BANA TIBOR
BANA TIBOR
BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy pozitív mozzanattal szeretném kezdeni az alaptörvény tervezetéről szóló hozzászólásomat. “Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.”- olvashatjuk a Nemzeti hitvallás címet viselő bevezető részben.
(11.20)
Ezt mi, jobbikosok, mindannyian nagy örömmel és bizakodással olvastuk, ugyanakkor abban is reménykedünk, hogy a közeljövőben megteremtődik annak a lehetősége, megteremtik törvényi szinten annak a lehetőségét, hogy végre-valahára valóban megtörténjen a kommunista bűnösök elszámoltatása, felelősségre vonása.
E rövid, némileg pozitív felütést követően rátérnék az alaptörvény tervezetével kapcsolatos kritikai észrevételeim ismertetésére. Az egyik legerőteljesebb kritikám az alaptörvény tervezetével kapcsolatban, s kritikánk nekünk, jobbikosoknak, mindnyájunknak a népszavazás lehetőségének szűkítése. Ezzel kapcsolatban Novák Előd frakciótársammal módosító indítványt is fogunk majd benyújtani.
Két dolgot szeretnék kiemelni. Az egyik, ez szerepel az alaptörvény tervezetében: nem lehet országos népszavazást tartani az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról. Ez és egyébként emellett még egyéb korlátozások is számunkra egyértelműen elfogadhatatlan mértékűek, mivel a képviseleti demokráciában a választási eljárással kapcsolatos jogi szabályozás alakításába a választópolgároknak is kell hogy legyen beleszólásuk.
Ráadásul, kedves kormánypárti képviselőtársaim, kedves Fidesz-KDNP-többség, ez, a népszavazás lehetőségének a szűkítése az önök részéről mindenképpen hiteltelen. A mi álláspontunk, a Jobbik álláspontja az, hogy magáról az egész alaptörvényről is népszavazást kellene tartani, ezt egy népszavazáson kellene megerősíttetniük.
Miért mondom azt, hogy ez hiteltelen az önök részéről? Talán egy idézettel tudom a legjobban megvilágítani ezt: “Az elmúlt 18 évben a választópolgárokat sikerült egyszerű szavazógéppé átalakítania a politikának. Az embereket senki sem hallgatja meg, nem szólhatnak bele ügyeik alakításába. Sokan úgy hiszik, csak arra van jogosultságuk, hogy négyévente az urnák elé járuljanak.” 2008. március 1-jén hangzottak el ezek a mondatok, néhány nappal a szociális népszavazást megelőzően, Orbán Viktor miniszterelnök úr szájából.
Ezért gondolom azt, hogy mindenképpen hiteltelen ez, és a mi álláspontunk az, hogy igenis lehetőséget kell arra adni a magyar emberek, a választópolgárok számára, hogy két választás között is elmondják a véleményüket az őket érintő ügyekről. A kérdőív, amelyet önök kiküldtek a választópolgároknak, véleményünk szerint egyértelműen szemfényvesztésnek tekinthető.
Tisztelt kormánypárti Többség! Tisztelt Fidesz-KDNP Többség! Nem erre kaptak önök felhatalmazást az emberektől, nem arra kaptak felhatalmazást, hogy az emberek véleményét figyelmen kívül hagyva alkotmányozzanak.
A következő téma, amit érinteni szeretnék felszólalásomban, a politikusbűnözés visszaszorításának kérdése. A mentelmi jog eltörlését, a politikai álláshalmozás tiltását, valamint az országgyűlési képviselők visszahívhatósága megteremtésének fontosságát mi már az országgyűlési választási kampány során határozottan felvállaltuk, ezek a pontok szerepeltek a mi programunkban is.
