KUPCSOK LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Alaptörvényének, új alkotmányának előkészítése, megalkotása nemzeti ügy. Az ország első egységes, demokratikus, írott Alaptörvénye a nemzeti összefogás alapdokumentuma lesz. Az Alaptörvény első fejezete a Nemzeti hitvallás, amely rögzíti hazánk alapértékeit, összefoglalja azokat az értékeket, amelyek történelmi korokon átívelően összekötnek bennünket, a magyar nemzet tagjait.
Az alkotmányozás szükségessége nem új keletű: az 1949-es alkotmányt módosító 1989-es ideiglenes jogállami alkotmányt végleges jogállami alaptörvénnyel válthatjuk fel. Történelmi lehetőségünk van arra, hogy az új alaptörvényben a lehető legszélesebb konszenzuson alapuló politikai akarat alkotmányjogi és tudományos értelemben is a legpontosabban és legszakszerűbben jelenjen meg. Minden eddiginél szélesebb társadalmi egyeztetésen alapuló alkotmány, alaptörvény készül. Ennek a megállapításnak a súlya azért is jelentős, mert hazánk a térség egyetlen országa, amely a demokrácia kezdete óta nem alkotott új alaptörvényt.
Az új alkotmány összeköti a múltat, a jelent és a jövőt. Rögzíti, hogy Szent István a keresztény Európa részeként szilárd alapokra helyezte a magyar államot és hazát, amelyet elődeink évszázadokon keresztül vérrel és verítékkel védtek meg, munkával, szorgalommal, tehetséggel és tudással gyarapítottak.
Az elfogadandó alaptörvényben ugyanakkor meg kell jelenniük a mai világ problémáinak és az azokra adott válaszoknak is. Ez az igény azért jelentős, mert egy olyan ország legfontosabb dokumentuma készül most, amelyet az elmúlt években alaposan meggyengítettek, amelyet a világ legeladósodottabb országai közé helyeztek a felelőtlen kormányzással.
Az anyatörvénynek, minden jogszabályok legfontosabbikának védenie kell a jövő nemzedékeit, meg kell akadályozni a jövő nemzedékek forrásainak felélését.
Magyarország Alaptörvényének mindezek mellett épülnie kell az Európai Unió legmodernebb emberi jogi dokumentumára, az alapjogi chartára is.
Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Alaptörvényének előkészítése, megalkotása nemzeti vállalkozás. Ez a vállalkozás országunk rendjét a nemzet, a polgárok együttműködésére építi. Külön és kiemelten szeretném hangsúlyozni a nemzet együttműködésének fontosságát. A tőlünk jelenleg sikeresebb és eredményesebb országok fejlettségének egyik kulcsa az együttműködés minősége. Hazánk felzárkózásának és fejlesztésének szintén meghatározó tényezője a polgárok együttműködési készsége és képessége. A történelem megtanított bennünket arra, de korunk, napjaink világgazdasága is kiokít bennünket arról, hogy erőink megosztása, egymás ellen fordítása versenyhátrány. Az együttműködés a tudatosan cselekvő és felelősen gondolkodó polgárok erénye, sajátossága. A rend és az együttműködés egymást feltételező fogalmak. Az új alkotmány kifejezi, hogy csak egy összetartó, együttműködésre kész és képes Magyarországnak van esélye felzárkózni a fejlettebb országok mellé.
Alaptörvényünk meghatározó tényezőként rögzíti az értékteremtő munkát és a vállalkozás szabadságát. Magyarország gazdasága az értékteremtő munkára és a vállalkozás szabadságára alapul. A közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye. Vállalkozók és alkalmazottak egy hajóban evezünk.
Az elfogadás előtt álló alaptörvényünkkel megegyezően valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki.
Tehetség-, tudás- és teljesítményelvű társadalmat építünk, éppen ezért múlhatatlan szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra. A nemzet építésének és építkezésének nélkülözhetetlen elemei szellemi fejlődésünk és lélekbeli megerősödésünk. Szellemi fejlődésünk gyökere a magyar kultúra, lélekbeli megerősödésünk elválaszthatatlan a családi alapértékektől.
Nemzeti hitvallásunk kiemeli, hogy nem engedhetjük el az elesettek, a rászorulók kezét, segítenünk kell azon polgártársainkat, akiket rossz sorsuk, gyengébb alkalmazkodóképességük, a felelőtlen kormányzati intézkedések a szegények közé löktek. Nem azért kell segítenünk az elesetteket, a rászorulókat, mert az európai uniós direktívák mint kívánatos magatartást azt előírják, hanem azért kell gondoskodnunk a szegényekről, mert a szüleinktől és a nagyszüleinktől ezt tanultuk, erre neveltek bennünket.
Tisztelt Országgyűlés! Nemzeti hitvallásunk szerint valljuk, hogy valódi népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja a polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi. A versenyképes Magyarország elképzelhetetlen szolgáltató és szolgálatot teljesítő állam nélkül.
Az állam és a polgárok közötti legszorosabb kapcsolatot az állampolgárság testesíti meg. Sajátos jogviszony ez, amelyben mindkét felet jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.
A polgárok akár magánemberként, akár vállalkozóként fordulnak az államhoz, annak szerveihez, okkal és joggal várhatják el, hogy korrekt és minőségi kiszolgálásban részesüljenek. Egy ország állami adminisztrációjának, államigazgatásának fejletlensége a versenyképesség egyik legnagyobb akadálya, úgy is mondhatjuk, hogy a vállalkozások versenyképességének javítása elképzelhetetlen a települési, megyei és országos szintű állami és önkormányzati igazgatás fejlesztése nélkül.
Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Alaptörvényének megalkotása nemzeti ügy, nemzeti vállalkozás. Mi, a magyar nemzet tagjai, akár országgyűlési képviselőként, akár a véleményükkel bennünket megtisztelő állampolgárként részesei lehetünk ennek a roppant fontos munkának. Számomra külön öröm és megtiszteltetés, hogy részt vehetek az alaptörvényünk megalkotásában.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)