DÚRÓ DÓRA
DÚRÓ DÓRA
DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Pokol Béla, a Barikád hetilap egy korábbi számában megjelent interjújában arról beszélt, hogy az új alaptörvénynek szerethetőnek kell lennie. A jelenleg hatályos alkotmányunk ugyanis nem az, hiszen nincsen közel az emberekhez, azt nem érzik magukénak. És túl az alkotmányjogi és jogtörténeti alapvetéseken, nyilvánvalóan ez a legfontosabb küldetése egy alaptörvénynek.
Nem szeretnék most beszélni a történeti jogfolytonosság helyreállításáról, ezt Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársam megtette, bár természeténél fogva az lenne hivatott ezt a feladatot beteljesíteni, a szerethető alkotmány küldetését beteljesíteni. Azonban már világosan látszik, hogy ennek megvalósulására tovább kell várnia a magyar nemzetnek. Leszögezem ugyanakkor azt is, hogy nem teszünk le arról, hogy a Szent Korona-tan ismét a magyar alkotmányosság alapjává lépjen, a Jobbik továbbra is ezt a nézetet vallja.
A jelenleg helyesen feltett politikai kérdés azonban az, hogy a Fidesz alaptörvénye képes lesz-e betölteni a szerethető alkotmány szerepét. Meggyőződésem, hogy sajnos nem, és a felszólalásomban ezt szeretném indokolni. Egyrészt szocialista elődjéhez hasonlóan ez is tartalmaz olyan vállalásokat, amelyeket komolytalannak kell tekintenünk, olyan rendelkezéseket, amelyeknek semmilyen jogkövetkezményei nincsenek, az állam ugyanis nem vállal kötelezettséget ezek tekintetében. Olyan vállalásokról van szó, amelyeket senkin nem lehet majd számon kérni, és ez az emberek súlyos megtévesztését jelenti.
Ilyen deklarációnak nevezhetjük, hogy a szülők megválaszthatják a gyermekük számára adandó nevelést. Megjegyzem, ez a jelenlegi alkotmányunkban is benne van, és ez valóban fontos és kívánatos lenne, de semmilyen állami kötelezettségvállalás nem társul e mellé a deklaráció mellé. Kin kérheti számon majd egy szülő például azt, hogy az iskolában nem hazafias nevelés folyik? Kin kérheti számon a szülő, ha az oktatásban a liberális szemlélet uralkodik, de ő nemzeti jellegű oktatást szeretne választani a gyermekének? Ki a felelős a marxista történelemtanításért, az őstörténetünk meghamisításáért? Kin kérhetjük számon azt, hogy a magyar oktatás világszínvonalúból Európa sereghajtói közé került?
(10.10)
Ki biztosítja a kistelepülési szülőknek azt, hogy a gyermekük színvonalas oktatásban részesüljön saját településén? A feltett kérdések mindegyikére ugyanaz a válasz: senki. Nem hoz tehát szemléletváltást ez a fideszes alaptörvény ezen a téren sem. De ugyanígy hallhattuk az előterjesztői expozéban Kövér László elnök úrtól, hogy az alapjogi fejezet illeszkedik az Európai Unió hasonló témájú dokumentumaihoz. Sajnálom, hogy erről kellett beszélni és ezt kellett kiemelni egy előterjesztői expozéban, és nem pedig azt, hogy milyen változásokat, milyen szemléletváltásokat fog hozni a Fidesz alaptörvénye például az alapjogok tekintetében.
Az alapjogi fejezet ugyanis megtalálható volt, sok tekintetben szóról szóra egyezően a jelenlegi alkotmányban is, azonban mégis azt láttuk, hogy 2002 és 2010 között a hatalom sorozatos jogsértéseket folytatott ártatlan magyar állampolgárokkal szemben. A szemléletváltásról egyáltalán nem beszélt sem az előterjesztői expozéban Kövér elnök úr, sem pedig önök a felszólalásaikban, pedig amire igazán szükség lenne, az nem az Európai Unióhoz igazodás, hanem az, hogy szemléletváltás történjen ezen a területen, és garantálják a magyar emberek számára, hogy a hatalom nem fog ilyen jogsértéseket elkövetni. Azonban a hatalommal szembeni szigorúbb fellépésről szó sincs, ahogy például szó sincs például az elszámoltatásról sem.
Vannak olyan ügyek is, amelyek kapcsán egyszerűen semmilyen vállalásokat nem tesznek. Azt gondoltuk, hogy most már majd színt kell vallaniuk olyan alapvető kérdésekben, mint például a szavazati jog kérdése. Politológusként szívügyem egy igazságos választási rendszer kialakítása, azonban a Fidesz alaptörvényéből még az sem derül ki, hogy a három év múlva esedékes választásokon egyáltalán kik lesznek azok, akik jogosultak arra, hogy részt vegyenek ezen a választáson. Nem derül ki a beterjesztett javaslatból, hogy fog-e plusz szavazati jog járni a gyerekek után. Nem derül ki, hogy a választópolgárok közösségébe is befogadják-e a határon túli magyarokat, vagy ők másodrendű állampolgárok lesznek. Nem derül ki, hogy mekkora lesz a következő Országgyűlés létszáma, ugyanis a 200 főre csökkentés eltűnt a fideszes alaptörvényből, és az sem derül ki, hogy milyen választási rendszer alapján fogja a magyar nemzet a következő Országgyűlést megválasztani.
Ezek olyan kérdések, amelyekre minél előbb választ kell adni, hiszen minden egyes magyar embernek az az érdeke, hogy a választási rendszer elemeinek meghatározására minél előbb sor kerüljön, minél távolabb legyen ez az időpont a voksolás időpontjától. Erre azért van szükség, hogy véletlenül se fordulhasson elő az, hogy a választásokhoz közeledve a kétharmados országgyűlési többséggel rendelkező Fidesz az aktuális politikai népszerűségéhez igazítsa a választási rendszert, így már annak torzításaivá, kizárólag saját maga számára kedvező szabályozást hozzon létre. Ehhez hasonló történt 2010-ben az önkormányzati választási rendszer átalakításával. Joggal mondjuk tehát, hogy ennek fennáll a veszélye, hiszen a kormánytöbbség előbb meg tudott alkotni egy egész alaptörvényt, mint egy ennél sokkal kisebb jelentőségű és sokkal kisebb munkával járó választási törvényt. Nem tisztességes a magyar emberekkel szemben, hogy ezeket a kérdéseket nyitva hagyják, továbbra is nyitva hagyják.
Nem tisztességes, hogy nem teszik egyértelművé az álláspontjukat a gyermekek után járó szavazati jogról, a határon túli magyarok magyar közéletben való részvételéről vagy arról, hogy milyen választási rendszer alapján zajlik a három év múlva sorra kerülő országgyűlési választás. Teszik mindezt úgy, hogy az önkormányzati választások esetében olyan részletszabályokat is az alaptörvényben rögzítenének, hogy mi a teendő például a jelöltek hiányában elmaradt választások esetében. Tehát míg az önkormányzati választásoknál ilyen részleteket is alaptörvényi szinten szabályoznak, addig az országgyűlési választások esetében egyáltalán semmit nem tudunk, még a választásra jogosultak körének meghatározására sem kerül sor az alaptörvényben.
A választásra jogosultak körének meghatározása mellett szólni kell azokról is, akik ezeket a tisztségeket betöltik, tehát választhatók. A Jobbik évekkel ezelőtt kezdeményezett egy népszavazást, amely kizárta volna a politikai tisztségekből a volt kommunista funkcionáriusokat, a volt kommunista állami vezetőket. Erre a népszavazásra azonban nem kerülhetett sor, mert az OVB alkotmányellenesnek minősítette azt. A Fidesz alaptörvénye szintén nem változtat ezen a rendelkezésen, tehát a kormánytöbbség nem szeretné kitiltani a kommunistákat a közéletből. Itt legalább állást foglalnak, de ez a rendelkezés is hozzájárul a rendszerváltás második elsikkasztásához.
A politikusokkal szemben tehát önök szerint nem elvárás, hogy ne legyenek a kommunista diktatúra vezetésében részt vevők, ne legyenek annak vezetői. Számos sajtónyilatkozatuk ellenére a Fidesznek tehát nem célja a közélet megtisztítása a kommunistáktól. Itt van erre a történelmi lehetőség, hogy a sajtónyilatkozatokon túllépve alaptörvényi szinten biztosítsák ezt, de nem teszik meg. Őszintén remélem, hogy ezek után sajtónyilatkozatokban sem fogják ezt megfogalmazni, mert ez nem igaz. A fideszes alaptörvénynek köszönhetően tehát maradhatnak a Lendvai Ildikók, Kovács Lászlók, Gyurcsány Ferencek. Ez a tény, a többi csak szöveg. Mondanom sem kell, hogy nem erre kaptak felhatalmazást. A politika tisztasága mellett a politikusok tisztasága érdekében sem tesznek semmit. Semmilyen rendelkezés nem szól arról, hogy milyen új kötelezettségei lesznek a politikusoknak, például az országgyűlési képviselőknek. Marad a mentelmi jog, marad az álláshalmozás, nem lesz visszahívhatóság, és folytathatnám a sort. A politikusbűnözésről azonban most nem beszélek részletesen. Több képviselőtársam is meg fogja ezt tenni.
