DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET
DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET
DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedtessék meg, hogy egy önvallomással kezdjem hozzászólásomat. A többi kormánypárti képviselőtársamhoz hasonlóan én is Istentől kapott kegyelemnek és nagy ajándéknak tartom, hogy egy olyan Országgyűlésnek lehetek a tagja, amely igaz ugyan, hogy a rendszerváltoztatás után huszonegy évvel, igaz ugyan, hogy a posztkommunista uniós országok közül utolsóként, de végre megalkotja hazánk értékközpontú új alaptörvényét, a húsvéti alkotmányt. Az 1949. évi alkotmány 1989-ben módosított, jelenleg is hatályban lévő változata ugyanis deklaráltan átmeneti jelleggel készült. Ennek igazolására idézni fogom a negyvenéves szocialista-kommunista diktatúrát kiszolgáló, a rendszerváltoztatáshoz szükséges módosításokkal toldozott-foldozott, mint említettem, ma még hatályban lévő magyar alkotmány bekezdését. Íme: “1949. évi XX. törvény, a Magyar Köztársaság alkotmánya. A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés hazánk új alkotmányának elfogadásáig” - megismétlem, képviselőtársaim: hazánk új alkotmányának elfogadásáig - ”Magyarország alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg”, és következik a Magyar Köztársaság Alkotmánya, amely tizenöt fejezetből áll.
Az is tény, képviselőtársaim, hogy 2002-ben a szocialista kormány programjában is benne volt - mint ahogy ezt sokan elmondták a vita során -, hogy új alkotmányra van szükség. Később bizottságot is állítottak fel az új alkotmány kidolgozására. Az más kérdés, hogy ez a szocialista program nem realizálódott. Most, szemben a 2002-es meggyőződésükkel azt mondják a szocialisták, hogy nincs alkotmányozási kényszer. Kényszer valóban nincs, de szükség van új alkotmányra, miként ők is megfogalmazták egyértelműen 2002-ben. Ennek ismeretében különösen nehezen értelmezhető az a szocialista antidemokratikus magatartás, amellyel kivonják magukat az alkotmánytervezet demokratikus parlamenti vitájából.
A Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt által benyújtott alkotmánytervezetből Magyarország új alkotmánya, a húsvéti alkotmány lesz, mivel a húsvét előtti nagyhét hétfőjén szavazhat róla az Országgyűlés. A húsvéti alkotmány tervezete négy részből áll, az első fejezet a Nemzeti hitvallás, a második az Alapvetés, a harmadik a Szabadság és felelősség, a negyedik pedig Az állam címet viseli. A Kereszténydemokrata Néppárt vallja, hogy a benyújtott alkotmánytervezet minden magyar állampolgár alkotmánya lesz, hiszen annak a történeti alkotmánynak az értékeire épül, amely Szent Istvántól a kommunista diktatúra 1949-ben életbe léptetett alkotmányáig szabályozta a magyar nemzet életét. Miként az alkotmánytervezet első fejezetében, a Nemzeti hitvallásban megfogalmaztuk: nem vállalunk semmiféle közösséget a szocialista-kommunista múlttal közjogi értelemben sem, így nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmány jogfolytonosságát, amely egy diktatúra alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét. Az íratlan, a történeti alkotmányunkkal jogfolytonosságot a mostani első írott, egységes magyar alkotmányunk, a húsvéti alkotmány fog képezni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az új alaptörvény - mint már mondtam - értékközpontú, így minden betűje vállalható. Az idő korlátozott volta miatt azonban az új alkotmánytervezet azon részeire térek ki a teljesség igénye nélkül, amelyek különösen fontosak egy kereszténydemokrata számára. Fontos, hogy alaptörvény-tervezetünk egységben láttatja a múltat, a jelent és a jövőt. Ez rendkívül fontos tény, a múlt pontos ismerete és elemzése nélkül ugyanis nem lehet jövőt építeni. Ezért fontos a történeti alkotmány értékeinek ápolása, megerősítése.
A Nemzeti hitvallásban megfogalmazzuk, hogy elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét.
(9.30)
Azt is leszögezzük, hogy “a XX. század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra”. Ez nem jelent természetesen semmiféle erőszakos hittérítést, hiszen a hit keresztény álláspont szerint csak önkéntes lehet, nem erőszakolható, mert az súlyosan sértené a minden embert megillető, veleszületett természetjogot.
A kereszténység egyetemes emberi értékrend. Nem jelent sem többet, sem kevesebbet, mint az ószövetségi mózesi tízparancsolat és az újszövetségi jézusi tanítás erkölcsi alaptörvényeinek érvényesítését a társadalomban, a közéletben. A kereszténység tanítása tehát a társadalom felé tett erkölcsi ajánlat, s mint ilyen, minden jó szándékú állampolgár, a nem hívők által is vállalható, hiszen minden ország támasza s talpköve a tiszta erkölcs, amely ha megvész, Róma ledűl, s rabigába görbed.
