DR. PUSKÁS TIVADAR
DR. PUSKÁS TIVADAR
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Ház! Felemelő érzés olyan vitában részt venni, amely Magyarország jövőjét meghatározza. Felemelő érzés olyan tervezetről beszélni, amely úgy kezdődik, hogy Isten, áldd meg a magyart, és úgy végződik, hogy legyen béke, szabadság és egyetértés. Felemelő érzés olyan tervezetről beszélni, amelyben az szerepel, hogy büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, hazánkat a keresztény Európa népévé tette. Büszkék vagyunk országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Felemelő érzés olyat olvasni, hogy valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság; valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki; valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család, a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit, a szeretet.
Sajnálom, hogy vannak e Házban olyan képviselőtársaink, akik e vitában nem vesznek részt. Külön köszönöm azt, hogy vannak más politikai családhoz tartozóak, olyanok, akik ebben részt vesznek, olyanok, akik javaslataikkal a jövő Magyarországát segítik. S megkülönböztetett köszönettel tartozunk azoknak, illetve annak a képviselőtársunknak, aki összeállított egy alkotmánytervezetet, amelynek jó néhány eleme megfontolandó, és demonstrálja azt, hogy Magyarország jogállam, Magyarországon mindenkinek helye van.
Az alkotmány, az alaptörvény tágabb értelemben valamely állam közjogi szabályainak rendszere, szűkebb értelemben az ezt rögzítő jogszabályok gyűjteménye. Az alkotmány szabályozásának tárgya általában az állam szervezete és működése, valamint az állam és polgárainak viszonya.
Az alkotmány fogalma az újkorban keletkezett, az abszolutizmussal szemben álló polgári eszmék ideológiai eszköztárának elemeként, az emberi jogok, az emberi méltóság fogalmát a középpontba helyezve.
(14.00)
Később az alkotmány fogalmát a korábbi történelmi korok leírt szabályaira is értették, így aztán alkotmánynak nevezik, mondjuk, az angol Magna Chartát, vagy mondjuk azt, hogy a magyar Aranybullát is.
Jelenleg a legtöbb ország kartális alkotmánnyal, írott alkotmánnyal rendelkezik. Az első írott alkotmányt az Amerikai Egyesült Államokban fogalmazták meg 1787-ben. Ezt a rövid ideig érvényes lengyel alkotmány követte 1791-ben, valamint a francia alkotmány is ebben az évben jelent meg, ekkor fogadták el. Azt tudni kell még, hogy az 1791-es lengyel alkotmány a XIX. század elején magyar fordításban is megjelent.
Magyarország jelenleg hatályos alkotmánya az 1949. évi XX. törvény, amely a rendszerváltozás során a köztársaság demokratikus államrendjéhez igazítva átalakítódott. A jelenleg is hatályos alkotmány preambulumában is az szerepel, hogy átmeneti, az szerepel, hogy a politikai átmenet lezárulásáig tart. Itt van tehát az idő arra, hogy megalkossuk az új alkotmányt.
Minden közép-európai ország új alkotmányt fogadott el a kommunista diktatúrák bukása után a kilencvenes évek elején, csupán Magyarország az egyetlen, ahol még mindig az 1949-ből származó alaptörvény van. 1989. október 23-a óta az Országgyűlés 34 alkalommal módosította a jelenleg hatályos alkotmányt, amely nem rugalmas, nem követi a XXI. század kihívásait, jogtechnikailag nehézkes.
A magyar választók akaratából és felhatalmazásával elérkezett az idő, hogy az Országgyűlés törlessze adósságát a nemzet felé, és megalkossa Magyarország új alaptörvényét. Korábban minden párt programjában szerepelt az új alkotmány megalkotásának terve, de reális és legitim politikai és jogi felhatalmazása ennek az országgyűlési többségnek van először az utóbbi időben.
Annak, hogy az állampolgárok az alkotmányozás ügyét fontosnak tartják, magukénak érzik, ennek bizonyítéka az, hogy közel egymillióan visszaküldték a közvélemény-kutatási kérdőívet.
Beszéljünk a szabályozásról! Mondottam, hogy felemelkedvén magasztosan úgy kezdődik: “Isten, áldd meg a magyart!” Egy magyar alaptörvény kezdetéhez ez méltó és jövőt meghatározó. Először jelenik meg alaptörvényi szinten az állampolgárság keletkezése, a magyar nyelv védelme, a nemzeti és állami ünnepeink, a gyermekvállalás támogatása, az értékteremtő munkán alapuló gazdaság deklarációja, a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható gazdálkodás, valamint az egészséges környezet fenntartásának, megőrzésének az elve. Alaptörvényi szinten fogalmazódik meg a szülők gondoskodási kötelezettsége a kiskorú gyerekekről, valamint a nagykorú gyerekek ugyanilyen kötelezettsége rászoruló szüleivel szemben. Megjelenik továbbá a munkavégzésre vonatkozó kötelezettség is.
A javaslat szerint az alaptörvény mondja ki az egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásának kötelezettségét, azzal, hogy természetesen az öngondoskodás mindenkinek jogában áll.
Az alaptörvény a helyi közügyek intézése és a közhatalom gyakorlása érdekében működő intézményként határozza meg az önkormányzatokat. Az önkormányzatok választásának idejét öt esztendőben állapítja meg.
Különösen fontos a kereszténydemokrata értékeknek a megjelenése. Itt a magzati élet védelme és a házasság definíciója és deklarációja az, amely számunkra különösen fontos és lényeges passzusa ennek az alkotmánynak.
Magyarország államformájáról is beszél, az ország nevéről. Azt mondja, hogy az ország neve a későbbiekben Magyarország. Magyarországnak hívjuk hagyományosan, az emberek is így használják. Nincs oka annak, hogy a kissé erőltetett Magyar Köztársaság elnevezést tartsuk fenn, amikor arról van szó, hogy a magyar állam valamilyen jogot biztosít vagy kötelezettséget elvár. Nem akarják a pénzeket és az okmányokat azonnal lecserélni, körülbelül tíz év alatt ezek teljesen lecserélődnek, ezért különösebb kiadást ez az intézkedés nem gerjeszt.
Tisztelt Ház! Az alaptörvény érdemi normaszövegét keretbe zárja az előbb említett, többször említett első mondat, valamint az utolsó. Az utolsó mondat, amely 1848 szellemét idézi, a 12 pont második mondata: “Legyen béke, szabadság és egyetértés”. Adja Isten, hogy így legyen!
Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
