VOLNER JÁNOS

Teljes szövegű keresés

VOLNER JÁNOS
VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én a honvédelmi és rendvédelmi feladatokról, illetve ezek alkotmányos definíciójáról, meghatározásairól szeretnék önöknek néhány szóban szólni a rendelkezésemre álló, viszonylag szűkös időkeretben.
Először is arra szeretném önöket biztatni, tisztelt képviselőtársaim, hiszen önök lesznek elsősorban a fideszes kétharmaddal az alkotmányozó erő Magyarországon - másnak úgysem nagyon volt eddig sem beleszólása, nekünk is 49 módosító javaslatunkból egyet sikerült elfogadni, a jövőben pedig valószínűleg legalább ilyen rossz aránnyal szembesülhetünk az alkotmányozás folyamata során -, arra biztatnám önöket, hogy az eddigi utat, amit önök jártak, és a honvédelmi koncepcióban érvényesítettek, amikor a honvédelmi törvény megalkotására került sor, ezt számolják föl.
Eddig ugyanis kialakult a honvédségnek egy ilyen hármas rendszere. Először is a tartalékos állomány, utána a szerződéses katonák és a végén a hivatásosok. A tartalékos állományban vannak védelmi tartalékosok, akik jellemzően különböző objektumvédelmi, -őri feladatokat látnak el; vannak úgynevezett műveleti tartalékosok, majd a jövőben kerülnek kiképzésre, egyelőre kicsit homályos még a minisztérium elmondása alapján, hogy pontosan mire fogják őket használni; és a tartalékos és a hivatásos állomány között az önök koncepciójában szerepelnek az úgynevezett szerződéses katonák. Képviselőtársaim, én a honvédelmi törvény vitájában is elmondtam azt önöknek, hogy a szerződéses katonaság intézményével azért nem értünk egyet, mert ez egy meghatározott időre, 5 évre szóló szerződéses jogviszonyt jelent, adott esetben fiatal emberek és az állam között katonai szolgálatokra. Ez azonban kizárja azokat a fiatal embereket a katonai életpályából, akik ilyen feladatok ellátására jelentkeznek.
Képviselőtársaim! Ez azért probléma, mert a katonai pálya mindig, évszázadokon keresztül Magyarországon kiszámítható, biztos jövőt jelentett a fiatal embereknek, és ahogy a régi mondás is tartotta, mindenkinek megvolt arra az esélye, hogy a marsallbotot a zsebében hordozva egyszer a katonai pályán, egy megfelelő életpályamodellel fölemelkedhessen, és ilyen módon gyakorlatilag egyszerű sorkatonából is akár a későbbiek folyamán egy hadseregvezető tábornok is lehetett. Az a szisztéma, amit önök elképzeltek, a honvédséget egy zsoldoshadsereggé silányítja a szerződéses katonák esetén, azaz 5 évre garantál nekik jövőt, megélhetést, azonban a hivatásos szemlélet, az, hogy valaki élethivatásának tekinti a honvédséget, az önök koncepciójából hiányzik.
Éppen ezért arra biztatnám önöket, hogy a legszélesebb bázis, most gyakorlatilag szinte kizárólag ők látnak el gyakorlati feladatot ténylegesen, a szerződéses katonai intézmény helyett hivatásos katonákat alkalmazzanak, és mindenki számára nyissák meg a felemelkedés lehetőségét a honvédségen belül. Különösen fontosnak tartanám ezt.
A másik pedig, amit az alkotmányban szeretnék viszontlátni, és őszintén bízom abban, hogy megfontolást nyer, bár a nemzetközi szerződéseink, amelyeknek önök is lelkes támogatói - itt ugye elsősorban a NATO-tagságra gondolok -, mást jövendölnek, az az, hogy Magyarország védelmi képességeinek fokozása érdekében kell a magyar haderőt fölállítani és üzemeltetni. Mit is értünk ez alatt, tisztelt képviselőtársaim? Ha most arra gondolunk, hogy miért kerül a Medinára a radar, egyszerűen azért, mert nem a honvédelmi képességeket erősítjük, hanem a NATO védelmi képességeit, azaz a szövetséges védelmi képességek szolgálatába állítjuk saját haderőnket.
Ezért volt arra “szükség”, duplán is idézőjelbe tenném természetesen a szükség szót, hogy például légi utántöltésű vadászgépeket vásároljunk, légi utántöltésű Gripenek álljanak Magyarországon rendszerbe. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen kis ország minimális légtere ezt az iszonyatosan költséges, rendkívül drága, közel 300 milliárd forintba kerülő megoldást nem tette volna szükségessé. Erre azért volt szükség, mert önök igyekeztek megoldani az akkori Országgyűlésben azt, hogy a NATO védelmi képességeinek feleljünk meg, és ne a honvédelmet erősítsük Magyarországon. Ez tehát ebben az esetben egy olyan cél, ami nyilvánvalóan a nemzeti érdekeinkkel ellentétes.
