MICHL JÓZSEF
MICHL JÓZSEF
MICHL JÓZSEF (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Húsvéti alkotmány készül, és így teljesen természetes a gondolat, hogy úgy is megfogalmazzuk kérdéseinket, hogy lesz-e magyar feltámadás az új magyar alaptörvény segítségével. Lesz-e magyar feltámadás az oktatásban, a szépre és igazra nevelő tanító- és tanárképzésben, lesz-e a gyermeket őszintén tisztelő és érte teljes felelősséget érző pedagógusi munkában? Lesz-e magyar feltámadás az egészségügyben, a paraszolvenciát elutasító orvoslásban és a szerető lehajlással, odahajlással gyógyító és gondozó munkában, az egészségügyben dolgozók megbecsülésében? Lesz-e magyar feltámadás az önkormányzatiságban, a helyben a helyért történő összekapaszkodásban, a vidék felemelésében, a hitben, hogy csak együtt sikerülhet? Lesz-e magyar feltámadás a lemondásban, hogy a másiknak is legyen? Lesz-e magyar feltámadás a munkahelyteremtésben, a munka szeretetében, a szorgalomban, a beosztottak, a munkavállalók iránti tiszteletben, a magyar munkaadó nemzeti támogatásában? Lesz-e magyar feltámadás a hazafiságban, a hazafias nevelésben, a nemzetnevelésben, az egyházakban, a politikában, vagyis a közösségépítésben? Lesz-e magyar feltámadás az új alaptörvénynek köszönhetően a magyar üzleti világban, a becsületes kereskedelemben, a másikat becsapni nem hajlandó tisztességben, az üzletfél maximális tiszteletében, a másik sikerének való örömben? Lesz-e magyar feltámadás a magyar családok összefogásában, a házassági hűség magasztosságának újraélesztésében, az egymást szerető házaspárok nagylelkűségében, a gyermekvállalásban, az egymásnak való megbocsátásban? Lesz-e magyar feltámadás?
Tisztelt Képviselőtársaim! Most, amikor az alaptörvényünk, alkotmányunk vitáját folytatjuk, hiszem, hogy ezekre a kérdésekre is segít választ adni az új alaptörvény. Senki máson, csak rajtunk múlik, hogy lesz-e ilyen feltámadás, akarunk-e másik világot építeni, vagy jó a régi kis toldozgatással.
Ez a mostani alaptörvény óriási lehetőség erre a változtatásra, ha tetszik, paradigmaváltásra. Keresztelő János üzenete annak idején úgy szólt: “Változtassátok meg gondolkodásmódotokat!”
Az új törvény elfogadása után nem folytatódhat az élet Magyarországon ugyanúgy. Nem lehetünk tovább következmények nélküli ország. Nagyon jól tudjuk, hogy a demokrácia legnagyobb ellenségei a korrupció és a bürokrácia. De Magyarország legnagyobb ellenségeit sem máshol kell keresnünk: a mi legnagyobb ellenségünk a népesség fogyása, a vidék elsorvadása, a családok széthullása.
A vidék elsorvadása naponta előttünk van, éppen ezért is támogatom jó szívvel a Komárom-Esztergom Megyei Polgármesterek a Falvakért Egyesület javaslatát, akik azt kérték, hogy az alkotmányunkban, az alaptörvényünkben a vidék megjelenése, a vidék felemelésének kötelezettsége az állam számára még erősebben jelenjen meg.
Éppen ezért ez a törvény nemcsak a nemzet egészének, hanem kisebb közösségeinknek, de még inkább egyéni életünknek megváltozását is magával kell hogy hozza. Ha nem lesz személyes életünkben is változás, ha nem lesz lépés a jó felé, akkor sokkal lassabban éri el az új alaptörvény a hatását.
Prohászka Ottokár 90 esztendővel ezelőtt vetette papírra az “Új idők áramában” című cikkében az alábbi sorokat. “Kétféle hozzákészültséggel kell az új idők e munkájába beleállnunk. Az egyik az, hogy a lényegest, az elvi jelentőségűt megtartsuk. A másik, hogy annak történelmi beöltözéséhez és ideiglenes formájához ne ragaszkodjunk. Kell tehát válni, s kell újat teremteni tudni.”
Vagy máshol így ír: “Minél fejlettebb a nép, minél komplikáltabb élete, annál szükségesebb az erkölcsi tényezőknek az érvényesülése.”
Harmadik idézetem pedig tőle: “A világot nem lehet parancsszóra megfejelni, ahhoz munka, ahhoz kölcsönös jóakarat és méltányosság szükséges. Erőszakkal tehát e téren boldogulni nem lehet, csak erénnyel.” Ez Magyarország újjáépítésének is az alapja.
(11.10)
Nem lehet másra alapozni, mint a Nemzeti hitvallásban is szereplő olyan természeti és természetfeletti erényekre, amelyek az életünk igaz alapjait adják. Nemzeti hitvallásunkban ezért is nagyon fontos a család és a nemzet összetartó, alapvető értékeinek a kiemelése: a hűség, a hit és a szeretet kiemelése. Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka. Ugyanúgy, ahogyan megemlítjük, hogy az elesettek és a szegények megsegítésének kötelessége mindenkire egyaránt vonatkozik. A biztonság, a rend, az igazság és a szabadság kiteljesítése mind a polgároknak, mind az államnak kötelessége és közös feladata.
Tisztelt Országgyűlés! Végezetül, hogy kell-e új alkotmányt írnunk, új alaptörvényt elfogadnunk, vagy nem kell, hogy a régivel milyen viszonyban vagyunk, Giesswein Sándort hadd idézzem, a Tatán született nagyszerű politikust és lelkipásztort, aki ezt mondta: “És ha van oly állapot, amely indokolja, hogy az alkotmány védelmében mindenki ellenzéki legyen, úgy vannak alkalmak, amelyek megkívánják azt, hogy ne legyen ellenzék senki sem.”
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
