PATAY VILMOS
PATAY VILMOS
PATAY VILMOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ma végre elkezdődött az 1949. évi kommunista alkotmány lecserélésére, leváltására alkalmas új alaptörvény megvitatása, megalkotása. Felemelő, ünnepélyes érzés tölt el, és biztos vagyok benne, szinte mindannyian így éreznek azok, akik régóta várták a szovjet szálláscsinálók alkotmányának lecserélését, érvénytelenné nyilvánítását. Bizony, bizony, annyi év után, most ez a pillanat is eljött. Jó érzés ezt kimondani.
Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor először lapozgattam és ízlelgettem az új alkotmány, Magyarország új Alaptörvényének szövegtervezetét, megvallom, mindjárt a nemzeti hitvallás hatása alá kerültem én is. Lehet ezért érzelgősséggel vádolni, de, hölgyeim és uraim, nem ezt az érzést éreztem, sokkal inkább egy elégtételt, egy elégtételt az 1947-ben Felvidékről kitelepített - de miért is szépítsem -, elűzött apám, nagyszüleim nyomorúságos, fájdalmas kitaszítottságáért, egy elégtételt a Felvidéken egyedül, család nélkül ott maradt nagyapa sorsáért, egy elégtételt az évszázados szorgalmas munkával gyarapított és a Felvidéken maradt jussunk elvesztéséért, és egy elégtételt a kiskálnai temetőben ma is ott álló családi gránitobeliszkek gazdátlanul hagyásáért. Bennem ezeket az érzéseket szakította ki először a nemzeti hitvallás, és köszönet érte. Köszönet érte mindazoknak, akik az új alaptörvényünk bevezető, nemzetünk önmeghatározó nyilatkozatát, üzenetét ezzel a mai tartalmával szövegbe öntötték.
Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A következő percekben szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy a tervezett alaptörvény alkalmasabbá váljék az alapvetés kiegészítésével azon gazdasági és társadalmi erőfeszítések megalapozásához, amelyeket a 2010. évi kormányprogram fogalmazott meg céljául, valamint megfelelő iránymutatást adjon a szilárd és hosszú távon fenntartható törvényi háttér kialakításához.
Sokak számára ma már kevésbé ismert, hogy az 1945 előtti Magyarország gazdasági és társadalmi életének milyen meghatározó része volt mind a trianoni trauma itthoni és határon túli feldolgozásában, mind a gazdaság felemelkedésében a Hangya-típusú szövetkezeti rendszer. Ez az önkéntes szövetkezés - mint közösségépítő, alkotmányos alapérték - a társadalmi és gazdasági együttműködésen, a demokratikus önkormányzatiságon, a személyes közreműködésen és a tőkeérdekeltség korlátozottságán alapuló egyedüli forma, ezáltal ma is kulcsa lehet társadalmi és gazdasági felemelkedésünknek, a Kárpát-medencei régióban élő magyarság egyesítésének. A szövetkezeteknek a társadalmi közhasznukkal arányos elismerése európai értéket képviselve keresztényszociális elveken alapszik.
(16.40)
Figyelemmel az általános társadalmi értékek alaptörvényi kinyilvánításának fontosságára, engedjék meg, hogy megfontolásra javasoljam, hogy az L. cikk (1) bekezdése a következőképpen egészüljön ki: “Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és az egyéni, valamint közösségi vállalkozás szabadságán alapszik. Társadalmi közhaszna alapján az egyének önkéntes szövetkezeti együttműködése különös értéket képvisel.”
Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott T/2627. számú törvényjavaslatot én magam is általános vitára alkalmasnak és támogatandónak tartom.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