Mivel rövid az időm, még egy aspektusra föl szeretném hívni a figyelmet, képviselőtársaim. Ez pedig a külföldi missziók és a külföldi katonák magyarországi állomásoztatása. A Jobbik több alkalommal is elmondta, és jól tudjuk, hogy egyetlen ilyen párt vagyunk a Magyar Országgyűlésben, nem támogatjuk a magyar katonák külföldi bevetését különböző hódító háborúkban. Nem támogatjuk az afganisztáni katonai missziót, amely már több magyar katona életét követelte, nem támogatjuk azt, hogy magyar katonák bakancsai tapossák el más népek önrendelkezési törekvéseit. Egyetlenegy ilyen párt vagyunk az Országgyűlésben, a Fidesz is támogatja, az MSZP is támogatja, ebben tehát önök között sajnálatos módon létrejött a nagykoalíció.
Akkor, amikor a rendészti problémák megoldására gondolunk Magyarországon, képviselőtársaim, megint csak egy súlyos szemléletbeli fogyatékosságukra szeretném fölhívni a figyelmet, ami az eddigi kormányzati előterjesztéseket egytől egyig jellemezte. Ez pedig, képviselőtársaim, az, hogy önök a bűnözés összes problémájára a rendőrséget tálalják gyógyírként, megoldásként a közvélemény elé. Én azonban azt mondom önöknek, képviselőtársaim, hogy ha megértenék a bűnözés természetét, akkor tisztában lennének azzal is, hogy a rendőrség a bűnözés problémájára már csak egy tüneti kezelést képes adni. A bűnözés ugyanis nem ott kezdődik, amikor egy ember elmegy, és valamilyen bűncselekményt követ el. A bűnözés abban a pillanatban születik, amikor létrejönnek annak kiváltó okai.
Magyarországon a bűnözést kiváltó okok többek között a cigányság jelentős népszaporulatát eredményező megélhetési gyermekszülés, az az elhibázott szociálpolitika, amely arra sarkallja az immár körülbelül egymilliós cigányságot, hogy munka nélkül, dologtalanul szaporodjon, ilyen módon elfoglalja azokat a falvakat, ahonnan kipusztult a magyar lakosság, és gyakorlatilag ennek eredményeként válnak egyre inkább élhetetlenné különböző magyarországi térségek, falvak, mert egész egyszerűen a rendes élet, a mezőgazdaság feltételei nem állnak fönn, ugyanis nem azok aratnak, akik korábban vetettek. Tehát ahhoz, hogy a bűnözés problémáját érdemben kezelni tudjuk, ezen a problémán kell elsősorban úrrá lennünk.
Föl szeretném hívni arra is a figyelmet, hogy a rendőrség szakosodását az alkotmányban is biztosítani kell. Nyugat-Európában is, Amerikában is olyan korszerű rendészeti rendszerek működnek, amelyekben a közrendvédelmi erők területspecifikusan látják el feladatukat, tehát egy adott területen belül végzik tevékenységüket, a bűnügyi erők azonban funkciójukból adódóan szakosodnak.
(10.40)
Ez a jelenlegi rendészeti koncepcióból Magyarországon hiányzik, az önök hosszú távú terveiből is sajnos ez a szemlélet hiányzik. Egyelőre a bűnügy sem szakosodik Magyarországon. Mi arra biztatjuk önöket mindannyiunk közös érdekében, hogy ezt tegyék meg, ismerjék föl azt, hogy nem véletlenül folyik ez így a nyugati országokban is. Ők már rájöttek arra, amire önök sajnos még egyelőre nem.
Föl szeretném hívni arra is a figyelmet, hogy a közelmúltban a parlament elé került egy olyan rendészeti szabályozás, amely lehetővé tette azt, hogy akár tömegoszlatás céljára is be lehessen külföldi rendőröket szabadon, korlátlan számban vetni Magyarországon. Képviselőtársaim, amióta az európai csendőrség, az EUGENDFOR létrejött, amióta nemzetközi együttműködésben be lehet tömegoszlatás céljára is akár vetni Magyarországon rendőröket, azóta elmondhatjuk nyugodtan, hogy megszűnt Magyarországon az a szabadság, amit egy nép kivívhat magának, mert hogyha kell, akár a hatalom feljogosítva érezheti magát az önök törvényi rendelkezései alapján arra is, hogy külföldi rendőröket Magyarországra behívjon, és akár egy zendülést, lázadást, forradalmat külföldi rendőrökkel veressen le.
Éppen ezért kérem önöket arra, hogy az alkotmány koncepciójába ennek a tilalmát, a külföldi rendőrök tömegoszlató feladatokra történő alkalmazásának tilalmát is szíveskedjenek beépíteni.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem