SÁRINGER-KENYERES TAMÁS
SÁRINGER-KENYERES TAMÁS
SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Engedjék meg, hogy az alaptörvény megvitatása kapcsán néhány személyes érzést is megemlítsek. Különleges helyzetben vagyok, amikor részt vehetek a törvénytervezet megalkotásában; elsősorban azért, mert családi múltamból adódóan mint harmadik generációs képviselő vagyok jelen a magyar parlamentben. Nagyapám 1931-tól 1939-ig, édesapám 1998-tól 2002-ig, az első Orbán-kormány alatt képviselte a magyarokat a haza Házában. Nagyszülő, édesapa sok nagy dologban vehetett részt ezek között a falak között, de a legnagyobb megtiszteltetés nekem jutott: 40 év diktatúra, 20 év rendszerváltási törekvés után az 1949-es kommunista alkotmány helyett új alaptörvény előterjesztésének, megvitatásának és remélem, megszavazásának is részese lehetek.
Személyemmel még egy érdekesség van összefüggésben, ez pedig a mezőgazdasághoz, a magyar földhöz való kötődés generációkon át. Szintén nagyapámat, Kenyeres Jánost mint kisbirtokost, neves állattenyésztőt és édesapámat, dr. Sáringer Gyula akadémikust, a mezőgazdasági tudományok doktorát idézhetem ide azzal, hogy magam is agrármérnök és növényvédő is vagyok. Nem hiszem el, hogy számukra - hozzám hasonlóan - nem a földkérdés lenne a legfontosabb az alaptörvény cikkelyei között. Természetesen nézetemet alapvetően meghatározza az a szemlélet, amelynek középpontjában a föld, a víz, az ész, a barna-, a kék- és a szürkeállomány mint a nemzet legnagyobb értéke van. Ezt tekintem az emberi élet védelme után a legfontosabb kérdésnek.
Engedjék meg, hogy erről külön is említést tegyek, hiszen keresztény emberként a legfőbb értéknek kell tekintenem az emberi életet. Sokan sokféle módon igyekeznek meghatározni, mikor kezdődik egy emberi élet, mikortól tekinthetjük teljes értékű embernek. Én nem értek a tudományos megközelítéshez, de egyet tudok: a fogantatás pillanatától a magzat minden tulajdonsággal, információval bír, ami később, idővel kiteljesedik, tehát azt meg kell védeni, hiszen teljes és egész ember, róla, jövőjéről, életéről mások nem dönthetnek. Kérdésemre az alaptörvény is választ ad, idézem: “Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz. A magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.” Ez számomra nagyon fontos deklaráció.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mint háromgyermekes családapa rengeteg élményben van részem a gyermekeimmel kapcsolatban. Egy ilyet az alaptörvény otthoni elemzése során tapasztalhattam: amikor feleségemnek meséltem, hogy milyen sarkalatos pontok mellett halad az alaptörvény tervezése, kisebbik fiam egy kérdést tett fel, ami jelesül úgy hangzott, hogy minek azt beírni, hogy a házasság egy férfi és egy nő kapcsolata. Elakadt a szavunk, de ugye érzik önök is a kérdésben rejlő őszinteséget és normalitást. És amiért le kell még írni is? Az valami nem természetes indíttatásból fakad, de mégis szükséges. Az alaptörvény ezt is tisztázza megnyugtatóan.
Tisztelt Képviselőtársaim! Elérkeztem a számomra legfontosabb ponthoz, amit az O. cikkelyből idézek: “Magyarország védi és fenntartja az egészséges környezetet.” A természeti erőforrások, különösen a termőföld és az ivóvízkészlet, valamint a biológiai sokféleség és kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.
Mit is mond nekem az, hogy “Magyarország védi és fenntartja az egészséges környezetet”? Egyik feladat a közvetlen hatás, a nemzethatárokon belül történő környezetvédelem, amelyhez kapcsolódik a második feladat, a közvetett hatás, amely kisugároz a Kárpád-medencére, Európába, illetve reménykedünk, hogy az egész világra. A felelősség óriási, de a cikkely ezt is egyértelműen rendezi.
Természeti erőforrásaink megőrzése mellett a föld is szerepel kiemelkedően védendő értékeink között. Hogy mennyire tartjuk ezt fontosnak, azt semmi sem mutatja jobban, mint a kormányalakítást követően szinte azonnal megalakított Nemzeti Földalap. Ennek az intézménynek fő feladata a termőföldek cseréje, vásárlása, bérbeadása, a vidéken gazdálkodó és gazdálkodni akaró magyar emberek földalappal való ellátása.
Összességében azonban nem lehetünk elégedettek, hiszen az előző időszak furcsaságai miatt nem is tudjuk, milyen tulajdonosi szerkezetben van a föld, illetve annak művelése. Erre a kérdésre a sarkalatos törvények kidolgozásánál nagy figyelemmel kell lenni úgy, hogy figyelembe vesszük az európai uniós szabályozást, azt tiszteletben tartjuk úgy, mint számos európai ország, mégis a hazai, a magyar tulajdonosnak legyen elsődleges joga a föld tulajdonlásához, bérléséhez, műveléséhez, hiszen ez alapozza meg a vidéki életet, az ott élő emberek boldogulását.
Tisztelt Képviselőtársaim! Magam és a Kereszténydemokrata Néppárt nevében egészében és az általam is kiemelt részletek vonatkozásában javaslom a törvényt elfogadásra. Isten, áldd meg a magyart!
Köszönöm, figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
