DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt a feladatot vállaltam magamra, hogy nemzetbiztonsági szempontból néhány kitételt vagy megfogalmazást szeretnék az alaptörvény-tervezettel kapcsolatban tenni. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Pont te?) Igen, pont én, mondja itt fideszes képviselőtársam, és pont azért én, mert engem minősített nemzetbiztonsági kockázatnak - azt kell mondanom - ez a kormányzat, de erre később szeretnék kitérni, de nem ez lesz a fő motívuma, hanem hogy mit hiányolunk ebből a dologból.
Egyébként onnan indulnék, hogy mi a nemzetbiztonság vagy a nemzet biztonsága és túlélése szempontjából nem ezt a szűk kategóriát ismerjük, amit ma a törvények ebbe sorolnak, hanem úgy gondoljuk, hogy akár a termőföldünk vagy a vízkincsük védelme, akár az a demográfiai csapda, amibe belekerültünk, ugyanúgy a nemzet létét, annak biztonságát és továbbélését kockáztatja. Természetesen én nem ezekről a témákról szeretnék beszélni, de a Jobbik felfogásában és alkotmányfelfogásában ezt kiterjesztőbben is értelmeznénk.
Szerepel az alaptörvény-tervezetben, hogy a megalkotói tagadják a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák alatt elkövetett bűnök elévülését. Ez nagyon szép és jó, tetszetős megfogalmazás, csak arra lennék kíváncsi, hogy mi következik mindebből, lesz-e ennek valamiféle következménye. Úgy gondolom, hogy ez jó eséllyel megmarad a szép szavak szintjén, ugyanúgy, ahogy a Szent Korona-tan vagy a történelmi alkotmányunkra való utalás beemelése, hiszen ha így lenne, akkor Biszku Béla és társai, és nagyon sok kommunista bűnös nagyon gyorsan börtönben találná magát. Nagyon reméljük, hogy ez lesz az az irány, bár szkeptikusak vagyunk, hiszen itt a kormányzó pártok megmutatták többször, hogy nekik a rendszerváltozás nem a múlt és a kommunista diktatúra bűneivel való szembenézést, hanem azok bűneinek elfedését, személyi és ideológiai állományának továbbélését szeretné biztosítani.
Hogy mire alapozom mindezt? - mert tudom, hogy ezek kemény szavak. Csak mi, csak a Jobbik több olyan törvényjavaslatot terjesztett a tisztelt Ház elé, amit vagy már a bizottságokban elgáncsoltak, vagy napirendre, vagy tárgysorozatba se vettek a fideszes-KDNP-s képviselők. Ilyen volt például a lusztrációs törvény, amire gyalázat, hogy egyáltalán húsz évet kellett volna várni így is, ha elfogadásra kerül, de azok után, hogy gyakorlatilag meg se tudtuk tárgyalni, tehát nem kívánta a jelenlegi többség a volt állampárti vezetőket, a diktatúra kiszolgálóit, az önkény kiszolgálóit és a diktatúra gépezetének fenntartóit és működtetőit kizárni a közéletből semmilyen formában, és még azt a lehetőséget se kaptuk meg, hogy legalább módosító javaslatokkal szétbombázzák, és egy kicsit, hogy mondjam, könnyedebbé tegyék az átállást - amit mi természetesen nem szerettünk volna -, teljes elutasítást szenvedett ez a törvényjavaslatunk.
Ugyanígy a kommunista nyugdíjak ügyében is, tehát nem elég, hogy nem tiltjuk őket ki a közéletből, nem büntetjük meg őket, elismerjük azt, hogy amit tettek, az helyénvaló volt, hiszen egy-két szóban elmondott dorgálás kivételével semmilyen büntetésben nem részesülnek, hanem még a több százezer forintos kiemelt nyugdíjukat is megtarthatják. Azt hiszem, azzal, hogy ebben az alaptörvényben sem találkozunk ezzel - és Szilágyi képviselőtársam elmondta a tegnapi nap folyamán, hogy itt akár az szt-tisztek beemeléséről is beszélhetünk, mármint hogy a kitiltásukról a közéletből -, ez sem fog megvalósulni, úgy tűnik.
