DR. HENDE CSABA
DR. HENDE CSABA
DR. HENDE CSABA honvédelmi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Alaptörvényünk a jogrendünk alapja, szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között.
Amikor az alaptörvény megalkotása során a honvédelemről ejtünk szót, mindenképpen figyelnünk kell a nemzeti hitvallás e gondolatára. Az a képesség, hogy meg tudja védelmezni magát a külső ellenségtől, hozzátartozik minden nemzet életéhez, és egyben tartós fennmaradásának is feltétele. Közös jogaink, közös szabadságunk, javaink és életünk, családunk és szeretteink megvédésére közösen lépünk fel, ezért, ha szükséges, a közérdeknek alárendeljük jogainkat, összeadjuk javainkat, odaadjuk munkánkat és ha kell, az életünket. Így volt ez a magyar nemzet történelmének elmúlt századai alatt, és így lesz mindaddig, amíg nemzetünk fennáll. Nemzetünk pedig addig áll fenn, amíg tudjuk és érezzük, hogy összetartozunk, összetartozunk a jogokban és a kötelességekben. Amíg érvényes a szerződésünk, az írott és íratlan szerződésünk a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között, csak addig létezhetünk nemzetként itt, a Kárpát-medencében.
A nemzet, az ország, a polgárok összessége, illetve a joguralom és a törvényesség jelképét, a Szent Koronát ennek jeleként őrizték mindig katonák. Ezt fejezzük ki azzal is, hogy az új alaptörvény elfogadásának napjától, amikor majd lezárjuk az idegen megszállás és a totális diktatúrák korának, illetve az azt követő ideiglenes alkotmány korszakának idejét, újra magyar honvédek őrzik majd a magyar Szent Koronát.
Tisztelt Országgyűlés! Büszkék vagyunk országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre - áll az előttünk fekvő alaptörvény-tervezet nemzeti hitvallásában. Rájuk emlékezni elsősorban önmagunkkal szembeni kötelességünk. A nemzeti kegyelet méltó kifejezésére hoztuk létre a Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Hadisírgondozó Hivatalát. A hősök emlékezete, nyughelyeinek felderítése, méltó állapotban tartása kiemelt fontosságú ügy, a nemzet megmaradásának egyik kulcsfontosságú kérdése. A hősök érdemeit ezért is rögzíti most, ellentétben a korábbi alkotmánnyal, az alaptörvény. Jelentem, hogy még az idén törvényt alkotunk a hősök sírhelyeinek méltó megóvásáról.
Tisztelt Országgyűlés! A haza fegyveres védelmének kötelessége egy évezreden keresztül magától értetődött. Mint az államélet oly sok területén, 1944. március 19-e itt is új korszakot nyitott. A magyar szabadság elvesztésével a Magyar Honvédség is idegen érdekek kiszolgáltatottjává vált. Igazi célját, a nemzet törvényes szolgálatát, a jog uralmának védelmét a külső ellenség ellen, egyszóval mindazt, amit a Szent Korona jelenített meg, megszüntették. Amint meglazult az állam és a nemzet kölcsönösségének viszonya, a benne való bizalom, úgy kezdődött meg a nemzet elidegenedése is katonáitól.
Ne feledjük ugyanakkor, hogy ebben a fél évszázadban is voltak a nemzet érdekeit szolgáló bátor, hivatásukhoz mindvégig hű honvédek és honvédtisztek, főtisztek és tábornokok. Ezért is köszönhettek ránk 1956 októberének csodálatos napjai, ezért mehetett végbe a békés átmenet és a hatalmas munka 1990 és 1994 között, amelynek során a Varsói Szerződést támadó hadseregéből a nemzeti szuverenitásért a siker reményében küzdeni képes Magyar Honvédség jött létre.
A rendszerváltoztatás legnagyobb adóssága, hogy a honvédelem nem lett valóban újra az egész nemzet ügye. Mindannyian ismerjük azt a rombolást, amely a létező szocialisták kormányzatai alatt történt. Maffiaszervezetek csapolták meg a honvédségre szánt forrásokat, fegyvernemi kultúrákat ítéltek halálra, a Magyar Honvédségnek a haza védelmére való képességét súlyosan meggyengítették. Ezek egyenként is súlyos bűnök, a hazaárulás minősített esetei. A politikai ítéletet a nemzet már tavaly kimondta.
(12.30)
Tisztelt Országgyűlés! “A főseregen kívül van tartalék erejük is.” - írta Bölcs Leó bizánci császár Krisztus után 900 körül Taktika című művében a csatába bocsátkozó magyarokról. Van tartalék erejük - a magyarság egyik első említésekor már feltűnik a hozzáértő szemlélőnek. Nos, a kormányváltáskor azonban nem volt tartalékos rendszerünk, amely a békeidejű hadkötelezettség 2004-es eltörlése után érdemben pótolhatta volna az ország védelméből kiesett erőket. Miért nem? Megígérték, de egyszerűen nem szervezték meg. Az árvízi szükséghelyzet tavaly nyáron 18 tartalékossal találta meg Magyarországot.
Ezt a helyzetet, tisztelt Ház, mindenképpen orvosolnunk kellett. Az önkéntes honvédelmi tartalékos rendszer jelentőségében és nagyságrendjében a honvédelem 1990 utáni történetének legnagyobb haderő-fejlesztési vállalkozása. Célja, hogy a katonai képességnövekedéssel hozzájáruljon hazánk integrált védelmi rendszerének szükséges és fenntartható működtetéséhez békében éppúgy, mint minősített időszakban. A költségvetésünk minden baja és nyomorúsága ellenére tíz hónap után 2 ezer önkéntes tartalékos katonánk teljesít immár szolgálatot. Ez az út kezdete, az építkezés terveink szerint és reményeink szerint tovább folytatódik. Fontos mindazonáltal, hogy új alaptörvényünk mintegy kőbe vési az önkéntes honvédelmi tartalékerő fenntartásának kötelezettségét.
Tisztelt Országgyűlés! Az ostromállapot szomorú kényszerűség, Isten mentse meg a hazát, hogy rá szükség legyen, de az ostromállapotnál még súlyosabb állapot az, ha nincs törvény, amely azt szabályozza, és ha ostromállapoti törvény helyett önkény lép sorompóba. Deák Ferenc bölcs szavait követjük mi is, amikor a rendszerváltoztatás óta folyamatosan fejlődő minősített időszaki jogrendünk megújított alkotmányos alapjait Magyarország alaptörvényében rögzítjük. Az alaptörvény terjedelmi korlátai ellenére sem mellőzhetjük a különleges jogrend megjelenítését. Az alaptörvény maga határozza meg azokat az eltéréseket, ameddig és amennyiben a hatalommegosztás elveitől el lehet térni, illetve ameddig a polgároktól is többletkötelezettségeket lehet elvárni részint a felelősségi elv, részint a nevesített honvédelmi részkötelezettségek alapján.
Tisztelt Országgyűlés! Felelős honvédelmi miniszterként egy felelősséggel átgondolt és szövegezett alaptörvény támogatására hívom fel és kérem mindannyiunkat. Határozott meggyőződésem, hogy az új rendelkezések a jelenlegi szabályoknál lényegesen hathatósabban tudják majd szolgálni a nemzetet a súlyos, esetleg halálos veszélyt is hordozó helyzetekben.
Isten, áldd meg a magyart! (Taps.)