Azt viszont le kell szögeznem, hogy ez egy újabb súlyos mulasztás; beszélnek arról nagyon helyesen egyébként, hogy a szocialisták ne vegyék fel a tiszteletdíjukat és a költségtérítésüket arra az időszakra, amíg nem vesznek részt a munkában. Ez helyes. De lesz-e például annak következménye, hogy Kósa Lajos november 10-e óta nem vett részt bizottsági ülésen. Az ő tiszteletdíjának felvétele ellen is így fognak ágálni, vagy tesznek valamit azért, hogy Kósa Lajos ne tehesse meg azt, hogy november 10-e óta nem végez munkát, és hónapokon keresztül felveszi az ezért járó tiszteletdíjat? Erről szintén nem szól a javaslat. Ezt sem kívánják szankcionálni.
Az általam említett intézmények és intézkedések, illetve mulasztások az okai annak, hogy az elmúlt húsz évben a politikusok nem a politikáért, hanem a politikából akartak élni és élhettek is. Nem látjuk azt sem, hogy szigorúbb szankciókkal sújtanák a dupla költségtérítések felvételét vagy éppen a bizottság előtti megjelenés megtagadását. Erre is volt javaslatunk. Gaudi Nagy Tamás képviselőtársam törvényjavaslatot nyújtott be erre és azt sem támogatták. Marad a Horn Gyula-i szemlélet: na és? És mindezt továbbra is az emberek fizetik meg.
Látjuk tehát azt, hogy semmit nem tesznek azért, hogy a politikusok újra az emberek felé forduljanak. Nem erre kaptak felhatalmazást. Saját maguk jogait tehát nem csorbítják, de az emberektől elvonják a lehetőséget például a tekintetben, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljanak egy alaptörvény-ellenes jogszabály felülvizsgálatát kérve. Az utólagos normakontrollt ezután ugyanis a kormány vagy a képviselők egynegyede kezdeményezheti. Nem értettem, hogy ez az egynegyed honnan jött, hiszen az eddigi szabályozásokban vagy a képviselők egyharmada, vagy egyötöde élhetett ilyen kezdeményezésekkel, aztán persze rájöttem, hogy itt egy aktuálpolitikai jogalkotásról van szó. Ez azt jelenti, hogy a kormánytöbbséget adó Fidesz képviselőcsoportja az egyetlen, amely az általa hozott törvényeknek az alkotmánybírósági felülvizsgálatát kérhetné. Csak a Fidesz kérheti! Ehhez semelyik másik frakció nem rendelkezik azzal az aránnyal ebben a ciklusban, ami lehetővé tenné számára, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljanak.
Ezek után persze örülnünk kell annak, hogy a köztársasági elnöktől például nem vonták el azt a jogkört, hogy az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényt visszaküldje a tisztelt Háznak, ugyanis Schmitt Pál köztársasági elnök úr honlapjáról ez a menüpont lekerült, tehát benne fel sem merül, hogy politikai egyet nem értését fejezze ki egy elfogadott törvénnyel kapcsolatban. Azt gondolom, hogy ez az intézkedése kristálytisztán jelzi, hogy milyen a viszony jelenleg a két intézmény között. Ha már Schmitt Pálnál tartunk, szeretném megemlíteni azt is, hogy számos magyartalan megfogalmazás található az alaptörvényben. Az elmúlt tíz hónap jogalkotásai során persze megszokhattuk, hogy sokszor még az alany és az állítmány egyeztetésére sem figyelnek, na most azt is láthatjuk, hogy ebből a körből az alaptörvény sem kivétel. Lehet, hogy ez szimbolikus kérdés, de egy új alaptörvény esetében ezekről is szót kell ejteni, ahogy szót kell ejteni a nemzeti szimbólumok kérdéséről is.
(10.20)
A Fidesz előterjesztése szerint zászlónkra nem kell hogy felkerüljön a címer. Pörzse Sándor képviselőtársam korábbi alkotmánymódosító javaslata is az volt, hogy a címer kerüljön vissza a zászlóra. És ha már önök nagyon sokszor hivatkoztak a történelmi hagyományainkra, legalább ebben a szimbolikus ügyben visszatérhettek volna ehhez, és a népköztársaság zászlajaként is deklarált lobogót végre lecserélhették volna. 1956-ban a hazafiaknak ki kellett vágni a Rákosi-címert a közepéről, és éppen itt lenne az ideje, hogy visszategyük oda a nemzeti címert a Szent Koronával.
Összefoglalásképpen: az jellemző erre az alaptörvényre, hogy bebetonozza a kommunistákat; nem állítja helyre a jogfolytonosságot; nem hozza közelebb a politikusokat az emberekhez; bizonytalanságban hagyja a határon túli magyarokat; nem számolja fel a politikusbűnözést; és nem hoz szemléletváltást az alapjogok tekintetében sem. Szerethető lesz ez így? Attól félek, hogy sajnos nem. Bogár László után szabadon azt is mondhatnánk: ez így nem alaptörvény, csak egy alaptörvénynek látszó tárgy.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
