DR. TAPOLCZAI GERGELY
DR. TAPOLCZAI GERGELY
DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt pár napban már sokan mondták, hogy történelmi pillanat részesei vagyunk, egy olyan alkotmányozási folyamat részesei vagyunk, aminek a végén egy olyan alaptörvénye születhet a magyar nemzetnek, ami a múlt értékeit megőrizve a jövőbe is mutat. Ugyanakkor számomra és a többi fogyatékossággal élő sorstársam számára felemelő érzés és történelmi lépés az, hogy a mostani alaptörvény-tervezetben olyan új fogalomhasználat és új rendelkezés is bekerült, ami magasabb szintre emeli a fogyatékossággal élő személyek jogait is. (Taps a kormánypártok soraiban.) Köszönöm szépen.
Kezdeném a XIV. cikk (2) bekezdésével, ami kimondja a megkülönböztetés tilalmát különböző szempontok szerint, mint például faj, szín, nem, politikai és vallási nézetek, és ebbe a felsorolásba most bekerült a fogyatékosság szerinti megkülönböztetés is. Ez egy jelentős lépés még akkor is, ha az eddigi alkotmányban és a mostani tervezetben is benne van a jog- és esélyegyenlőség. Ez a rendelkezés egybecseng a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel is, amelyet a világon másodikként ratifikált Magyarország.
A XV. cikk (5) bekezdése külön nevesíti a fogyatékossággal élőket is, akiket Magyarországnak védenie kell külön intézkedésekkel az idősek és a nők mellett, vagyis Magyarország felelősséget vállal értük.
(11.30)
És ezt tökéletesen megfogalmazza az alaptörvény-tervezet is a szociális biztonságról szóló részben, és emellett a régebbi rendelkezést is pontosítja. A 18. cikk (1) bekezdése új elemként felsorolja a fogyatékossággal élőket és az anyákat is, mint akiket megillet a szociális biztonság védelme.
Most áttérnék a választójog témájára is. Ez a téma már régóta nagyon fontos elvi kérdés az ezzel foglalkozó szakemberek, civil szervezetek és érdekvédelmi szervezetek számára, most már néhány országgyűlési és európai parlamenti képviselő számára is fontos. Az alaptörvény-tervezet 21. cikkelyének (4) bekezdése szerint nem rendelkezik választójoggal az, akinek a belátási képességét korlátozta a bíróság és ezzel kizárta a választójogból.
Amit először leszögeznék, az az, hogy a választójog alapjog, amivel az állampolgár vagy él, vagy nem él, vagyis nevezhetjük aktív vagy passzív választójognak is. A korábbi felszólalásomban említettem már, hogy sokunk számára furcsa lehet az, hogy egy értelmi fogyatékos vagy egy autista személy választójogot kapjon. De ha jobban belegondolunk, inkább a jogalkotók bonyolítják túl a kérdést, hiszen egy politikai döntés vagy folyamat sokszor egy átlagos állampolgár számára sem könnyen érthető. Valljuk be, hogy az átlagos állampolgárok közül is sokan érzelmi alapon döntenek, reklámok által befolyásolva vagy egyszerű ígéretek által befolyásolva. Ők sem racionális alapon döntenek, és nem csak racionális alapon szavaznak a különböző pártokra.
És nem utolsósorban figyelembe kell venni a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, ennek rendelkezéseit is. A 29. cikkelyben a politikai életben és a közéletben való részvételről van szó. Az ENSZ-egyezmény ratifikálásával Magyarország vállalta, hogy a fogyatékos személyek számára garantálja a választási eljárásban való esélyegyenlőséget. Idézem: “Az államok biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő személyek másokkal azonos alapon hatékonyan és teljeskörűen vehessenek részt a politikai életben és a közéletben, közvetlenül vagy szabadon választott képviselőkön keresztül, beleértve a fogyatékossággal élő személyek jogát és lehetőségét a szavazásra és a választhatóságra.” Tehát a választójog biztosítása mellett nagyon fontos a fogyatékos személyek számára az akadálymentesség biztosítása a választási eljárás folyamatában. Elég, ha a vakokra vagy a gyengén látókra gondolunk. Nekik biztosítani kell a Braille-írásos szavazólapot azért, hogy tudjanak önállóan szavazni.
Felteszem a kérdést, hogy mi a belátási képesség, mi alapján dönti el a bíróság, hogy kinek van belátási képessége és kinek nincs. Elnézést kérek a példáért, de a választás, a szavazás napján egy részeg embernek van-e belátási képessége? Nem is biztos, hogy elmegy szavazni, lehet, hogy nem is él a választójogával, de van választójoga, vagy él vele, vagy nem. Ez az ő döntése. Tehát milyen alapon különböztetjük meg őt egy egyetemre járó autistától vagy egy enyhe értelmi fogyatékos személytől, aki tudja, hogy miért megy a szavazófülkébe, és tudja, hogy kire akar szavazni? Az is biztos, hogy a súlyosan értelmi fogyatékos személy nem fog elmenni szavazni, de van passzív választójoga. Ez számomra és sokak számára elvi kérdés. Csak azért, mert valaki fogyatékosnak születik vagy azzá válik, ezért ne korlátozzuk a választási jogában.
Végül szeretném kifejezni nagy örömömet, hogy Európában Finnország, Ausztria és Portugália után Magyarország lehet a negyedik ország, amely alaptörvényében rögzíti a jelnyelv védelmét, a jelnyelvet mint a nemzeti kultúra részét. Ezt érzékeltetve engedjék meg nekem, hogy az eddigi felszólalások során sokszor idézett Himnusz sorai után most az egyik legszebb, a magyar nemzethez szóló verset előadjam magyar jelnyelven, hangra fordítás nélkül. A Szózat következik. (A Szózatot jelnyelven adja elő.)
Köszönöm a figyelmet. (Nagy taps.)
