örökségünk. Azt a javaslatunkat, amely világossá tette, hogy az alkotmányban rögzített törvényes lehetőségünk megvédeni ezeket, mint minden államnak, nekünk is, leszavazták. Marad egy szép mondat, de semmi garancia, miközben Orbán Viktor miniszterelnök úr 2010. március 31-én az MTI jelentése szerint ezt mondta: “A külföldiek itt soha nem fognak termőföldet vásárolni, akárhogy is döntsenek Brüsszelben.” Akkor a mi erre vonatkozó javaslatunkat miért szavazzák le?
Tisztelt Országgyűlés! Egy hasonlattal szeretném befejezni a véleményemet, ami lehet, hogy bántó lesz, de erre az ad alapot, hogy az öndicséretnek szerintem egy olyan, nem túl ízléses szintje valósul meg ebben az alkotmányban, hogy önök úgy döntöttek, hogy mi igennel szavazunk, az örökkévalóságnak megörökítik magukat, hiszen az alkotmány normaszövegének részeként jelenik meg majd azon képviselők neve, akik ezt elfogadták, mert úgy érzik, egy olyan történelmi teljesítményt nyújtottak, hogy kissé öndicsérő módon ott legyen a nevük is.
Én hadd mondjak ezzel kapcsolatban egy hasonlatot: a nagy váltások, a rendszerváltás idején nem csak a jog, az alkotmány, sokszor a pénznem is megváltozik, új pénzt veretnek. Önök úgy gondolják ezzel a hasonlattal, hogy ez az alkotmány egy súlyos, színarany kibocsátott pénzérme; én sajnos úgy látom, hogy ez egy szép, vékony aranyréteggel befuttatott rézgaras, és erre a vékony aranyrétegre a saját neveiket vésetik fel.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
