DR. FAZEKAS SÁNDOR
DR. FAZEKAS SÁNDOR
DR. FAZEKAS SÁNDOR vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Magyarország tavaly áprilisban újjászületett, és most arra vár, hogy az új alkotmánnyal szilárd alapot adjunk az ország felemelkedéséhez. “Alaptörvényünk jogrendünk alapja: szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk” - fogalmaz a nemzeti hitvallás.
Azt szeretnénk, hogy ennek az életformának az egyik legfontosabb ismérve a kivívott és féltve őrzött szabadság legyen. Ehhez pedig meg kell őriznünk a természeti erőforrásaink feletti önrendelkezést. (Rozgonyi Ernő közbeszól.) A XX. század végére veszélybe kerültek az ember alapvető létfeltételei: az édesvíz, az egészséges és elegendő táplálék, a nyersanyagok és az elviselhető klíma. Az elkövetkező évtizedek világpolitikai mozgásait, gazdasági, társadalmi, népesedési fejlődését várhatóan éppen a természeti erőforrások, az ivóvíz, az energia, a termőtalaj, az élelmiszer szűkössége befolyásolja majd leginkább.
Kevés nemzet van a világon, amelyik hozzánk hasonló, páratlan természeti kincsekkel és éghajlattal rendelkezik. Mivel a jelen és a jövő nemzedékeinek sorsa szorosan összefügg a természeti erőforrások és rendszerek védelmével, ezért az új alkotmányban ott kell lennie a föld, a víz, a levegő, az élővilág, a génkészletek, a táji értékek és gazdálkodási formák megőrzésének és fenntartható használatának.
Nemzeti hitvallásunkban vállaljuk, hogy örökségünket, a magyar kultúrát, egyedülálló nyelvünket, a Kárpát-medence ember alkotta és természet adta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos felhasználásával védelmezzük az utánunk jövők életfeltételeit. Az ember alkotta értékek egyik legfontosabbja a településeink - falvak, városok, tanyák - sokasága, amelyek ki tudja, már hányadik falurombolási kampányon vannak túl. Ez egy terhes örökség az elmúlt 8 évből. Itt az ideje, hogy településhálózatunk, a magyarságnak ezek a hagyományos falvai, városai alkotmányos védelmet kapjanak.
Tisztelt Országgyűlés! Az új alaptörvény “Szabadság és felelősség” fejezete rögzíti, hogy mindenkinek joga van testi és lelki egészségének megőrzéséhez. Ez az alapgondolat szorosan kötődik az alapvetésben megfogalmazottakhoz, miszerint Magyarország védi és fenntartja az egészséges környezetet. A természeti erőforrások, különösen a termőföld, a felszín és a felszín alatti vizek, valamint a biológiai sokféleség és a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.
“A nemzeti vagyon” című fejezet sarkalatos törvényei bontják ki, hogy miként lehet jó gazda módjára hasznosítani közös értékeinket. Az új alaptörvény a köz érdekeit szolgálja, nem pedig egy szűk réteg meggazdagodását. A magyar állam és az önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének, és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit - és ez nagyon fontos - sarkalatos törvény határozza meg a jövőben. Ez azért is kiemelendő, mert a nemzeti vagyon, s legfőképp a természeti értékek, a földvagyon megőrzése a jövő szempontjából is elsőrendű nemzeti érdek.
Az elmúlt MSZP-s kormányzás egyik fő jellemzője pont a nemzeti vagyon elherdálása, az ország végzetes eladósítása, a vidék tönkretétele volt. Ezek után nem is csodálkozom azon, hogy az MSZP, amely évek óta rombolta vasútmegszüntetésekkel, iskola- és óvodabezárásokkal, egész mezőgazdasági ágazatok tönkretételével a magyar vidéket, most nincs itt, nem vesz részt az alkotmányozásban. Az új alaptörvény ugyanis az építkezésről és a folyamatosságról szól, ehhez nekik nem sok közük van. Az építkezés az alapok lerakását jelenti, azt, hogy helyükre kerülnek végre a közös dolgaink.
Mindez, ez a jelen idő, amelynek részesei vagyunk, egyedülálló történelmi esély a magyarság számára. A Nagykunság, szűkebb pátriám, Karcag is bővelkedik az újrakezdésekben, az építkezésben. A török pusztítás utáni visszatelepülés, a redemptio újrakezdése mind erről szól: a vidéki emberek ragaszkodásáról, munkaszeretetéről, a hazaszeretetről; arról is, hogy nem engednek a 48-ból. Arról, hogy kurucok maradnak akkor is, amikor már úgy tűnik, hogy minden remény elveszett. Mindig újrakezdik, újrakezdték legutóbb tavaly áprilisban is.
Most, amikor az új alkotmány születik, fontos, hogy lássuk ennek a folytonosságnak a jelentőségét. Az 1100 éves történelmi lét, a 800 éves történeti alkotmány összefüggései nyernek megerősítést a jelenben, megalapozva azt, hogy újra erős, felemelkedő nemzet lehessünk.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