A jelen Magyarországának a jövő nemzedékek iránti felelősségtudata teszi alkotmánytervezetünket igazán jövőorientált alkotmánytervezetté, amely védi a természeti értékeket, a természetes úton létrejött biológiai sokféleséget, előtérbe helyezi a jövő nemzedékét, a fiatalokat és a gyerekeket.
Az Alapvetés című II. fejezet fogalmazza meg, hogy Magyarország védi a házasság intézményét mint a férfi és nő között önkéntes elhatározás alapján létrejött érzelmi és gazdasági életközösséget, valamint a családot mint a társadalom legkisebb egységét, a nemzet fennmaradásának alapját, illetve rögzíti a gyerekvállalás támogatásának kötelezettségét. “Amilyen a család, olyan a társadalom” - mondotta Veres Pálné, a XIX. század iskolaalapító nagyasszonya. Ha ez igaz - márpedig hihetünk Veres Pálnénak -, akkor csak abban az esetben lesz a magyar társadalom stabil, kiegyensúlyozott, ha a magyar családok is stabilak, kiegyensúlyozottak.
A család intézményének alkotmányos védelmével és a gyermekvállalás támogatásának alkotmányos kötelezettségével hiszem, hogy a húsvéti alkotmány nemzeti sorskérdésünket, a nemzetfogyás megállítását is hatékonyan fogja orvosolni.
A Szabadság és felelősség című III. fejezete a tervezetnek az emberi alapjogokat - amelyeket mi, kereszténydemokraták természetjognak hívunk - és kötelességeket sorolja fel. Az 1. cikk 1. pontja leszögezi: “Az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogait tiszteletben kell tartani, védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.” A 2. cikk leszögezi, hogy “Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.” A kereszténydemokrata politizálás alapelve is az emberi méltóságot biztosító természetjog érvényesítése, amely azon jogok és kötelezettségek összességét jelenti, amelyek minden embert fogantatásától kezdve megilletnek.
A jövő iránti felelősségvállalás okán a benyújtott alkotmánytervezet Az állam című IV. fejezetében alkotmányos védelmet biztosít az ország eladósításával szemben. Mint már utaltam rá, a múlt ismerete és elemzése nélkül nem lehet jövőt építeni. Az ország eladósodottságával kapcsolatban a múlt elemzése azt tárja elénk, hogy az 1949-ből származó átmeneti alkotmány nem tudta megvédeni hazánkat attól, hogy a hivatalukkal visszaélő vezetők kétszer is elkövessék a legnagyobb politikai bűnt, vagyis a szocialisták kétszer is a végletekig eladósították Magyarországot; először a '80-as évek végén a Kádár-rendszerben, utána pedig a Gyurcsány-korszakban 2002-2010 között.
Az új alkotmány megvédi Magyarország gazdasági függetlenségét, mert alkotmányos védelmet biztosít az eladósítással szemben azzal, hogy a közpénzügyi fejezetében rögzíti azt, hogy az államadósság szintjét a GDP jelenlegi 82 százalékáról 50 százalékra kell csökkenteni, és előírja, hogy az évről évre elfogadott költségvetések soha nem növelhetik az államadósságot. Az átmeneti kormány nem tudta Magyarországot megvédeni attól sem, hogy közvagyonát magánérdekek alapján elherdálják, ellopják, hazánkat így a végletekig kiszolgáltatottá tették.
A húsvéti alkotmány teljesíti a magyar embereknek azon jogos elvárását, hogy megvédi a nemzeti vagyont, biztosítja annak megőrzését, megvédjük a magyar földet, vízkészletünket és kulturális örökségünket is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Széchenyi István szállóigévé vált mondata szerint nyelvében él a nemzet. Mi is, ma is ezt valljuk. Ezért került a szövegbe a magyar nyelv védelme, az idegen szavak és kifejezések kerülése. És hogy nem vizet prédikálunk és bort iszunk, mutatja az a tény, hogy a húsvéti alkotmánytervezet egyetlenegy idegen szót sem tartalmaz.
Végül: az alaptörvény végén a tervezet szerint a következő mondat szerepel: “Mi, a 2010. április 25-én megválasztott Országgyűlés képviselői Isten és ember előtti felelősségünk tudatában, élve alkotmányozó hatalmunkkal, Magyarország első egységes alaptörvényét a fentiek szerint állapítjuk meg.” Majd ez után a szöveg után következik az igennel szavazó képviselők névsora, rangok, pártmegjelölések nélkül.
Kérem ellenzéki képviselőtársaimat, a jelen lévőket és a jelen nem lévőket, hogy ezt a ritka történelmi lehetőséget ne hagyják ki. Támogassák Magyarország új alaptörvényét, szavazzák meg a húsvéti alkotmányt.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
