DR. TARNAI RICHÁRD
DR. TARNAI RICHÁRD
DR. TARNAI RICHÁRD, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A napokban kezembe került Márai Sándor Naplója. Hogyha valaki naplót ír, akkor abban a naplóban általában benne vannak tényszerűen azok a dolgok, amelyek történtek vele az adott időszakban, tényszerűen fel vannak sorolva az időpontok, helyszínek és az esetleges találkozások körülményei. Azonban, ha csak ezek lennének benne egy naplóban, akkor nem lennének többek ezek az alkotások egyszerű jegyzőkönyvnél. Ha valaki komolyan veszi a napló megírását, akkor éppen az egyéb dolgok, a tartalmi dolgok, az abban megjelenő értékek képviselik azokat a finomságokat, amelyek miatt azt mondjuk, mondjuk, az adott író munkájára, hogy ez egy kiváló munka, ez értéket hordoz.
Jómagam mint a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője, értékeket keresek. Értékeket keresek akkor, amikor az új alaptörvény tervezetét nézem, és értékeket keresek azért, mert tisztelni szeretném a leendő alaptörvényt, tisztelni szeretném, hiszen ez lesz az a dokumentum, amely meghatározza reményeink szerint a következő évtizedek Magyarországát. Magam elé vettem a jelenleg hatályos alkotmányt, az 1949. évi XX. törvényt, illetőleg azt a tervezetet, amelyik jelenleg a parlament asztalán fekszik. A hatályos alkotmány egyetlenegy kurta mondatot szentel a preambulumnak, amelyben rögzíti, hogy ez egy ideiglenes dokumentum, ez egy ideiglenes alkotmány, és addig van hatályban, amíg az új alkotmány meg nem születik. Azt lehet mondani tehát, hogy a jelenleg hatályos alkotmány egy használati utasítás.
Engedtessék meg, hogy egy használati utasítást ne tiszteljek, és ezért annak a vitának a végére tegyek pontot, legalábbis a magam részéről, hogy egy használati utasítást lehet-e vagy nem lehet tisztelni. Aki szeretné, persze ezt megteheti, de én azt gondolom, hogy egy dokumentum nem feltétlenül arra szolgál, egy nemzet alaptörvénye nem arra szolgál, hogy objektív adatokkal, a működéshez szükséges használati utasítással lássa el a nemzet tagjait és állampolgárait, hanem arra szolgál, hogy a nemzet egészének értékeit, a közösen vallott értékeket megjelenítse.
Amikor a tervezetet magunk elé vesszük, akkor nemzeti hitvallás néven - többen szóltak már róla - ezeket az értékeket találjuk meg. Először is tisztázza nagyon világosan és nagyon egyértelműen a törvénytervezet, hogy miről is beszélünk, említette már képviselőtársam, szerződés múlt, jelen és jövő magyarjai között ez a kezünkben lévő alaptörvény. Miután tisztáztuk, hogy miről van szó és miről tárgyalunk, ezek után a két-három legfontosabb értéket elénk vetíti a javaslat, amikor azt mondja, hogy a család, a hit és a szeretet értékére építi a nemzet ezt az alaptörvényét, valamint fundamentumként a munka és az ember szellemi teljesítményét jeleníti meg. Én azt gondolom, igen, ezek a célok és ezek az alapok tiszteletre méltóak.
Az alaptörvény kijelöli azt a megvalósítani kívánt célt, amelyet az egyéb részletező rendelkezések, amelyek tekintetében egyébként nem történt alapvető változás a hatályos alkotmányhoz képest, meghatározza, hogy hova szeretnénk eljutni és elérni. A cél tehát a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság és a szabadság kiteljesítése. Azt gondolom, függetlenül attól, hogy melyik padsorokban ülünk, ezekkel a célokkal mind egyetérthetünk. Sokan riogattak minket itt, a Ház falain belül is, illetőleg a különböző újságokban, televíziókban, hogy na, majd ha a Fidesz-KDNP alkotmányozó hatalmat kap, akkor gyökerestől fel fogjuk fordítani a jelenlegi alkotmányos berendezkedést, és a legvadabb elképzelések szerint - de ezt nem is idézném - majdnem hogy más államformát is kívánunk létrehozni. Ezek a hangok most elhallgattak, hiszen erre utaltam az előbbi félmondatomban, amikor arról beszéltem, hogy a technikai kérdések tekintetében, az állami berendezkedés tekintetében alapvető, nagy radikális változások nem történtek. Csakhogy azt teszi hozzá ez az alaptörvény-tervezet a magyar közélethez, ami nem volt benne, az értékeket, azt, hogy honnan jöttünk, hova megyünk, és milyen úton kívánunk oda eljutni. Az alaptörvénynek pedig alapvető rendelkezése és alapvető célja meggyőződésem szerint éppen ez. Keresem tehát az értékeket, keresem tehát azokat az értékeket, amelyek alapján tisztelni tudom a leendő alaptörvényt.
