DR. GYENES GÉZA
DR. GYENES GÉZA
DR. GYENES GÉZA (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenkinek joga van testi és lelki egészségének megőrzéséhez; az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország munkavédelemmel, egészségügyi intézményekkel, orvosi ellátással, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint az épített és természeti környezet védelmének biztosításával segíti elő - így szól az alaptörvény-tervezet.
Jézusom, miről is van itt szó? Az alkotók csupán fogalmakkal nem voltak tisztában, amikor ezt írták? Vagy tudatosan hagytak el egy alapjogot? Az alapjogok közül egyet, nevezetesen: a gyógyuláshoz és a gyógyításhoz fűződő alapjogot, amelyet az úgynevezett kommunista alkotmány is tartalmazott?
Kedves fideszes orvoskollégáim - már akik itt vagytok -, ti az egészségügyi bizottságban miért nem tartottátok fontosnak, hogy az alaptörvény-tervezet egészségügyre vonatkozó részeit szakmai szűrőn keresztül megvizsgáljuk? Ki vagy mi tiltotta meg nektek, hogy szakemberként hozzátegyük a tervezethez a magunkét? Erre való ingerenciát elvileg még az embernek civilként is éreznie kellene.
No, hát akkor vizsgáljuk meg, mit is jelent ez a nagyon rövid alaptörvényszakasz: jog az egészség megőrzéséhez. Kérem szépen, akinek az egészsége megőrzéséhez joga van, az értelemszerűen egészséges ember. Az egészséget megőrizni leginkább a betegségek megelőzésével lehet, mint köztudott.
Az egészségmegőrzés, az egészségvédelem és a betegségek gyógyítása, kedves képviselőtársaim, nem csereszabatos fogalmak. Más dolog a meglévő egészségre vigyázni, és más dolog az elveszett egészséget visszaszerezni.
Ennek megfelelően az alaptörvény csak a betegségek prevencióját teszi alapjoggá. Az egészségmegőrzésben magára az egyénre is komoly szerep hárul - kétségtelen -, de az egészségmegőrzés terén az államé a legfontosabb szerep, hogy ennek megfelelően az emberek számára egészségoktatást, egészséges munkakörülményeket, egészséges életkörülményeket, egészséges környezetet biztosítson.
Ha az állam az egészségmegőrzéssel járó feladatainak eddig is megfelelt volna - mint ahogy nem -, akkor nem lenne ilyen lemaradásunk az egészségkultúra területén, nem lenne ilyen rossz a népegészségügyi helyzetünk, nem bírnánk Európa legrosszabb megbetegedési, halálozási statisztikáit. Azért van gondom az alaptörvénnyel, mert arról az emberről, aki az egészségét akár önhibájából vagy részben önhibájából, akár önhibáján kívül elveszti, annál az embernél nincs kiszolgáltatottabb, nincs nyomorultabb, segítségre szorultabb, akinek előbb meg kell gyógyulnia, vissza kell szereznie az egészségét ahhoz, hogy ismét élhessen azzal a joggal, amit önök biztosítani óhajtanak csak számára, hogy védhesse egészségét.
Azokról az emberekről, a betegekről tehát ez az alaptörvény nem igazán szól. Önök ebben az alaptörvényben annak ellenére, hogy a hitvallásban az elesettek, a szegények, azok megsegítésének kötelességéről beszélnek, még papíron sem hagyták meg az emberek gyógyulásához, gyógyításához fűződő alapjogát.
Az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani, védelmük az állam elsőrendű kötelessége - szól szintén az alaptörvény. Alapvető jog, más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében a feltétlenül szükséges mértékben az elérni kívánt céllal arányosan az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható - írja ugyancsak az alaptörvény.
