JAKAB ISTVÁN
JAKAB ISTVÁN
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy országgyűlési képviselő életében megismételhetetlen lehetőség az, hogy az ország alaptörvényének megalkotásában alkotó módon részt vehet.
Engedjék meg, hogy innen is, e helyről köszönetet mondjak mindazoknak, akik ebben a munkában részt vesznek, akik a nemzet iránti felelősségtől indíttatva vállalták, vállalják a vitát. Egy olyan tisztességes, korrekt kérésem lenne minden képviselőtársamhoz, hivatkozva a tegnap Szili Katalin által elmondottakra is, hogy ennek az alaptörvénynek a vitáját a Ház falai között méltósággal, a nemzet iránti elkötelezettségből valóban úgy folytassuk le, úgy tárgyaljuk meg, hogy mindenki a nemzet polgárai érdekében, a közjó megteremtésének érdekében dolgozik.
Tisztelt Országgyűlés! Sajnos szomorú az, mint ahogy többen elmondták, hogy inkább azokkal foglalkozik a nyilvánosság, akik a Ház falain kívül próbálják rombolni azt, ami értéket most itt teremteni kíván a parlament többsége. Én hiszem, hogy az emberek figyelnek ránk. Meggyőződésem, hogy ők értik, érzik, hogy mi történik most a nemzet érdekében.
Tisztelt Országgyűlés! Az alapvető nemzeti hitvallásban szerepel, miszerint “Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos felhasználásával védelmezzük az utánunk jövők életfeltételeit”. Az Alapvetés O. cikke pedig szintén a jövő nemzedékért való felelősség jegyében fogalmazza meg a hazai termőfölddel és vízvagyonnal való gondos gazdálkodás kötelezettségét, kinyilvánítva, hogy ezen vagyonelemek a nemzet közös örökségét képezik. Ugyanezen cikk foglalkozik még az állam és polgárainak fokozott felelősségével is, az örökség megőrzése és az egészséges környezet fenntartása érdekében.
Tisztelt Országgyűlés! Elsősorban e kérdéskörrel szeretnék foglalkozni. E Ház falai között oly sokat vitatkoztunk már eddig is többek között arról, hogy Magyarország természetföldrajzi környezete szinte egyedülálló nemcsak Európában, hanem a világon is. Ma, amikor a hírek arról szólnak, hogy háborúkat indítanak a természeti erőforrások megszerzéséért, amikor a világ egyes helyein éhségforradalmak robbannak ki, amikor az úgynevezett fejlett világ migrációs katasztrófától tart, amikor egyre nagyobb kincs az egészséges élelmiszer, amikor egyre több egészségre ártalmas élelmiszer-imitátum van az áruházak polcain, amikor egészségre ártalmas ipari melléktermékekkel etetik az állatokat, mérgezve ezzel az embereket, azt gondoljuk, hogy erős törvényi garanciákra van szükség.
Fel kell tenni a kérdést: jól sáfárkodunk-e az egyedülálló természeti erőforrásainkkal? Megengedhetjük-e magunknak, hogy az egyedülálló édesvízkincset, amit hazánk rejt, elherdáljuk? Megengedhetjük-e, hogy hazánk területét több édesvíz hagyja el, mint amennyi ide bejön? Megengedhetjük-e, hogy továbbra is a belvíz árassza el a földjeinket, akadályozva családok ezreinek a megélhetését? Megengedhetjük-e, hogy aszályos években a termőföld 1-2 százalékát tudjuk csak öntözni az infrastruktúra fejletlensége miatt, a birtokok rendezetlensége miatt? Megengedhetjük-e, hogy az Alföld egyes területein a sivatagosodás legyen úrrá, amikor minden feltétel adott lenne ezen kérdések, ezen ügyek rendezésére? Megengedhetjük-e, hogy hazánk egyedülálló termálvízkincsét csak részben, egészen minimális mértékben hasznosítsuk? A válasz, azt gondolom, kedves képviselőtársaim, egyértelműen: nem. Pontosan ezért van szükség egy tákolt alkotmány helyett egy erős alaptörvényre, és olyan erős törvényi garanciákra, sarkalatos törvényekre, amelyek a jövő építése szempontjából garanciát adnak a stabilitásra.
Tisztelt Képviselőtársaim! Alaptörvényünk, mint már azt említettem, kiemelten foglalkozik a hazai termőföldvagyon megőrzésével. Azt gondolom, hogy ennek szükségességéről jómagam is éppen eleget beszéltem bármelyik fórumon, ezt most csak megerősíteni szeretném, hiszen a nemzet megmaradásának, szuverenitásának egyik alappilléréről van szó.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az alaptörvény tervezete foglalkozik az egészséges környezettel. Egyetlen dolgot hiányolok a nevesítésből, méghozzá azt, hogy a tervezet nem foglalkozik kiemelten az erdővel. Jómagam erre vonatkozóan módosító javaslattal kívánok élni, hogy az erdőt, erdőket külön jelöljük meg az alaptörvényben, és az egészséges környezet szempontjából kiemelten kezeljük, úgy is, mint a közjót szolgáló lehetőséget.
Tisztelt Országgyűlés! Szándékaink szerint alaptörvényünk mindenképpen hitet tesz az erős állam mellett, a tisztességes piaci viszonyok mellett. Az Alapvetés L. cikke szerint “Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.
(10.30)
Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Fellép a gazdasági erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.”
Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt évben az újonnan megválasztott Országgyűlés egyértelmű jelét adta annak, hogy a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megakadályozására törvényt alkotott, méghozzá konszenzussal e Ház falai között, de ez csak egy egészen apró intézkedés volt ahhoz képest, amit a jelenlegi helyzet megkövetel.
Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, meggyőződésem, ma Magyarországon tetten érhető, hiszen az elmúlt ciklusokban, az elmúlt 8 esztendőben szinte kiemelten azok a tőkebefektetők kaptak prioritást, azok kaptak az infrastruktúra-fejlesztésre lehetőséget, akik ma a magyar gazdákkal szemben akarják piaci erőfölényüket alkalmazni. Kell-e alkotmányos védelem, kell-e törvényi garancia? Igen. Méghozzá olyan erős, amelyik mindenkor a magyar gazdákat védi a világban egyébként felerősödött, nagyon intenzív versenyben.
Tisztelt Országgyűlés! Utolsó gondolatként szeretném szíves figyelmükbe ajánlani, amit úgyszintén hiányolok alaptörvényünk tervezetéből, ez pedig a szövetkezés megemlítése. Úgyszintén képviselőtársaimmal módosító indítványként ezt be kívánjuk nyújtani, hiszen az összefogás ereje az, ami egy országot, egy nemzetet itt a Kárpát-medencében versenyképessé tesz.
Tisztelt Országgyűlés! Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette - rögzíti a Nemzeti hitvallás. Ez egyben azt is jelenti számomra, hogy a jövő nemzedékei Magyarországon európaiként, de azt is jelenti valamennyiünk számára, hogy Európában magyarként kívánunk élni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