Külön védelem jelenik meg, és külön védelem illeti az új alaptörvény szerint a nőket, az időseket, a gyermekeket, a fogyatékkal élőket, valamint a fiatalok és a szülők munkahelyi védelme is újdonságként jelenik meg a törvénytervezetben.
(12.10)
Igen, tisztelni tudom ezeket az értékeket, merthogy saját családunkban, saját környezetünkben is tapasztaljuk azt, hogy igen, ezeknek a legrászorultabb, legelesettebb embereknek szükségük van a védelemre, és szükségük van külön védelemre.
Szembenéz az új kihívásokkal, amelyekre a 20 évvel ezelőtti, jelenleg hatályos alkotmány nem tudott választ adni, így megjelenik az emberkereskedelem tilalma, a fenntartható fejlődés követelménye, a jövő nemzedékért érzett felelősség, a szervkereskedelem és az emberi egyed másolásának tilalma - erre kereszténydemokrata szempontból külön fölhívnám a figyelmet -, valamint a termőföld és ivóvíz, valamint a biológiai és kulturális sokféleség megőrzésének állami kötelezettsége is.
A termőföld és ivóvíz tekintetében mindenki teljesen tisztában van azzal, hogy a következő évtizedeknek, a XXI. század elejének talán ez a legnagyobb kincse, és pontosan az új alaptörvény ezeket a nemzeti kincseket részesíti külön, kiemelt védelemben. Szerintem ez tisztelendő cél, és mindenképpen alkalmas arra, hogy alapját jelentse az új kihívásokra adott válaszoknak.
A felelősség kérdését is nézem, és amikor értékekről beszélek, akkor a felelősség az egyik legfontosabb érték. Azt vizsgálom, hogy megjelenik-e ebben az új alaptörvény-tervezetben - és ha igen, milyen módon - a felelősség. Azt találhatjuk a dokumentumban, hogy minden embernek, minden magyar állampolgárnak szükséges hozzájárulni a közös szükségletek fedezéséhez. Az eddigi, kizárólag a jogokat hangsúlyozó szempontrendszer helyett az állampolgárok részéről fennálló felelősség megjelenik. Igen, ez tiszteletre méltó.
A honvédelemmel foglalkozó résznél egy apró és eddig nem említett rendelkezés is megbújik. Ez pedig azt tartalmazza, hogy polgári védelmi kötelezettség írható elő abban az esetben, ha valami katasztrófa éri például hazánkat. Az elmúlt időszakban volt példa a vörösiszaptól kezdve az árvízen át az aszályig gyakorlatilag mindenre, és sokszor tapasztaltuk azt, hogy önkéntes módon magyar emberek valóban kimentek a gátakra, ha kellett, illetőleg végezték ezeket a kárelhárító munkákat, ennek azonban nem volt egyfajta kötelező erejű jogszabályi alapja.
Az alaptörvény rendelkezik arról, hogy amikor nagy bajban van az ország, akkor igenis az állam élhet azzal a lehetőséggel, hogy polgárait nyomatékkal megkéri arra, hogy segítsenek egymásnak, segítsenek az országon. Szerintem ez a felelősség tekintetében egy nagy előrelépés, és az eddigi alkotmányban nyoma sem volt ennek a gondolkodásnak.
Végül még egy szintén fontos dolog, ami a jogok és kötelezettségek egyensúlya tekintetében a kötelezettségeket is megjeleníti. A szociális ellátások mértéke és jellege tekintetében ez a mérték és ez a jelleg függhet attól, hogy az illető, aki ebben az ellátásban részesül, a közösség számára végez-e és ha igen, milyen mennyiségű és milyen minőségű tevékenységet és munkát. Magyarul: az egyén, az állampolgár kötelezettséggel tartozik hazája, a nagyobb közösség iránt, és ez a felelősség megjelenik ebben az alapdokumentumban. Igen, tisztelni tudom a leendő alaptörvényt azért is, mert a felelősség egyértelműen, több helyen megjelenik benne.