Én ezek közül elsősorban a visszahívhatóságról szeretnék részletesen beszélni, a mentelmi jog ügyéről, valamint az álláshalmozás kérdéséről majd Novák Előd frakciótársam fogja megosztani önökkel az álláspontunkat, véleményünket, de röviden ezekre is ki szeretnék térni. A mentelmi joggal kapcsolatos legfontosabb kritikánk az, hogy ez elsősorban visszaélésekre ad lehetőséget, ezért kellene ezt eltörölni; az álláshalmozással kapcsolatban pedig szeretném leszögezni és aláhúzni azt, hogy mi, a Jobbik az elharapódzott politikusi álláshalmozás elleni tényleges fellépés pártján állunk.
Ezt azért hangsúlyozom, mert az elmúlt napokban még a Fidesz részéről is hangzottak el olyan kijelentések, hogy a következő ciklustól, 2014-től önök is úgy gondolják, hogy el lehet gondolkodni azon, hogy az országgyűlési képviselő ne lehessen mellette polgármester. A mi álláspontunk azonban ebben a kérdésben sokkal határozottabb. Mi azt mondjuk, hogy az országgyűlési képviselő nemcsak főpolgármester vagy polgármester, de alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke vagy tagja, helyi önkormányzati képviselő vagy éppen kisebbségi önkormányzati képviselő se lehessen.
Most engedjék meg, hogy a visszahívhatóság kérdését egy kicsit hosszabban taglaljam. Amint azt néhány héttel ezelőtt a határozati javaslatról szóló részletes vita során is kifejtettem, az országgyűlési képviselők választópolgárok általi visszahívhatóságára egy nagyon erőteljes és komoly társadalmi igény jelentkezik. Ennek a pontos formáját természetesen sarkalatos törvényben kellene rögzíteni, és ahogy ezt néhány hete is elmondtam, ezt mindenképpen komoly érdemi parlamenti és társadalmi vitának kell megelőznie. Hangsúlyozom, hogy mindenképpen alaposan kidolgozott, szigorú szabályokhoz kellene ezt kötni és pontosan meghatározott indokok alapján lehetne megteremteni az országgyűlési képviselők visszahívhatóságának lehetőségét.
Miért mondjuk azt mi, hogy ezt mindenképpen rögzíteni kellene az alaptörvény szintjén? Az egyik indokunk az, hogy az országgyűlési képviselők felelősséggel tartoznak a választópolgároknak. Nem szabad megengedni azt, hogy egy országgyűlési képviselő a négy év során szinte bármit elkövethessen, bármilyen módon végezhesse a munkáját, működhessen anélkül, hogy ennek valódi érdemi következménye lenne. A másik érv pedig, hogy mi úgy gondoljuk, hogy a visszahívhatóság megteremtése a népszuverenitás valóságos érvényesülését jelentené. Ez lenne a valódi képviselet, és ebben az esetben is az az álláspontunk, hogy igenis meg kell adni a lehetőséget arra a magyar embereknek, a választópolgároknak, hogy a ciklus közben is - adott esetben különleges helyzetekben - elmondhassák a véleményüket például a saját egyéni országgyűlési képviselőjükkel kapcsolatban.
Egyébként ebben a kérdésben Cservák Csaba alkotmányjogász írt egy tanulmányt, ő Schmitt Pál egyik tanácsadója. Ebben a tanulmányban szerepel az általam néhány hete is elmondott relatíve szabad mandátum elve, és itt a relatíve szón van a hangsúly. Mit is jelent a relatíve szabad mandátum? Azt jelenti, hogy a képviselő úgyszólván mindenben saját belátása szerint dönthet, de a választási ígéretei kötik, azokhoz feltétlenül tartania kell magát.
Hogy lehetne a gyakorlatban megteremteni a visszahívhatóságot? Mik erre a mi javaslataink, felvetéseink? Az egyéni képviselők esetében ezt könnyebben meg tudnánk tenni, hiszen itt kézenfekvő a népszavazás vagy a kvázi népszavazásnak tekinthető aláírásgyűjtés lehetősége. Egy népszavazás esetében mindenképpen fontosnak tartom azt elmondani, hogy természetesen szigorú szabályokat kell majd itt rögzíteni, de úgy gondolom, hogy egy kellő mértékű vitában ezzel kapcsolatban majd megoszthatjuk egymással a véleményünket. Szigorú szabályok, vagyis 50 százalékos érvényességi és eredményességi megkötés lehetne az, ami itt szóba jön, vagy ha az aláírásgyűjtést választanánk, az aláírásgyűjtés esetében pedig természetesen kellő számú, megfelelő súlyú aláírásra lenne szükség, és mindenképpen korlátozni kellene az aláírás-gyűjtési időt is.
