DR. KOCSIS MÁTÉ
DR. KOCSIS MÁTÉ
DR. KOCSIS MÁTÉ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak jobbítsuk meg magunkat, szabjunk más rendet dolgainknak, tegyük régi helyére és méltóságára a katonai fegyelmünket: egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók, ha kevesen vagyunk is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ez az idézet Zrínyi Miklós egyik legfontosabb művéből, Az török áfium ellen való orvosságból származik. Zrínyi ezt a művét a haza védelmében írta, amely híven tükrözi a XVII. század egyik legkiemelkedőbb képességű hadvezérének politikai céljait, illetve egész életfelfogását. Ha azonban elvonatkoztatunk az idézet konkrét helyi és időbeli tényezőitől, akkor megfogalmazódik egy általánosabb, örök érvényű érték, amely most, a XXI. században is példamutató lehet, ez pedig a hazaszeretet és a haza védelmének a fontossága.
A hadvezér szavaival élve: most jött el az ideje, hogy szabjunk más rendet dolgainknak, azaz megalkossuk az új alkotmányt, Magyarország Alaptörvényét. A javaslat Szabadság és felelősség című részének XXIX. cikke az állampolgárok alapvető kötelességének mondja ki a haza védelmének kötelezettségét. A történelem során azonban sokat változott e kijelentés jelentése. Magyarország zivataros évszázadaiban, mikor gyakorta dúltak harcok hazánk területén, vagy éppen saját függetlenségünkért vívtunk élethalálharcot, teljesen más jelentőséggel bírt a haza védelmének kötelezettsége. Jelenleg hazánk területi integritását és biztonságát nem fenyegeti katonai veszély. Napjainkban azonban számos új típusú kihívással kell szembenéznie a Magyar Honvédségnek is. Ezek közé sorolható többek között a terrorizmus, az etnikai és vallási ellentétekből fakadó, világszerte tapasztalható konfliktusok egyre nagyobb számú jelensége, vagy az utóbbi években hazánkban is egyre gyakoribbá váló természeti katasztrófák jelentette fenyegetések is.
(13.20)
A haza védelmének kötelezettsége e kihívások tükrében új értelmet nyert, lényege azonban nem változott. A haza védelmének fontossága tekintetében a kormányzó erők és a parlamenti ellenzék között az elmúlt húsz évben rendszerint konszenzus volt, ezért is fontos az, hogy hazánk védelmének kötelezettsége szerepeljen, és megerősítésre kerüljön az új alaptörvényben. Fontos kifejezésre juttatnunk, hogy a haza védelme nemcsak a Magyar Honvédség kötelezettsége, hanem azért felelős minden magyar állampolgár is.
Tisztelt Képviselőtársaim! A honvédelem nemzeti ügy. A honvédelemre való felkészülésben az állampolgárok pedig személyes szolgálat teljesítésével vesznek részt. Ennek megvalósítása érdekében a javaslat meghatározza a személyes honvédelmi kötelezettség típusait is, amely mellett a részletes szabályok megállapítását sarkalatos törvényre bízza.
Mint tudjuk, a Honvédelmi Minisztérium egyik kiemelt célkitűzése az önkéntes tartalékos rendszer felépítése. A kérdés fontosságát jelzi az is, hogy az alaptörvény is rendelkezik minderről. Az önkéntes tartalékos rendszer beindításával a polgári kormány lehetőséget teremt azok számára, akik Magyar Honvédség keretein belül szeretnék az ország sorsának kerekét továbblendíteni.
Azt gondolom, hogy az így kialakított rendszernek számos pozitív hatása van, és lesz is a honvédség tekintetében. Először is le kell szögeznünk, hogy tartalék nélkül nincs hadsereg. Másodsorban, a honvédség presztízse az önkéntes tartalékos rendszer létrehozásával lényegesen nő. Erkölcsileg és az önbecsülés szempontjából is többletet jelent az így kialakított tartalék, amely mellett maga a NATO is pozitívan értékeli e lépést, hiszen számos nyugati államban jól bevált rendszerként működik hasonló ilyen struktúra.
Mint tudjuk, 2004-ben a szocialista kormány megszüntette a sorkatonai szolgálatot, és ezzel együtt megszűnt az a nyilvántartás is, amely tartalmazza mindazon állampolgár nevét és adatát, aki úgymond, egyszerűen fogalmazva, ha baj van, behívható. Sajnálatos módon az elmúlt évek árvizei és a vörösiszap-katasztrófa is bebizonyította, hogy szükség van egy ilyen adattár létrehozására. Az önkéntes tartalékos rendszer pedig ezt a célt is szolgálja azáltal, hogy az így létrehozott elérhetőségi bázis által bármikor értesíthetők a hazáért tenni akaró polgárok.
“A hazáért mindhalálig!” Tisztelt Képviselőtársaim! 2011. február 1-jén ezzel a jelmondattal alakult meg a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj. Ez a mondat tökéletesen kifejezi a hazaszeretetet, és bizonyíték arra, hogy a polgári kormány elkötelezett híve a tisztképzés helyreállításának és ezáltal a honvédelem megújításának. A Ludovika Zászlóaljban történő képzés biztosítja a katonai nevelést és szocializációt, elősegíti a katonai életpályára való felkészítést, ezzel erősíthető a nemzeti tisztképzés és a hagyományok méltó őrzése. Hende miniszter úr a Ludovika Zászlóalj avatásán elmondott beszédében is utalt arra, hogy a katonai munka egy hivatás, amely egész embert kíván, tűrni kényszerít testi-lelki fáradságot, a veszély vállalására késztet, és megköveteli, hogy életek legfontosabb pillanatait szolgálatban töltsék el.
Osztom a miniszter úr véleményét, amely szerintem nemcsak a Ludovika Zászlóaljról, hanem a katonai hivatásról, sőt az egész Magyar Honvédségről elmondható, hiszen gondoljunk csak azokra a bátor katonákra, akik hazánktól több ezer kilométerre teljesítenek szolgálatot, és kockára teszik életüket nap mint nap. Fontos, hogy az állam mindazokat a hatalmas értékeket, amelyeket a honvédei magukból adnak neki, értelmesen használja fel, és értékelje ezen áldozatot. Meggyőződésem, hogy a most napirenden lévő Magyarország Alaptörvénye tartalmazza mindazon értékeket és kötelezettségeket, amelyek a nemzeti összetartozáshoz szükségesek. Magába foglalja nemzetünk múltjának örökségét, mostani célkitűzéseit, és alapjául szolgál az állam jövőbeni tevékenységének, és ami számomra különösen fontos, megnyilvánul benne a hazaszeretet és a haza védelmének kötelezettsége.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