Ha már erről a témáról beszéltünk, ügynöklisták. Pont ezért Tasó képviselőtársam itt gunyoroskodni próbál (Tasó László: Nem én voltam!), de jobb lenne, ha a fideszesek magukba néznének, és felmérnék azt, hogy a diktatúrának azok a működtetői, amit elmondtam, ugyanígy itt ülnek önök között elég nagy létszámban, komoly kormányzati pozíciókban (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Mutassál egyet!), sőt amikor kiderül az szt-tisztek listája, akkor semmiféle konzekvenciát nem vonnak le. És ezek az emberek, ezek az emberek minősítenek engem - 28 évesen egyébként - nemzetbiztonsági kockázatnak, tehát azt hiszem, hogy ez több mint komikus, de ahogy mondtam, nem a személyes szálakra szeretnék kitérni.
Szerepel a tervezetben, hogy a címer és a zászló történelmileg kialakult más formák szerint is alkalmazható. Ez szintén egy jó dolog, csak jogilag nem elég taxatíve, és ha az elmúlt időszak eseményeire gondolunk, amikor a magyar rendőrség, a demokráciának a rendőrsége gyakran az itt is látható pajzsot az oroszlánokkal, az Árpád-kori pajzsot minősítette önkényuralmi jelképnek, mert azt fekete mellényeken látta, azt hiszem, akkor itt a kaotikus zavar és a diktatúrához való közelségünk nem is húsz év, hanem talán meg se haladtuk a rendszerváltás korát.
Szerepel még a tervezetben - ezt inkább jogászként egyfajta finomságként írtam fel magamnak -, hogy alapvető állampolgári jog más állampolgárnak is adható törvények alapján. Itt azt nem értem igazából, hogy miért nem emberi jogokról beszélünk. Az állampolgári jogokba akár a szavazati jog is beletartozhat, tehát számomra ez nem volt egyértelmű és nem volt elég üzembiztos, hogy akkor később egy alacsonyabb rangú vagy a jogi hierarchiában alacsonyabban lévő törvénnyel gyakorlatilag itt komoly, állampolgársággal felérő jogokat tudunk majd megadni olyan embereknek, akik nem a magyar államnak a polgárai, és ez alapján akár ez nemzetbiztonsági kérdés is lehet.
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szólva az alaptörvény szűkszavúan, de megemlíti, hogy Magyarország függetlenségét, törvényes védelmét kell ellátniuk, és Magyarország érdekeinek érvényesítése lenne a feladatuk. Erre egészen egyszerűen alkalmatlanok jelen pillanatban a szolgálatok, nem is gondolom, hogy ez rövid időn belül változna. Hány olyan esetet tudnak önök mondani, amikor ügynököt fogtak, külföldi állam ügynökét fogták el Magyarországon? Azt kell mondjam, hogy jelenleg műveleti területnek használják hazánkat a különböző országok titkosszolgálatai és egyéb szervei, és egyébként a szakmai közéletben a közröhej tárgyával egyenlő Magyarország ebben a tekintetben. És akkor arról még nem is beszéltem, hogy a magyarországi cégeknél elhelyezett, különböző titkosszolgálatoknál dolgozott ügynökökkel kapcsolatban micsoda botrányok robbantak ki az utóbbi időben; itt legfőképpen persze a Gyurcsány-rezsimre gondolok, de attól tartok, hogy ezeknél az ügynököknél, akik ott elég gyakran egyébként saját zsebükre dolgoznak a híradások szerint és az ügyészség eljárása szerint, semmiféle revízió vagy semmiféle szigorítása nem történt meg a rendszernek.
Azért, hogy egy pozitív dolgot is mondjak itt az alaptörvénnyel kapcsolatban: szerepel benne, hogy titkosszolgálati eszközök és módszerek sarkalatos törvényben szabályozandók. Ez azért lehet egy fontos előrelépés, mert eddig egy titkos kormányrendelet szólt a módszerekről, tehát amíg a vázat megfelelően alátámasztott, kétharmados törvényekkel próbálták megteremteni, addig a konkrét kivitelezés módszerei egy, egyébként a nyilvánosság számára el nem érhető kormányrendeletben voltak szabályozva, ami, azt hiszem, súlyos jogállami garanciák ellen hatott. Ennek azért örültem, hogy megtaláltam az alaptörvényben, a megvalósulását is szeretnénk látni.
