DR. RUBOVSZKY GYÖRGY
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ma már több képviselőtársam, sőt az expozét előterjesztő elnök úr is szóba hozta az alkotmányozás előzményeit, és tulajdonképpen azt, hogy mit tekintünk a mostani alkotmányozás kezdő időpontjának.
Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, az Úristen megadta nekem azt a lehetőséget, hogy 1994 óta vagyok tagja a Magyar Országgyűlésnek, így személyemben részt vehettem az 1994-98 közötti alkotmányozási kísérletben is. Én egyébként ezt csupán csak azért hozom szóba, mert kénytelen vagyok elmondani azt az álláspontomat, ami többször bujkált bennem, hogy tulajdonképpen miért találta ki az MSZP azt a mondatot, hogy nincs alkotmányozási kényszer. Azt hiszem, ezt az egészet ők azért találták ki, hogy ezzel próbálják azt az ügyetlenséget palástolni, amit 1994 és 1998 között előadtak, holott akkor verték a mellüket, hogy igenis nagyon fontos az alkotmányozás, nagyon fontos az alkotmány. Navracsics Tibor miniszter úr idézte, ha jól tudom, Gál Zoltánt, az akkori alkotmány-előkészítő bizottság elnökét, aki elmondta azt, hogy az 1949. évi XX. törvény miért idejétmúlt, miért nem vállalhatják, és miért kell újat csinálni.
(14.50)
Tekintettel arra, hogy nem az ellenzék buktatta meg akkor az alkotmányozást, sőt nem is koalíciós feszültség buktatta meg, hanem egyedül és kizárólag a Szocialista Párton belül kialakult nézeteltérések okán került abba a helyzetbe az Országgyűlés, hogy nem sikerült az alkotmányozást '98-ban befejezni.
Utána aztán nem volt alkotmányozó erővel rendelkező oldal egyetlenegy sem, egészen 2010-ig. A 2010-es választás előtti kampányban számtalanszor elhangzott, a második forduló előtt a teljes ellenzék azzal kampányolt, hogy nehogy a Fidesz-KDNP-pártszövetség kétharmados hatalomhoz jusson, mert akkor alkotmányozni fog. Napnál világosabb volt hát: kényszerhelyzet van. Én legalábbis azt mondom, hogy aki józanul a ma hatályos jogszabály preambulumát elolvassa, az a mindenkori hatalom kötelezettségét olvassa ki belőle, hogy mihelyt arra az adott Országgyűlésnek lehetősége van, meg kell alkotni az ország végleges alkotmányát. Kell ezt azért is tennünk, mert a körzetből 12 volt szocialista ország tartozik most már az Európai Unióhoz, és jelentem alássan, a 12-ből 11-nek már régen megvan a rendszerváltozás óta elkészült új alkotmánya, csak mi kullogunk itt ezzel az 1949. évi XX. törvénnyel, és egyszerűen akadékoskodás van két ellenzéki párt részéről. Tehát a szocialisták szerintem az ügyetlenségük palástolása miatt maradtak távol; az LMP meg, hát, hozzájuk tartozik, kutya kötelességük, hogy kimaradjanak ebből. Én ezt csak ennek tudom be.
Nagyon örülök annak, hogy a Jobbik részt vesz az alkotmányozásban, és örülök ennek azért is, mert ők itt is elmondják, a másik két pártról csak az alkotmány-előkészítő eseti bizottság munkája során tudtuk meg, hogy milyen elképzeléseik vannak. Mert hisz az is számtalanszor elhangzott ma már itt a teremben, hogy a pár héttel ezelőtt elfogadott alkotmánykoncepció kidolgozása során a munkacsoportokban még az Országgyűlés valamennyi képviselőcsoportja részt vett, valamennyi előadta az elképzelését. Én az igazságszolgáltatás-közigazgatási csoportnak voltam a tagja és a helyettes vezetője, ott Bárándy képviselő úr nagyon precízen az egész munkacsoporti munkát végigcsinálta, és egészen a munkacsoport zárómunkájáig részt vett ebben a feladatban. Tehát ez itt mind tiszta, és valamennyi álláspontot van szerencsénk ismerni. Hozzáteszem, hogy aki vette a fáradságot, ezeket az álláspontokat mind megismerhette, mert az alkotmány-előkészítő eseti bizottság honlapján minden anyag mindenki előtt nyilvánosan szerepelt. Az égadta világon nem történt semmi sem titokban.
A nyilvánosság bevonása: azt hiszem, az az akció, ami a mai napon záródik ezzel a közel egymillió visszaküldött válaszlevéllel, csupáncsak a hab a tortán. Mert hisz az alkotmány-előkészítő eseti bizottság azzal kezdte a tevékenységét, hogy akit lehetett, és akitől várható volt alkotmánykoncepció vagy alkotmányelképzelés, valamennyi testületet, szervezetet, egyetemet, intézményt, intézetet, mindenkit felkért arra, hogy lehetőleg ossza meg az álláspontját az alkotmány-előkészítő eseti bizottsággal. Kiszélesítette azzal, hogy az eseti bizottság ülése során még felhívta a frakciókat, hogy a közösen kidolgozott névsoron kívül még a frakciók is nevesítsenek egy-két szervezetet, amelyeket ők szeretnének beajánlani. Így számtalan olyan szervezetnek az anyagát is megkaptuk, amelyet esetleg egy másik párt fintorogva vett tudomásul. No, nagyon szépen indult ez az egész; egyszer csak a két párt kivonult az alkotmányozásból, majd akkor egyszer csak eltűnt a Jobbik is, de hála Istennek, ők visszajöttek.