Vizsgáljuk meg a kérdést e két megállapítás tükrében! Mit is jelenthet a gyógyuláshoz fűződő alapjog elhagyása? Amennyiben a gyógyuláshoz és gyógyításhoz fűződő jog alapjog lenne, azt korlátozni a fentiek szerint csak más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekben és csak a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával lehetne. Tekintettel az egészségkultúrában való jelentős lemaradásunkra, a jelenlegi népegészségügyi helyzetre, a kirívóan rossz megbetegedési, halálozási viszonyokra, valamint a gyógyító egészségügy áldatlan állapotára, vajon tekinthetjük-e politikusaink aktuális szándékát, illetve szándéktalanságát, a mindenkori kormányzatoknak a gyógyítás rendezetlen közállapotaiért terhelő felelősségét olyan alkotmányos értéknek, amiért korlátozni lehetne az állampolgárok gyógyulásához, a gyógyításhoz fűződő alapjogát.
Mivel erre a válasz csak az lehet mindenki számára, hogy nem, önök magát a kérdést a kérdésfeltétel lehetőségének kiküszöbölésével oldották meg, azzal, hogy nem tették alapjoggá a gyógyuláshoz, a gyógyításhoz fűződő jogot. Önök tudatlanul vagy tudatosan ezt a megoldást választották. Kérdésem: miért?
(10.20)
Talán nem részei - természeti erőforrásaink mellett - az emberi erőforrások is a nemzet vagyonának? Nem tartozik nemzeti értékeink közé az ember?
Alaptörvény-tervezetükben Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiterjesztése érdekében az európai egység megteremtése érdekében kíván közreműködni - írja és szól az alaptörvény. Miért hiányzik az alkotmányos célok közül a magyar emberek jólétének, egészségi állapotukat is beleértve, kiterjesztésére vonatkozó szándék és vállalás?
Önök azt ígérték, megmentik az egészségügyet. Én azt látom és észlelem, hogy önök az egészségügy problémáitól kívánják megmenteni magukat és az önök irányítóit. Azoktól a problémáktól, amelyekben mindig is komoly felelősség terhelte a politika csinálóit. Kedves Képviselőtársaim! Önök nem látják, hogy a tervezet pátosza, poézise és emelkedettsége mellett, ami teljesen érthető, és magam is támogatom, sőt ennek ellenére az, ami Magyarországon folyik, a népirtással azonos hatású folyamat? És önök ennek a folyamatnak az alkotmány eszközeivel sem kívánnak gátat vetni? Mivé lesz így Magyarország?
A Jobbik, kedves képviselőtársaim, csak olyan alkotmányt tud támogatni, amely társadalmi és gazdasági fejlődésünk végső céljává teszi az állampolgárok jólétének, egészségének fejlesztését, amely mindenkinek lehetővé teszi, hogy egyenlő hozzáféréssel őrizhesse meg testi és lelki egészségét, tarthassa fenn munkaképességét, betegség esetén a szükséges egészségügyi ellátás, gyógyítás, gondozás, illetve rehabilitáció formájában azt igénybe vehesse, hogy mindenkinek joga legyen az egészséges környezethez, egyben mindenkinek kötelessége legyen megóvni az élő és élettelen környezetet.
Elvárjuk, hogy a fenti jogok érvényesülése érdekében a magyar állam sarkalatos törvényben foglaltak szerint gondoskodjék a munkavédelemről, a társadalmi szolidaritáson alapuló egészségbiztosítás keretében az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezéséről, és annak európai színvonalon történő finanszírozásáról, kedves képviselőtársaim; az oktatás minden szintjén végzendő egészségügyi alapismereti felvilágosításról, illetve képzésről, a közszolgálati feladatú médiában az előzőekhez kapcsolódó, de a mindenkori teljes népesség elérését célzó ismeretterjesztésről, a sportolás, a rendszeres testedzés biztosításáról, valamint az épített és természetes környezet védelméről.
A fentiek értelmében nyújtjuk be módosító javaslatainkat az alaptörvény vonatkozó részéhez, ehhez kérem majd szíves támogatásukat. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