A legnagyobb problémánk, amiről már e Házban többször is beszéltünk, ez a demográfiai probléma. Mindenki egyetért abban, hogy az a folyamat, ami már évtizedek óta tart és egyre nagyobb méreteket ölt, miszerint egyre kevesebb gyermek születik és egyre nehezebb lesz például a nyugdíjrendszer fenntartása, erre valamiféle választ kell adni. Az elmúlt hónapok törvényalkotási folyamata szerintem jó irányba indult el - itt gondolok például a gyermekek elismerésére az adórendszeren belül és egyéb intézkedésekre -, de most a leendő alaptörvényben a demográfiai szempont különösen érvényesülni fog. Azt látom, hogy a törvényszöveg beterjesztői átérzik azt a felelősséget, miszerint minden problémánk gyökere az a demográfiai katasztrófa, amely gyakorlatilag évtizedek óta szép lassan, de kiteljesedett.
Ennek érdekében a dokumentum - többször hallottunk róla - védi a házasság intézményét, az előbb elmondottak alapján egy férfi, egy nő tartós kapcsolatának tekintve azt. Szerintem ez így a normális, nem kell különösebben magyarázni. Védi a család intézményét, és e tekintetben az adórendszeren belüli intézkedések tartósságát is biztosítja, tehát magyarul, kiszámíthatóvá teszi a családok életét, a gyermekvállalást, és a magzati élet, amiről szó volt, szintén megjelenik itt. Egy gondolatra én is hadd álljak meg: a magzat jelenleg polgári jogi jogügyleteknek az alanya lehet, tehát például örökölhet egy magzat.
A 91. nap után a megfogant élet után, a magzati élet után különböző családtámogatási ellátások igénybe vehetők, tehát pénzbeli ellátásra is jogosultak ezek a magzatok. Végül ez az alaptörvény a harmadik tekintetben is egyértelmű választ ad, amikor kimondja, és bekerült az alaptörvény szövegének tervezetébe, miszerint az életét is védi egészen a fogantatástól kezdve az alaptörvény. Azt gondolom, hogy ezt nem kell túlmagyarázni.
Itt a Házban van olyan képviselőtársunk, aki éppen várandós, ő pontosan tudja hogy ez mit jelent, és azt gondolom, mindenki pontosan tudja, hogy ami ebben az alaptörvény-tervezetben le van írva, az mit jelent. Azt jelenti, hogy a polgári jogi védelem mellett, illetőleg a családtámogatási ellátásokra való jogosultság mellett a fogantatástóli életének védelme is bekerül az alaptörvénybe. Azt gondolom, hogy ezt mindannyian támogathatjuk. Az ezen túli magyarázatok pedig szerintem teljesen fölöslegesek.
Amikor tehát azt vizsgálom, hogy mit tesz ez az alaptörvény a demográfiai katasztrófa lassítása és megállítása érdekében, akkor azt mondom, igen, tiszteletre méltó értékeket és tiszteletre méltó intézkedéseket tervez bevezetni a leendő alaptörvény.
A gazdaságról nem szeretnék sokan beszélni, azt már megtették az előttem szólók közül többen, de azért a fogyasztók jogainak védelme és az eladósodással szembeni védelem nem valamiféle elvont fogalom, hiszen a fogyasztók védelme valamennyi magyar ember védelmét jelenti, hiszen mindannyian fogyasztók vagyunk, vásárolunk itt-ott-amott. A mi védelmünk, a fogyasztók védelmének bekerülése az alaptörvénybe mindannyiunk védelmét jelenti.
Ugyanígy az eladósítással szembeni védelem teljesen természetes, és igazából az az érdekes, hogy az eddigi használati utasításszerű hatályos alkotmányban ez nem volt benne. Az állam azonban saját maga kötelezettségeit is megfogalmazza, és az a megfogalmazás, ami mindenki számára megfelelő lehet, miszerint az állam kötelezettsége szolgálni az embereket, ügyeiket méltányosan intézni, csodálkozom, hogy valóban ez eddig nem volt benne a hatályos alkotmányban.
Több vád ért itt minket a tekintetben, hogy nem elég előkészített alkotmányszöveget terjesztettünk az Országgyűlés elé, igazából nem volt idő erre fölkészülni. Négy felkészülési periódus volt a jelenlegi alkotmány tekintetében. Húsz éve minden kormányzat - erről már hallhattuk képviselőtársainkat - előkészített valamiféle javaslatot, hogy ez miért nem valósult meg, ez különböző okokra vezethető vissza, nem szeretnék erre kitérni. Az első periódus 20 éve folyamatosan tart.
