DR. VAS IMRE
DR. VAS IMRE
DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő két javaslat közül én a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt képviselői által benyújtott T/2627. számú alaptörvény-javaslatnak az Alkotmánybíróságra vonatkozó rendelkezéseit veszem górcső alá. Az alaptörvény-javaslat az Alkotmánybíróság fő feladatát akként határozza meg, hogy az alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Ebből következően az Alkotmánybíróság az a szerv, amely végső soron felel azért, hogy a jogalkotás mind az eljárását, mind pedig eredményét tekintve az alkotmánnyal összhangban valósuljon meg.
Szembetűnő, hogy míg az előttünk fekvő alaptörvény-javaslat hat pontban részletezi az Alkotmánybíróság hatásköreit, addig a jelenleg hatályos alkotmány nem szabályozza részletesen e testület feladatait és hatásköreit, azt az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. §-a tartalmazza.
Az alaptörvény-javaslat olyan hatásköröket állapít meg az Alkotmánybíróság számára, amelyek lehetővé teszik egyrészt az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésének megelőzését, másrészt a ténylegesen jogsérelmet okozó, alaptörvény-ellenes jogszabály által okozott jogsérelem kiküszöbölését.
(16.50)
A kezdeményezői kör meghatározásával a hatékony alkotmánybírósági működés szempontjait is érvényre juttatja. Továbbra is lehetőség lesz az előzetes normakontrollra, valamint az egyedi ügyben alkalmazandó vagy alkalmazott jogszabály felülvizsgálatára, azaz utólagos konkrét normakontrollra és alkotmányjogi panaszra. Megmarad az utólagos, absztrakt normakontroll, azaz konkrét jogsérelem nélkül jogszabály-felülvizsgálat, amelyet a kormány vagy az országgyűlési képviselők egynegyede kezdeményezhet.
Az alaptörvény-javaslat új fejezetet nyit a magyar alkotmánybíráskodás történetében azzal, hogy az alkotmányjogi panaszeljárás keretében nemcsak az ügyben alkalmazott jogszabály, hanem a bírói döntés alaptörvénybe ütközését is megállapíthatja a testület.
Sarkalatos törvénnyel az Országgyűlés az alaptörvényen kívül más feladatot és hatáskört is megállapíthat az Alkotmánybíróság számára. Az Alkotmánybíróság az alaptörvény hatálybalépését követően is 11 tagú testület lesz, tagjainak megbízatása azonban az eddigi 9 évről 12 évre nő. Az Alkotmánybíróság elnökét a jelenlegi szabályoktól eltérően - amikor is az alkotmánybírák maguk közül választanak elnököt - az alkotmánybírák közül az Országgyűlés tagjai kétharmadának szavazatával választják meg az alkotmánybíró hivatali idejének lejártáig terjedő időre. Így a testületen belüli érdekviszonyoktól függetlenné válik az Alkotmánybíróság elnökének megválasztása.
Az Alkotmánybíróság hatáskörével, eljárásaival, szervezetével, működésével kapcsolatos részletes szabályokat sarkalatos törvény tartalmazza a javaslat szerint. Ez a rendelkezés a jelenlegi szabályokhoz képest nem mutat eltérést. Összegzésként elmondható, hogy az alaptörvény-javaslat Alkotmánybíróságra vonatkozó rendelkezései előremutatóak, és megfelelnek a kor követelményeinek. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák az alaptörvény-javaslat elfogadását.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