Tisztelettel, Rozgonyi képviselő úr kifogásolta, nem tartja szerencsésnek, hogy Szili Katalin önálló alkotmánytervezetet adott be. Én ennek is nagyon örülök, hogy van egy olyan alkotmánytervezet azon kívül a párhuzamos tárgyalás során, aminek én is aláírója vagyok, vagyis a Fidesz-KDNP-frakciószövetség alkotmánytervezetének. Azért is örülök, mert abban az alkotmánytervezetben van két olyan dolog, amit én szeretnék látni a mi alkotmánytervezetünkben is; ezt én az alkotmányügyi bizottság előtt is elmondtam, és itt is el fogom mondani. Nekem alapvetően az első cikkellyel..., bocsánat, az I. (“i”) cikkellyel az a gondom - amelyik a címerről és a zászlóról szól -, hogy elfogadva azt az álláspontot, hogy lehet címeres és címer nélküli zászlót is használni, de én azt szeretném elérni, és én ezért megpróbálok harcolni is, hogy a hivatalos állami zászló a koronás címerrel ellátott zászló legyen, és amikor… (Novák Előd tapsol. - Taps a KDNP soraiban.) - köszönöm szépen -, és amikor nemzeti és állami ünnepeinken felhúzzák a lobogót a Kossuth téren, akkor itt a Kossuth téri árbocrúdon a címeres zászló legyen.
Ezen kívül, hogy az I. cikkely (2) bekezdését ki kell egészíteni azzal, hogy a fehér sávban benne van a címer, a cikkely többi szövege tökéletesen megfelel. Mert az, hogy ettől eltérő módon is lehet használni; magyarul azt engedjük meg, hogy aki nem akarja, az ne használja, de államilag, többségileg ismerjük el a címeres lobogót. Ez az egyik kérdés, ami nekem szimpatikus a Szili Katalin képviselő asszony által előterjesztett törvényjavaslatból. Azt szeretném elmondani azért röviden, hogy az alkotmányügyi bizottságban ő félreértett engem. Mert hogyha megnézi a tisztelt képviselőtársam, bárki megnézi a tervezetet, ő a saját tervezetének XVII. cikkelyébe veszi az állam jelképeit és a fővárost. Ezt ott úgy fogalmaztam, hogy majdhogynem a hatályba léptetés utáni paragrafus; ő ezt úgy értelmezte, hogy én csak azt kifogásolom, hogy Budapest főváros megnevezését sorolta hátra. Nem. Alapvetően - bár én fővárosi vagyok - nem a főváros hátrasorolását sérelmeztem, hanem a zászló, a címer és a Himnusz elhelyezését sérelmeztem.
Tisztelt Országgyűlés! Ahogy említettem, én a bírósági fejezettel kapcsolatos kérdéskörben tevékenykedtem az alkotmány-előkészítés során. Mi a koncepcióban akkor pontosan nevesítettük, hogy a bírói igazgatás letéteményese változatlanul az Országos Igazságszolgáltatási Tanács lesz. A mostani tervezet úgy fogalmaz, hogy a bírói önkormányzati szervek részt vesznek a bírói igazgatás munkájában. Ebben lehet is igazságszolgáltatási tanács, lehet, hogy nincs benne az igazságszolgáltatási tanács, ez kicsit képlékeny. Ezzel kapcsolatban, és ezt az egészet azért hozom szóba itt az elején, mert szeretném a tisztelt Ház előtt hivatkozva elmondani azt, hogy tavaly év végén módosítottuk a bírósági szervezeti törvényt, amikor is az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hatásköre úgy változott, hogy a tanács elnökének a hatásköre nőtt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hatáskörének a terhére.
(15.00)
Akkor Bárándy képviselő úr többször is elmondta, hogy az ő meggyőződése - és ezt ő korábban is hangoztatta, és ez egybecseng a mai kormányfelfogással is -, hogy a kormánynak nagyobb részt kell vállalni a bírói igazgatási tevékenységekből. Hogy ez pontosan mi lesz, ez a sarkalatos törvények feladata, a sarkalatos törvények fogják eldönteni, tehát tulajdonképpen akkor fogjuk megtudni, és akkor az akkori vita során az Országgyűlés fogja eldönteni, hogy pontosan mi merre meddig. Én azt hiszem, hogy az az anyag, ami itt előttünk van, e fejezetek tekintetében úgy a koncepciónak, mint az általunk megszabott iránynak megfelel.
Még egy mondat erejéig annyit szeretnék elmondani, hogy az ügyészséggel kapcsolatos tavalyi alkotmánymódosítás során elhangzott az, hogy ha jön az új alkotmány, miért kell alkotmányt módosítani. Tisztelettel, most visszaköszön ebből a tervezetből az, amit akkor elmondtunk: azért kellett akkor módosítani az alkotmányt, hogy az akkori, kényszerű tisztújítás során - mivel az addigi legfőbb ügyész úr betöltötte a 70 éves korhatárt, választani kellett - akkor már az új elképzelésnek megfelelő tisztújítás történhessen meg. Itt ebből a törvényjavaslatból egyértelműen megállapítható, hogy a ma hatályos szöveggel az ügyészségi szöveg teljesen azonos, és minden további változtatás nélkül továbbmehet ez az egész tevékenység.
Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok, szórványos taps a Jobbik soraiban.)