(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Az adatvédelmi biztos a felszólalásában és a képviselők számára eljutatott levelében megfogalmazta azt, hogy aggályosnak tartja, hogy jelen pillanatban... - illetve hozzáteszem, én már azt is aggályosnak tartom, hogy a titoktörvény, tehát a minősített adatokról szóló törvény MSZP-Fidesz közös módosítása gyakorlatilag a titkosításokat nagyon komoly mértékben szigorította, szinte lehetetlenné teszi a már minősített adatok nyilvánosságra kerülését; de meghagyta a jogot, hogy az adatvédelmi biztos - és sajnos már csak az adatvédelmi biztos - bírósághoz forduljon ezeknek az adatoknak a felülvizsgálatára. Ha egyrészt egy általános biztosra szűkítjük a jelenlegi szisztémát, akkor a túlterheltség okán se feltétlenül lesz lehetőség arra, hogy az eddigi kontrollt vagy azt az eddigi minimálisra szorított kontrollt gyakorolhassák, illetőleg ha jelen pillanatban ez az alaptörvény elfogadásra kerül, ameddig azokat a törvényeket nem módosítják - például a minősített adatokról szóló törvényt -, addig egészen egyszerűen senki nem teheti meg ezt a felülvizsgálatot, hogy a bírósághoz forduljon ezért a felülvizsgálatért, ami azt hiszem, hogy abszurd.
És annak a következményei pedig, hogy milyen módon módosítják ezt a törvényt, azt hiszem, még egy előttünk álló probléma, vagy ez lehet egy pozitív és negatív irány. Sajnos, az elmúlt idők tapasztalatából én megint csak hajlamos vagyok arra, hogy szkeptikus legyek ebben a kérdésben; és pont azért egyébként, mert - itt még a maradék rövid időmben emlékeztetnék arra, és ez szintén a kommunista múlt elföldelésére irányult - gyakorlatilag azokat a mágnesszalagokat az Orbán-kormány egy rendelettel újra, ha szabad így fogalmaznom, titkosította, elhelyezte Balajti Lászlónál, az AVH-nál, az Alkotmányvédelmi Hivatalnál, annak a pincéjében.
(13.10)
És a kommunikáció a sajtóban az volt, hogy majd év végén - az idei év végén - készül egy kiváló új törvény, amely mindenki számára lehetővé teszi, hogy ezekbe betekinthessen. Ráadásul még ezek széthordását is megvalósíthatja, hiszen mindenki hazaviheti majd az eredeti dokumentumokat - egyébként ez is abszurd -, amik róla keletkeztek, akár ügynöki, akár megfigyelt minőségben. A kommunikációban ez jelent meg, hogy milyen kiváló lesz - jelenleg nincs bent, de talán pont Rétvári államtitkár úr mondta el, hogy ez egy nagyon kiváló törvény lesz -, és mindenkinek itt eljön a Kánaán, és az ügynöklisták végre nyilvánosságra kerülnek. Csak éppen arról feledkeztek el beszélni, hogy jelen pillanatban viszont elfogadták azt a kormányrendeletet, ami tökéletesen ezzel ellentétes. Tehát azt hiszem, arra a törvényre is egy darabig várnunk kell, vagy nagyon remélem, hogy nem, de szintén nagyon kíváncsi leszek, hogy év végén ez beterjesztésre kerül-e, amiben végre előrébb jutunk a kommunista rendszer kiszolgálóinak megismeréséhez, és talán a megbüntetéséhez is.
Úgyhogy összegezve egy mondatban: egy kitételtől eltekintve, amit itt elmondtam a titkosszolgálati módszerek sarkalatos törvényben való szabályozásáról, úgy érzem, úgy érezzük, hogy ez csak a jelenlegi állapotot tartja fent, előrelépést nem nagyon tartalmaz. Azt kell mondanom, hogy az az egy reményünk marad, hogy talán visszafelé nem fogunk lépni, és ezt a nem tökéletes rendszert legalább tovább nem rombolja, és a nemzet valódi biztonságát nem fogja abszolút nullára vagy negatív szintre vinni.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
