VARGA LÁSZLÓ
VARGA LÁSZLÓ
VARGA LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Ház! Elnök Úr! Képviselőtársak! Az életemben megkaptam és megéltem már sok különös kegyelmi pillanatot, időt, csodát, amit Isten nekem adott. Ezek közé tartoznak ezek a napok, amikor részese lehetek annak az alkotómunkának, amelynek célja az alaptörvény, az alkotmány megalkotása. Nagyon hálás vagyok ezért a kegyelmi időért, és vallom, hogy nemcsak nekem, de mindannyiunknak, aki nyitott rá, át is éli, mint ahogyan a tegnapi és a mai felszólalásokból nagyon sokszor ez kitűnt.
Mielőtt rátérek az alaptörvény szövegének értékelésére, az ellenzéket képviselő jobbikos képviselőtársakhoz fordulok. Egyszerűen nem értem önöket. Önök, akik a nemzetet, a magyarságot, a nemzeti összetartozást s a felelősséget, a magyar múlt értékeit hangsúlyozzák és teszik politikai üzenetük központjába, most miért nem ezeket az értékeket hangsúlyozzák? Miért használják a Fidesz-KDNP-szövetség lejáratására ezt a magasztos alkalmat? Úgy gondolják, hogy ha a szocialisták nincsenek itt, akkor önöknek át kell venniük az ő szerepüket? Képesek a parlamentben méltatlan szavakat használni, mint ahogyan tegnap a frakcióvezetőjük aljasnak nevezte szövetségünk alkotmányozási szándékát, munkáját?
Azon túl, hogy ez a szövetség nem a Szent Korona-tant emeli és teszi újból az alkotmány alapjává, mindazokat a történelmi, nemzeti, kijelenthetem: keresztény értékeket hordozza, amit szavakban önök is sokszor elmondtak már. Ne akarjanak már szocialistábbak lenni a szocialistáknál azzal, hogy egyetlen céljukul tűzik ki, hogy lejárassák az alkotmányozó Országgyűlés munkáját, szándékát! Nem veszik észre, hogy ezzel az ő malmukra hajtják a vizet? Őket támogatják? A távolmaradásuk miatt úgy gondolják, őket önök helyettesítik, vagy helyettesíteni kell őket?
Felvetődik az önök részéről is, hogy nincs alkotmányozási kényszer. Lehet, hogy kényszer nincs, de alkalom az van, az alkalmat elmulasztani pedig mindig bűn. Az életben megtanultam, és tanítom is, hogy két dolog van: alkalom és elmulasztott alkalom. Mi ezzel az alkalommal szeretnénk élni. Ennyit az ellenzékhez.
Az elmúlt 66-67 év nem csak gazdaságilag tette tönkre az országot; ha csak ennyi lenne a baj, akkor, ha nem is egy csapásra, de aránylag jó, belátható idő alatt lehetne újból felépíteni a gazdaságot. Erre példát mutatott az 1998-2002 közötti négy év, valamint amit Horváth János képviselőtársunk mondott az 1946 utáni egy-két évről. Az alapbaj viszont az, hogy morálisan, etikailag romlott el végzetesen valami. Amikor következmény nélküli országnak nevezhetjük hazánkat, akkor erről van szó; amikor természetes lehet az a kifejezés, amit sokszor hallunk, hogy morálisan, erkölcsileg ugyan elítélendő valami, de jogilag nem.
Képviselőtársaim! Olyan alaptörvényt kell alkotnunk, hogy ami morálisan, erkölcsileg bűn, az a törvény előtt jogilag is legyen az, és fordítva is legyen igaz, hogy amit a jog elítél, azt igenis ez a nemzet ítélje el erkölcsileg is, ne legyen bocsánatos bűn a csalás, a csúsztatás, a törvények kijátszása.
(11.00)
Ezek a morális etikai alapértékek jelennek meg előttünk az alkotmány, az alaptörvény tervezetének szövegében, a teljesség igénye nélkül szeretnék egypárat kiemelni ebből.
Magyarország felelősséget visel a határainkon kívül élő magyarok sorsáért. Magyarország védi a házasság intézményét. A házasság egy férfi és egy nő életközössége. A család a nemzeti fennmaradás alapja. Magyarország támogatja a gyermekvállalást. A magzati életet a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. A magyar gazdaság az értékteremtő munkán alapul. Mindenki felelős önmagáért. Mindenki köteles lehetőségei szerint az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni. Magyarország védi a termőföldet és az ivóvízkészletet, a biológiai sokféleségű természeti értékeinket. A kulturális értékekkel együtt ezek a nemzet közös öröksége, amelynek védése a jövő nemzedék számára kötelesség. Minden embernek joga van az élethez. Az emberi méltóság sérthetetlen. Tilos az emberi faj nemesítése, az emberi egyed másolása. Mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz. Magyarországon az állam és egyházak különváltan működnek. Az állam közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal. Mindenkinek joga van a művelődéshez. Megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapításához. Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson. A tulajdon társadalmi felelőséggel jár. A gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi, erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A szülők a kiskorú gyermekükről gondoskodni kötelesek. A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni. Magyarország védi a nőket, időseket és a fogyatékossággal élőket. Magyarország az időskori megélhetés biztosításához társadalmi szolidaritáson alapuló, egységes állami nyugdíjrendszert működtet. Magyarország törekszik arra, hogy mindenki számára hozzáférhető legyen az emberhez méltó lakhatás. A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani.
Kiragadott mondatok ezek, sokszor nem szó szerinti idézetek. Még legalább ennyit lehetne idézni arra vonatkozóan, ami annak bizonysága, hogy ez az alaptörvény a jogot és a kötelességet együtt kezeli, és nemcsak jogi, de erkölcsi, etikai értékrendet állít fel mind az állam, mind pedig az állampolgár részére.
Ezek után két javaslattal szeretnék élni. Az egyik: az állami zászlóban hivatalosan legyen ott a címer Szili Katalin alkotmányjavaslata szerint, a címer nélküli pedig legyen valóban minden határon belül és kívül élő magyar összetartozását kifejező nemzeti lobogó.
A másik, amit meggondolásra ajánlok; a nemzeti hitvallás valóban magasztos kifejezés. Magyarországon a hitvallás szó már szekularizálódott, és több megfogalmazásban is használják, de ha fordításra kerül alaptörvényünk, más nyelvekben - így a német, angol, francia - ez a szó kizárólagosan teológiai kifejezés, Isten és az ember kapcsolatára vonatkozik. Megoldásnak javaslom: legyen a “Magyarország Alaptörvénye” cím, utána a himnuszunk sora: “Isten, áldd meg a magyart”, és azonnal folytatódjék a most nemzeti hitvallásként leírt veretes, magasztos szöveg.
Kedves Képviselőtársak! Tisztelt Ház! Ismételten szeretném kifejezni azt a belső örömöt, hogy ilyen alkotásban vehetek, vehetünk részt, amely munkát áldja meg az Isten, mind a 15 millió magyar épülésére és javára.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