A 2010. évi országgyűlési választás második fordulója előtt a tétet maga a jelenlegi ellenzéki és a sajnos itt nem lévő Szocialista Párt adta meg, amikor azt mondta, hogy az a tétje a második fordulónak, hogy alkotmányozó hatalmat adunk-e a Fidesz-KDNP-többség kezébe. A választók döntöttek. Ilyen hatalmat adtak a Fidesz-KDNP-többség kezébe. Ha ezt a feladatot nem hajtjuk végre, akkor a választók akaratát nem hajtjuk végre, ez pedig egy demokráciában a mi felfogásunk szerint megengedhetetlen.
A parlament és a kormány megalakulását követően szinte azonnal fölállt az alkotmány-előkészítő bizottság, amelyben akkor még minden párt részt vett, és elkezdtük azt a munkát, amely először munkacsoportokban, majd pedig bizottsági üléseken elkészített egy koncepciót, a koncepció alapján pedig elkészült az a javaslat, amely itt van az Országgyűlés asztalán. Ez volt tehát a harmadik felkészülési idő.
(12.20)
Végül zajlik jelenleg is a nemzeti konzultáció, amiben pedig minden magyar állampolgár elmondhatja a véleményét, hogy mi az, amit szeretne, ha bekerülne az alkotmányba, mi az, amit esetleg kivenne onnan, és milyen egyéb ötletei, javaslatai vannak.
Négy faktorban láthattuk tehát az alkotmány-előkészítő munkát, amely 20 éve zajlik folyamatosan; én azt gondolom, hogy az a kifogás, miszerint nem kellően előkészített az alkotmány, és egyáltalán miért van itt az alkotmány ilyen gyorsan - ahogy fogalmaznak ellenzéki képviselőtársaim - az Országgyűlés asztalán, ezek a kritikák nem elég alaposak, és akkor egészen finoman fogalmaztam.
Viszont egy személyes megjegyzést azért engedjenek meg. Jómagam az alkotmányos alapértékek munkacsoport vezetője voltam ebben az előkészítő munkában. Azok az értékek, azok az alapértékek, amelyekről az imént szóltam, és amelyek megjelennek az alkotmány, illetőleg az alaptörvény koncepciójában, az alaptörvény tervezetében, ezek ellenszavazat nélkül születtek meg, még amikor minden párt jelen volt a munkában; tehát még egyszer hangsúlyoznám, hogy amikor az ellenzéki pártok mindegyike részt vett az alapérték-munkacsoport munkájában is, akkor ellenszavazat nélkül fogadtuk el ezeket az alapértékeket. Ezért csodálkozom tehát, hogy noha az alapértékek tekintetében teljesen egyetértettünk a bizottságban, most két ellenzéki párt egyszerűen nem jelenik meg, tehát valami nem stimmel a rendszerben, hogyha az alapokban egyet tudtunk érteni, akkor a konkrét megfogalmazás tekintetében miért nem ülnek le velünk, és miért nem tudjuk ezeket a javaslatokat finomítani. Hiteltelennek tűnik az ő kritikájuk, ennek a két pártnak a kritikája e tekintetben.
Összefoglalóan tehát azt tudom mondani, hogy végigtekintettem naplószerűen az előttünk lévő alaptörvény-javaslatot, kerestem az értékeket, és megtaláltam ezeket az értékeket; megtaláltam akkor, amikor a demográfiai kérdésekre jó választ ad az alaptörvény-tervezet, megtaláltam akkor, amikor a felelősséget vizsgáltam, és mind az állam, mind pedig az állampolgár felelőssége megjelenik; megtaláltam akkor, amikor a gazdasági szabályokat néztem a tekintetben, hogy az mennyire szolgálja mindannyiunk, tehát a magyar emberek érdekét, és megtaláltam akkor, amikor a leghátrányosabb helyzetben lévők, az idősek, a fogyatékossággal élők, a gyermekek, az ifjúság és a nők védelmét kerestem.
Az előttünk lévő alaptörvény-javaslat értékeket hordoz, és ha értékeket hordoz, akkor ezt tisztelni tudom, és jó szívvel ajánlom valamennyi képviselőtársam és a nemzet figyelmébe. Ez egy tiszteletre méltó alaptörvény, kérem, támogassák önök is.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