A listás országgyűlési képviselők esetében valóban nehezebb ennek kivitelezése, de itt is felmerülhetnek javaslatok, mint például az, hogy a párt legyen az, aki egy meghatározott szervnél kezdeményezheti ezt a visszahívást vagy a frakcióból történő kizárást, amely frakcióból történő kizárás magával vonná a mandátumtól való megfosztást. Természetesen itt is szigorú szabályokhoz kellene tartanunk magunkat, vagyis csak abban az esetben kellene lemondania mandátumáról az országgyűlési képviselőnek, ha ténylegesen bebizonyosodik a megfelelő eljárás lefolytatását követően, hogy eltávolodott annak a pártnak a programjától, amelynek színeiben bekerült a nemzet templomába, az Országgyűlésbe.
Végezetül még egy érvet hadd mondjak el ebben a kérdésben! A mi álláspontunk, a Jobbik álláspontja az, hogy a visszahívhatóság megteremtése mindenképpen a demokrácia szélesítésének irányába hatna, ezért kell erre lehetőséget tenni, és a mi álláspontunk az, hogy egyébként erre önkormányzati szinten is meg kellene teremteni a lehetőséget, ez pedig hozzájárulhatna ahhoz, hogy ki tudjuk küszöbölni, meg tudjuk oldani az olyan patthelyzeteket, mint amilyen előállt például Esztergom városának esetében.
Tisztelt Országgyűlés! Még egy témát szeretnék röviden, néhány percben érinteni, ez pedig a kormánnyal szembeni bizalmatlanság kérdése. Sajnálatosan tapasztaltuk azt, hogy jelentős visszalépés történt a határozati javaslathoz képest, vagyis fennmaradna az alaptörvény tervezete szerint ebben az esetben a jelenlegi helyzet. Az elfogadott határozati javaslatban még az egyszerű bizalmatlanság szerepelt, ám most az alaptörvény tervezetében ismételten a konstruktív bizalmatlanság intézményével találkozhatunk.
Ez nagyon furcsa volt számunkra, jobbikosok számára, és azt kell hogy mondjam, hogy sajnos ez jelzi az elmúlt hetekben lefolytatott viták komolyságát. A mi álláspontunk határozott és egyértelmű ezzel kapcsolatban. Azt mondjuk, hogy valóban az országgyűlési képviselők egyötödének lehetne kezdeményezni a bizalmatlanságot, de mi az egyszerű bizalmatlanság pártján vagyunk, vagyis azt javasoljuk, hogy a miniszterelnöki tisztségre javasolt személy megjelölése nélkül lehessen véghezvinni a bizalmatlansági indítványt. Ebben az esetben, ha ez sikeres lenne, akkor a köztársasági elnök tehetne javaslatot az új miniszterelnök személyére.
Úgy gondolom, el kellene hogy gondolkozzanak ezen. Kérem önöket, hogy fontolják meg ezeket az érveket, mivel a jelenlegi helyzet fenntartása ebben az esetben mindenképpen a végrehajtó hatalom parlamenti ellenőrzésének csorbítását jelenti.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Arra kérem önöket, hogy fontolják meg az általam elmondott javaslatokat, gondolják át az általam elmondott érveket, és gondolják át a frakciónk egyéb konstruktív és előrevivő javaslatait is.
(11.30)
És azt kérem önöktől, hogy ne féljenek az alaptörvény népszavazásra bocsátásától, hallgassák meg a magyar embereket, kérjék ki a választópolgárok véleményét.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
